A légcsőben és a főhörgőben kialakuló daganatok nagyon ritkák (az összes diagnosztizált daganat kb. 0,1-0,4%-a). Diagnosztizálásuk gyakran csak későn történik meg, mivel tüneteik csak előrehaladott betegség esetén jelentkeznek, emellett igen hasonlóak más légzőszervi betegségekéhez.
A légcső és a főhörgő a légút kezdeti szakasza, amely be- és kilégzéskor biztosítja a levegő áramlását a tüdők léghólyagocskáiig, illetve vissza a külvilág felé. A légcsőben és a főhörgőkben jelentkező daganatok lehetnek jó- és rosszindulatúak is.
A korai diagnózis meghatározza a betegség kimenetelét (prognózisát), így amennyiben hosszú ideje nem múló, vagy éppen gyorsan kifejlődő, megmagyarázhatatlan légzőszervi tüneteket tapasztal, forduljon háziorvosához!
A légcső daganatainak legfőbb tünetei
A légcső hátsó területének rugalmassága, tágulékonysága miatt a légcsőszűkülettel járó tünetek csak későn jelentkeznek – ekkor a daganat a légcső átmérőjének már mintegy 60-70%-át foglalja el. Az ezt megelőző időszakban olyan, nem specifikus tünetek jelentkeznek, amelyek sok más légzőszervrendszeri betegséggel (COPD, asztma, hörgőgyulladás stb.) is járhatnak, így nehéz korán azonosítani a betegséget.
A légcső és a főhörgő daganatainak tünetei az alábbiak lehetnek:
- köhögés,
- légszomj,
- ziháló, sípoló légzés,
- rekedtség,
- vérköpés (a vérzés forrását mindenképpen azonosítani kell!),
- nyelési nehézség,
- láz, hidegrázás,
- gyakran visszatérő légúti megbetegedések.
A tünetek a daganat szövettani típusának megfelelően lassan (adenoid cisztás karcinóma) vagy akár pár hét alatt (laphámrák) is kifejlődhetnek.
A légcső daganatainak típusai
A légcsőben és a főhörgőben jó- és rosszindulatú daganatok is előfordulhatnak.
A légcső jóindulatú daganatai az alábbi típusúak lehetnek:
- kondróma: a leggyakoribb jóindulatú légcsőtumor, az esetek nagy részében a gége területén alakul ki a légcső porcgyűrűinek szövetéből (lásd még: gégerák);
- hemangióma: a légcsőben található erek, kapillárisok jóindulatú daganata;
- papillóma: megjelenése karfiolszerű, kialakulása feltehetően összefüggésbe hozható a humán papillomavírussal (HPV). Gyermekek esetén a leggyakoribb jóindulatú légcsődaganat.
A légcső rosszindulatú daganatai az alábbi típusúak lehetnek.
- Laphámsejtes karcinóma: a légcsődaganat leggyakoribb típusa, férfiaknál gyakoribb, mint nőknél. Fő kockázati tényezője a dohányzás. Általában a légcső alsó részében alakul ki és gyorsan növekszik. Növekedése során gyakran behatol a légutak nyálkahártyájába, ami fekélyesedést és vérzést okozhat a légcsőben.
- Adenoid cisztás karcinóma: nagyjából egyenlő arányban fordul elő a 40-60 év közötti nőknél és férfiaknál, a dohányzás nem kockázati tényezője. Sokkal lassabban nő, mint a laphámsejtes karcinóma, emellett kisebb valószínűséggel hatol be a légcső nyálkahártyájába. Emiatt az idő előrehaladtával lassan elzárják a légutakat, mivel a légcső ürege (lumen) felé nőnek és nem a környező szövetek irányába.
- Karcinoid daganat: a neuroendokrin sejtekből származik, amelyek hormonokat, például szerotonint termelnek. Tünetei a hormontermelésből fakadóan igen jellegzetesek (lásd még: karcinoid szindróma). Nagyon ritka.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben nem megmagyarázható légzőszervrendszeri tünetei vannak, melyek régóta nem múlnak el, vagy éppen nagyon gyorsan fejlődtek ki, forduljon a háziorvosához. A háziorvosa az általános betegvizsgálatot követően szakrendelésre utalhatja tovább, ahol a pontos kivizsgálás megtörténik.
Amennyiben véres köpetet tapasztal, a vérzés helyének meghatározása minden esetben kiemelten fontos!
A légcső daganatainak kiváltó okai
A rosszindulatú daganat pontos kiváltó oka nem ismert. Feltehetően genetikai-, környezeti- és életmódbeli tényezők egyaránt szerepet játszhatnak a kialakulásában. Az egyik típus, a laphámsejtes karcinóma kialakulását pedig egyértelműen kapcsolatba hozták a dohányzással.
A légcső daganatainak diagnosztizálása
A légcső és a főhörgő daganatai diagnosztizálásának legfontosabb eszköze a hörgőtükrözés (bronchoszkópia) és a szövettani mintavétel (biopszia). A hörgőtükrözés során nemcsak a hörgő üregének (lumen) állapotát, hanem endoszkópos ultrahang segítségével a hörgő falának állapotát is vizsgálják.
Emellett a daganat kiterjedtségének és az esetleges közeli vagy távoli metasztázisok felderítésére computertomográfiás (CT), illetve pozitronemissziós tomográfiás (PET-CT) vizsgálat is elérhető.
A diagnózishoz a tünetek értékelése után gyakran készül légzésfunkciós vizsgálat is.
A képalkotó eljárások daganatok felismerésében fontos szerepéről itt olvashat bővebben.
A légcső daganatainak kezelése
A légcső daganatainak kezelése attól függ, hogy milyen kiterjedésű és stádiumú a daganat. A kezelési terv akár több típusú terápiát is tartalmazhat párhuzamosan.
A légcsődaganatok kezelésére az alábbi terápiák érhetők el.
- Műtéti eltávolítás: mindig a tumor teljes eltávolítása a cél, ha a tumor mérete és a beteg állapota ezt megengedi. Önmagában a műtét nem minden esetben elegendő (főleg, ha a daganatot előrehaladottabb állapotban diagnosztizálták), ilyenkor kiegészítő terápiákra is szükség van.
- Sugárkezelés: a daganat méretének csökkentésére nagyenergiájú röntgensugarakat használnak. Előfordulhat, hogy a műtétet megelőzően alkalmazzák, hogy a daganat mérete csökkenjen és alkalmassá váljon a beavatkozásra. Általában kis frakciókban, naponta kezelik a betegeket, hétfőtől péntekig (hétvégéken nem) 5-6 hétig, de ez a személyre szabott kezelési protokolltól függően változhat.
- Kemoterápia: a daganat elpusztítására ún. citotoxikus szereket alkalmaznak, melyeket jellemzően intravénásan kapnak a betegek. Fő terápia is lehet, de az is előfordulhat, hogy a műtét vagy a sugárterápia kiegészítésére adják.
- Klinikai vizsgálatok: a legújabb fejlesztésű gyógyszerek forgalomba hozatala előtt nagy betegpopuláción próbálják ki a gyógyszercégek a hatékonyságot és biztonságosságot, amihez a feltételeknek megfelelő betegek csatlakozhatnak. A potenciálisan elérhető vizsgálatokról a kezelőorvos tájékoztatását kérje.
Az onkológiai kezelésekről bővebben itt olvashat.
A légcső daganatainak megelőzése
A légcső daganatainak kifejlődését különböző génmutációk okozzák, melyek kialakulásában a környezeti tényezőknek és az életmódnak is szerepe lehet. A daganat kialakulásának esélyét csökkenteni lehet – többek között – a dohányzás és a stressz minimalizálásával, illetve egészséges, kiegyensúlyozott étrenddel és rendszeres mozgás beiktatásával.
A rákmegelőzésben szerepet játszó életmódbeli tényezőkről bővebben itt olvashat.
