Pszichiátriai sürgősségi állapotnak minősül az a lelkiállapot, amelynek következtében a beteg közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít saját vagy mások életére, testi épségére és egészségére.
Sürgős szükség az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne, amennyiben nem részesülne azonnali egészségügyi ellátásban.
Jogi értelemben akkor van szükség sürgősségi pszichiátriai gyógykezelésre, ha a beteg mentális állapota, illetve szenvedélybetegsége következtében közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít saját vagy mások életével, egészségével szemben, és az csak azonnali pszichiátriai intézeti gyógykezelés révén hárítható el.
Sürgősségi állapotok osztályozása
A pszichiátriai sürgősségi állapotok az alábbi szempontok szerint csoportosíthatók.
Pszichiátriai sürgősség, testi (szomatikus) sürgősségi ok nélkül: a beteg megváltozott magatartása miatt közvetlen veszélyt jelent önmaga vagy környezete számára, például önsértő magatartás miatt.
Pszichiátriai betegség, következményes szomatikus sürgősséggel: a beteg csak akkor kerül át a pszichiátriai osztályra, ha már nem fenyeget szervi betegség miatti sürgősség, és pszichés állapota további kezelést igényel, például gyógyszeres öngyilkossági kísérletet követően.
Szomatikus sürgősséget kísérő pszichiátriai tünetegyüttes: a beteg elsődlegesen szomatikus ellátást igényel, és tüneti kezelés is javasolt az átmeneti pszichés állapot esetében. Ilyen állapot például az érzelmi reakciók és a motivációk teljes hiánya és teljes cselekvésképtelenség (stupor) vagy a delírium.
Szomatikus sürgősség, a kórelőzményben szereplő pszichiátriai betegséggel: a sürgősségi ellátás során az orvosnak a pozitív pszichiátriai kórelőzményt is figyelembe kell venni, például alkoholmérgezés kezelése ismert szenvedélybetegnél.
Pszichiátriai sürgősségi ellátás a gyakorlatban
A leggyakoribb sürgősségi pszichiátriai ellátást igénylő állapotok a tájékozódási képesség hiánya (dezorientáció), a nyugtalan, ingerlékeny, agitált, impulzív, ellenséges, fenyegető, támadó és erőszakos magatartás. Az agresszió megjelenhet a gondolatok, szavak és tettek szintjén, önbántalmazás vagy mások bántalmazása (auto- és heteroagresszió) formájában.
Agresszív viselkedés előfordulhat akut pszichózisokban, mániás állapotban, alkohol- és drogmérgezés vagy megvonási tünetek kísérőjeként. Társulhat demenciához, delíriumhoz, szellemi fogyatékossághoz, egyes személyiségzavarokhoz, valamint bizonyos szervi betegségekhez, állapotokhoz (epilepszia, alacsony vércukorszint stb.).
A sürgősségi ellátás során alkalmazott gyógyszeres és/vagy pszichológiai kezelések célja a sürgősség, vagyis a közvetlen életveszély megszüntetése, a további állapotromlás megelőzése és az állapot stabilizálása.
Mindennek révén megteremthetők a kivizsgálás feltételei, előkészíthetők a szükség szerinti kezelések, és megalapozható az orvos-beteg közti terápiás kapcsolat. A sürgősségi pszichiátriai ellátás helyszíne lehet a beteg lakhelye, közterület, háziorvosi vagy pszichiátriai rendelő, pszichiátriai vagy egyéb fekvőbeteg osztály.
Kórházi felvétel és kötelező gyógykezelés
A sürgősségi ellátást végző orvos feladata annak eldöntése, hogy a beteg igényel-e további egészségügyi ellátást, és az pszichiátriai és/vagy egyéb típusú ellátást jelent-e. Ha a közvetlen veszélyeztető magatartás csak sürgősségi gyógykezeléssel hárítható el, az észlelő orvos intézkedik a beteg pszichiátriai intézetbe történő szállításáról.
Feltétlenül szükséges kórházi felvétel (akár a beteg akarata ellenére is) öngyilkossági veszély, akut pszichotikus állapot vagy szerhatás következtében kialakuló gátolt vagy nyugtalan magatartás, először jelentkező pszichotikus állapot és tudatzavar esetén (lásd lentebb). Az egészségügyi törvény értelmében ameddig az érintett beteg veszélyeztető magatartást tanúsít, el lehet tekinteni a beteg kezelésbe történő beleegyezésétől. Akkor is indokolt a kórházi felvétel, ha nem tisztázott a sürgősségi ellátást igénylő tünet eredete, és ezért további vizsgálatok elvégzése szükséges.
A kórházi felvételt követően a fogadó intézmény 24 órán belül értesíti a bíróságot, és kezdeményezi a beszállítás indokoltságának megállapítását és a kötelező pszichiátriai gyógykezelés elrendelését. A bíróság az értesítést követő 72 órán belül dönt, a határozatig a beteg ideiglenesen a fogadóintézetben tartható. A bíróság a határozat meghozatala előtt meghallgatja a beteget és az intézet által kijelölt kezelőorvost vagy annak vezetőjét. A bírósági döntésig a kezelés a veszélyeztető magatartás megszüntetésére korlátozódik, ettől eltérni csak jól dokumentált, orvosilag indokolt esetben lehet. A bírósági vizsgálatot igazságügyi elmeorvos szakértő végzi. A bírósági eljárásra akkor is sor kerül, ha a beteg beleegyezett a gyógykezelésbe. A kötelező gyógykezelés szükségességét a bíróság 30 naponta felülvizsgálja.
Nem feltétlenül szükséges, de mérlegelendő a kórházi felvétel, ha a beteg vizsgálata vagy kezelése a járóbeteg-ellátásban nem, vagy csak nehezen oldható meg, vagy amennyiben a beteg környezetéből történő kiemelésétől a tünetek javulása várható.
Krízisintervenció
A lélektani válság (krízis) olyan heveny, sürgős beavatkozást igénylő állapot, amely magától, vagy a megfelelő beavatkozás nélkül behatárolt időn belül nem oldódik meg. Kedvezőtlen esetben többször megismétlődhet, és ennek következtében különféle lelki zavarok – depresszió, pszichózis, szerfüggőségek vagy akár önpusztító magatartás – alakulhatnak ki.
Az öngyilkossági krízisállapot ellátásában az ún. krízisintervenció jelenti a hatékony megoldást, ami lelki elsősegélynyújtást és sürgősségi, életmentő beavatkozást foglal magában. Emellett, az aktuális helyzet megoldásán túlmenően a jövőre is irányul, mivel arra törekszik, hogy az érintett személyt felkészítse a későbbiekben adódó, hasonló helyzetekkel való megküzdésre.
A lélektani krízis felismerése és elsődleges ellátása azon a helyszínen kezdődik, ahol a beteg először kér segítséget: pszichiátriai gondozóban, pszichoterápiás szakrendelőben, háziorvosi rendelőben, pszichiátriai osztályon, akár nem egészségügyi (például szociális vagy oktatási) intézményben is. Hatékony segítséget nyújthatnak továbbá a segélyhívó telefonszolgálatok, egyházi intézmények, karitatív és más civil szervezetek is: (lásd még: Lelkisegély-szolgálatok).
Sürgősségi pszichiátriai állapotok
A sürgősségi ellátásban gyakori az ún. regresszív beteg, akivel érdemi szóbeli kommunikáció nem folytatható, esetleg sír vagy dobálja magát, olykor önsértést végez. A hozzátartozóktól felvett kórelőzmény alapján többnyire felderíthető, hogy stressz, a közelmúltban elszenvedett veszteség, sérelem vagy gyász áll az ilyen magatartás hátterében.
A gátoltság (negativizmus) a mozgás, a gondolkodás és az érzelmi élet meglassultságával vagy hiányával járó állapot, amely az életet is veszélyeztetheti. Magában foglalja a passzív vagy aktív elutasító viselkedést, az együttműködés zavarát, a kommunikáció hiányát, a táplálkozás vagy gyógyszerelés visszautasítását, tágabb értelemben az indítékszegénységet. Súlyos formája az érzelmi reakciók és a motivációk teljes hiánya és teljes cselekvésképtelenség. Súlyos testi betegséghez társultan is jelentkezhet. Sürgősségi ellátásra gyakran az életet veszélyeztető állapot – alacsony vérnyomás, vérszegénység, kiszáradás – miatt kerül sor.
A gyakoribb sürgősségi pszichiátriai ellátást igénylő kórképek az alábbiak.
Akut pszichotikus állapot
Akut pszichotikus állapot előfordulhat valamilyen ismert pszichiátriai betegség (például szkizofrénia, bipoláris zavar, major depresszió, borderline személyiségzavar stb.) akut fellángolásakor. Váratlanul is jelentkezhet, illetve testi megbetegedés (anyagcserezavar, ideggyógyászati betegség vagy droghasználat) tünete is lehet (lásd még: Pszichózis).
Szorongásos állapot
A szorongásos állapot kialakulásának hátterében szerhasználat és szervi megbetegedés (például alacsony vércukorszint vagy szívinfarktus) is állhat. Gyakran pszichiátriai betegség (például szkizofrénia) kísérő tüneteként, vészjelként jelentkezik.
Más esetekben, például pánikbetegségben, poszttraumás stressz zavarban, fóbiákban – maga a szorongás a vezető pszichés tünet. Sürgős ellátást igénylő szorongás kísérheti a depresszív zavarokat is (lásd még: Pánikroham).
Mániás állapot
A mániás állapotban gyakori a kritikátlan, agitált viselkedés és a kezelés elutasítása. Az esetek nagy hányadában hiányzik a betegségbelátás, ugyanakkor fennáll a veszélyeztető magatartás, ezért korlátozó intézkedésekre lehet szükség. Az állapot sürgősségi kórházi felvételt tesz indokolttá.
Depresszív állapot
A depresszióban szenvedő betegek gyakran igényelnek sürgősségi ellátást az öngyilkossági veszély miatt. A sürgősségi helyzetet legtöbbször az öngyilkossági kísérlet és a nagyfokú szorongás okozza.
Egyéb mentális zavarok
Ebbe a csoportba tartozik az anorexia nervosa talaján kialakuló súlyos állapot, amely elsődlegesen a beteg fizikális állapota miatt jelenthet életveszélyt. Ezért első lépésben sürgősségi, belgyógyászati vagy intenzív osztályos ellátás szükséges, amit speciális evészavar-központokban végzett kezelés követhet.
Szerhasználattal összefüggő zavarok
Ebbe a kategóriába tartoznak a mérgezések (alkohol-, gyógyszer-, droghasználat okozta intoxikáció), a megvonási tünetek, a kóros részegség, az alkoholos eredetű hallucináció, pszichózis és emlékezetzavar (amnézia), továbbá a drog okozta pszichotikus zavar.
A felsorolt állapotok sürgősségi ellátása speciális szakmai felkészültséget és intenzív osztályos hátteret igényel, és sokszor ún. toxikológiai osztályon történik.
Geriátriai, gerontopszichiátriai zavarok
Időskorban a demenciához társuló zavartság, tájékozatlanság, delírium, nyugtalanság és agresszivitás igényelhet sürgősségi pszichiátriai ellátást. E tünetek hátterében gyakran valamilyen testi vonatkozású egészségügyi probléma, például kiszáradás, fertőzés (tüdőgyulladás vagy húgyúti betegség) áll.
Gyermek- és serdülőkori pszichiátriai zavarok
Ebbe a kategóriába tartoznak a gyermekkori viselkedészavarok, a serdülőkori válság, pánikbetegség miatt kialakuló sürgősségi állapotok, a kiskorúakat érintő önsértő magatartás, illetve öngyilkossági gondolatok.
Testi alapbetegségek
A központi idegrendszeri, szív- és érrendszeri, onkológiai és egyéb kórképek ellátása a sürgősségi osztályok, illetve az alapbetegség kezelésében kompetens kórházi osztályok feladata. Az ezekhez társuló pszichés tünetek, illetve viselkedészavar vagy agitáció tüneti kezelését pszichiáter szakorvos javasolhatja. A testi betegség kórházi ellátása során ilyenkor a kezelőorvos pszichiáter szakorvost von be a beteg ellátásába (konzílium). A tájékozódási zavar vagy agitáltság miatt szükséges korlátozó intézkedések ezeken az osztályokon is alkalmazhatók.
Jogszabályi háttér
