Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization – WHO) az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) egyik szervezete. Fő feladata szerint hatósági funkciókat lát el a közegészségügy területén, és vezető szerepe van a nemzetközi egészségügyi kérdésekben is. Felállítja az általános egészségügyi követelményeket, szakmai standardokat és feladatokat; valamint felügyeli és nyomon követi az egészségügyi trendeket és a népbetegségek alakulását.
A WHO székhelye Genfben található, és alapokmánya 1948. április 7-én lépett életbe. A szervezet finanszírozását a 194 tagország hozzájárulásaival és magánadományokkal biztosítják. A WHO hat regionális központot tart fenn Afrikában, Amerikában, a kelet-mediterrán térségben, az európai térségben, a délkelet-ázsiai térségben, valamint a nyugat-csendes-óceáni térségben.
A WHO-nak nagy szerepe volt a feketehimlő teljes felszámolásában, valamit a járványos gyermekbénulás igen jelentős visszaszorításában. Ezek mellett jelentős szerepet játszik az ebola és malária elleni védőoltás fejlesztésében, illetve a HIV/AIDS, a COVID-19 és tuberkulózis elleni küzdelemben. A WHO továbbá célul tűzte ki az olyan életmódbeli tényezők visszaszorítását is, mint a dohányzás és kábítószerfogyasztás; illetve a nem fertőző, krónikus betegségek megelőzésére és leküzdésére, valamint a mentális egészségre is nagy hangsúlyt fektet.
A WHO ezek mellett olyan témákkal is foglalkozik, mint a migráció, a klímaváltozás elleni küzdelem vagy egyes kereskedelmi kérdések, mivel ezek hatással vannak számos népegészségügyi kérdésre, és befolyásolják a népek egészségi állapotát.
A WHO főbb feladatai és céljai
A WHO fő célja minden ember számára biztosítani az elérhető maximális egészséget. A WHO egészségdefiníciója a teljes testi, szellemi, szociális jólét állapota, és nem csupán a betegségek vagy a rokkantság hiánya.
A WHO hatáskörébe tartoznak egyes egészségügyi biztonsági kérdések, mint például az élelmiszerbiztonság, ételmérgezések, pandémiás betegségek, közegészségügyi kérdések, környezettel kapcsolatos tényezők és állatról emberre terjedő fertőző betegségek.
A WHO további feladatai közé tartozik:
- az egészség és biztonság fejlesztése, az egészségügyi veszélyek elleni fellépés (pl. környezetszennyezés, antibiotikumok helytelen használata stb.);
- egészségfejlesztés előmozdítása, a krónikus betegségek megelőzése és kezelése (pl. daganatos és mentális betegségek), valamint az életmódbeli kockázati tényezők visszaszorítása;
- fertőző betegségek elleni küzdelem (pl. HIV/AIDS, tbc, hepatitis);
- egészségügyi rendszerek megerősítése, az egészségügyi, valamint gyógyszerekhez és védőoltásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosításának előmozdítása;
- kutatások biztosítása, illetve az orvosi bizonyítékokon alapuló egészségpolitika és a hiteles tájékoztatás előmozdítása;
- hiteles egészségügyi információ szolgáltatása a szabályok, szakmai standardok felállításához és az egészségügyi helyzet nyomon követéséhez;
- együttműködés más nemzetközi szervezetekkel, civil társadalommal, adományozókkal és a magánszektorral;
- hatékonyság, teljesítmény, eredményesség fejlesztése nemzetközi színtereken;
- az egészségügy finanszírozásával és az egészségügyi dolgozókkal kapcsolatos nemzetközi kérdések megoldása;
- család-, nő- és gyermekegészségügy: ide tartoznak a védőoltások, anya-, újszülött-gyermekvédelem és egészségügy, öregedés, reproduktív egészség kérdései.
Fentieken túl a WHO, mint nemzetközi hatóság, egészségügyi szükséghelyzetet rendelhet el, amire eddig hatszor került sor: sertésinfluenza idején 2009-ben, járványos gyermekbénulás idején 2014-ben, ebolajárvány alatt 2014-ben, Zika-vírus-járvány alatt 2016-ban, ebolajárvány alatt 2019-ben, illetve a COVID–19-járvány miatt 2020-ban.
