Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) egészségügyért felelős szervezete. Fő feladata szerint hatósági funkciókat lát el az országhatárokon átívelő közegészségügy területén, és partneri szerepe van a nemzeti egészségügyi kérdésekben is. Felállítja az általános egészségügyi követelményeket, szakmai standardokat és feladatokat; valamint felügyeli és nyomon követi az egészségügyi trendeket és a népbetegségek alakulását.
1946-ban, a New Yorkban tartott Nemzetközi Egészségügyi Értekezleten 61 tagállam kormányának képviselője látta el kézjegyével a WHO alkotmányát, amely 1948. április 7-én lépett életbe. A szervezet jelenleg 194 tagállamot tömörít, székhelye Genfben található és világszerte nyolcezer dolgozót foglalkoztat. Főigazgatója 2017 óta Tedros Adhanom Gebreyesus etióp politikus.
A szervezet finanszírozását a 194 tagország hozzájárulásaival és magánadományokkal biztosítják. A WHO hat regionális központot tart fenn Afrikában, Amerikában, Európában, a kelet-mediterrán, a délkelet-ázsiai, valamint a nyugat-csendes-óceáni térségben.
A WHO-nak nagy szerepe volt a feketehimlő teljes felszámolásában, valamit a járványos gyermekbénulás igen jelentős visszaszorításában. Ezek mellett jelentős szerepet játszik az ebola és malária elleni védőoltás fejlesztésében, illetve a HIV/AIDS, a COVID-19 és tuberkulózis elleni küzdelemben.
A WHO továbbá célul tűzte ki az olyan életmódbeli tényezők visszaszorítását is, mint a dohányzás és kábítószer-fogyasztás; illetve a nem fertőző, krónikus betegségek megelőzésére és leküzdésére, valamint a lelki egészségre is nagy hangsúlyt fektet.
A WHO ezek mellett olyan témákkal is foglalkozik, mint a migráció, a klímaváltozás elleni küzdelem vagy egyes kereskedelmi tényezők, mivel ezek hatással vannak számos népegészségügyi kérdésre, és tömegek egészségi állapotát befolyásolják.
A WHO főbb feladatai és céljai
A WHO legfőbb célkitűzése, hogy minden ember számára biztosítsa az egészség lehető legmagasabb szintjét. A WHO alkotmánya szerint az egészség a teljes fizikai, mentális és szociális jóllét állapota, nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya. A WHO programjában az alábbi fő területek szerepelnek.
Egészségfejlesztés előmozdítása: elsősorban a szegénységben élő, sebezhető társadalmi csoportok egészségének fejlesztése, a krónikus, illetve fertőző betegségek megelőzése és kezelése, az elhanyagolt trópusi betegségek leküzdése.
Egészségbiztonság fejlesztése: olyan egészségügyi veszélyek és kockázatok ellen való fellépés, amelyek például a városiasodásból, a környezetszennyezésből, az élelmiszerek előállításából és kereskedelméből, illetve az antibiotikumok helytelen alkalmazásából származnak.
Egészségügyi rendszerek megerősítése: elsősorban az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása.
Kutatás, tájékoztatás és bizonyítékokon alapuló egészségpolitika előmozdítása: hiteles egészségügyi információk szolgáltatása a normák és standardok felállításához, az egészségpolitikai döntésekhez és a globális egészségügyi helyzet figyelemmel kíséréséhez.
A fentieken túl a WHO tevékenységének célja még a partnerségek megerősítése az ENSZ egyéb szerveivel és más nemzetközi szervezetekkel, az adományozókkal, a civil társadalommal és a magánszektorral, illetve az olyan újító átalakításokban és reformokban való részvétel, amelyek a hatékonyság és eredményesség fejlesztését szolgálják mind nemzetközi szinten, mind pedig az egyes országokban.
Az Egészségügyi Világszervezet tagállamai világszerte és az európai régióban is elkötelezettek a WHO 2019-2023 közötti időszakra szóló, 13. általános munkaprogramjának három alappillérét alkotó stratégiai prioritás végrehajtása iránt.
A három alappillér a következő:
- elmozdulás az egyetemesen hozzáférhető egészségügyi ellátás felé;
- hatékonyabb védelem az egészségügyi vészhelyzetekkel szemben;
- egészséges élet és jóllét biztosítása minden korosztály számára.
Lásd még: Egészség világnapja
A fenti alapvető prioritásokat rögzíti a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési célok menetrendje, amely az egészségügyi ágazat fenntartható fejlődési célokhoz való hozzájárulását az ún. háromszor egymilliárdos célhoz kapcsolja.
A WHO célja, hogy egymilliárddal több ember…
- részesüljön az egyetemesen hozzáférhető egészségügyi ellátásban;
- kapjon hatékonyabb védelmet az egészségügyi veszélyhelyzetekkel szemben;
- éljen jobb egészségben és jóllétben.
A WHO működését a tagállamokat képviselő küldöttekből álló Egészségügyi Világközgyűlés, a Végrehajtó Tanács és a Titkárság biztosítja.
A WHO tevékenysége
A WHO hatáskörébe tartoznak egyes egészségügyi biztonsági kérdések is, mint például az élelmiszerbiztonság, ételmérgezések, pandémiás betegségek, közegészségügyi kérdések, környezettel kapcsolatos tényezők és állatról emberre terjedő fertőző betegségek.
A WHO különböző tematikus részlegei az alábbi területekre összpontosítanak:
- élelmiszerbiztonság, embert is fertőző állatbetegségek, ételmérgezések, globális kapacitások, riasztások és reakciók, több országra és egy-egy országra kiterjedt járványok, közegészségügy és környezet;
- HIV-fertőzés és AIDS, tuberkulózis, malária és trópusi betegségek;
- létfontosságú gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök, egészségügyi statisztikák és információs rendszerek, egészségügyi rendszerek finanszírozása, egészségpolitika és humán erőforrás, tudásmenedzsment és tudásmegosztás, betegbiztonság;
- járványos gyermekbénulás elleni tevékenység és kutatás, krízishelyzetek kockázatmenedzsmentje és országok közötti együttműködés;
- öregedés és életfolyamatok, immunizáció és védőoltások; anya-, újszülött- és gyermekegészségügy, reproduktív egészség és kutatás;
- nem fertőző betegségek, lelki egészség és függőségek, erőszak és sérülések megelőzése, táplálkozás;
- információtechnológia és telekommunikáció, operatív támogatás, tervezés, erőforrás-koordináció, teljesítménymonitoring.
A fentieken túl a WHO, mint nemzetközi hatóság, egészségügyi szükséghelyzetet rendelhet el, amire eddig hatszor került sor: sertésinfluenza idején 2009-ben, járványos gyermekbénulás idején 2014-ben, ebolajárvány alatt 2014-ben, Zika-vírus-járvány alatt 2016-ban, ebolajárvány alatt 2019-ben, illetve a COVID–19-járvány miatt 2020-ban.
A WHO Magyarországon
Magyarország a WHO megalakulása óta tagja a szervezetnek, amely 1992-ben nyitotta meg budapesti irodáját. Az iroda feladata, hogy elősegítse a WHO és az egészségügyi kormányzat közötti hatékony szakmai párbeszédet, előkészítse a WHO és Magyarország között létrejövő kétéves együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kísérje a megvalósuló projekteket és támogassa a WHO programjainak, illetve stratégiáinak hazai megvalósítását. A budapesti iroda részt vesz a WHO egészségügyi ellátórendszereket érintő adatgyűjtéseiben és szakmai projektjeiben. Ezek a programok hozzájárulnak a nemzetközi referenciák, jó tapasztalatok és trendek meghatározásához.
A WHO úgy támogatja a különböző helyi egészségpolitikai javaslatokat, hogy egyaránt figyelembe veszi az ellátási, finanszírozási és módszertani szempontokat. A szervezet kiemelten törekszik arra is, hogy az egyes helyi projektekben résztvevő szakemberek minél szélesebb rálátást nyerjenek a WHO működésére. Ennek révén ugyanis a későbbiekben hatékonyabb szakmai együttműködések jöhetnek létre, illetve a résztvevők nemzetközi tapasztalatokat szerezhetnek, bővíthetik a kapcsolatrendszerüket. A WHO az egészségpolitikai javaslatok helyi szintű kidolgozása során azt is szem előtt tartja, hogy összekapcsolja a tudományt és az egészségpolitikai gyakorlatot, ugyanakkor a tervezett projektek harmonizáljanak a helyi adottságokkal is. A helyi döntéshozatal támogatásának célja az is, hogy abból a későbbiekben más országok is profitálhassanak.
A WHO együttműködik az országos háttérintézményekkel, a kormányzati szervekkel, a civil szervezetekkel és a különböző nemzetközi szervezetekkel is. Ez utóbbiak közül többek között az ENSZ Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapjával (UNICEF) a szoptatás és a gyermekkori egészséges táplálkozás terén, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) pedig az élelmezés és egészséges táplálkozás kérdésében támogatta Magyarországot.
A WHO 2016-ban úgy döntött, hogy globális szolgáltatóközpontot hoz létre Budapesten az egyes adminisztratív és operatív támogató funkciók ellátására. Magyarország kormánya üdvözölte a központ létesítésének szándékát, az Országgyűlés pedig törvényben adott felhatalmazást az Egészségügyi Világszervezet Budapesti Központjának létrehozásáról szóló megállapodás kötelező hatályának elismerésére.
Jogszabályi háttér
2016. évi LXV. törvény a Magyarország Kormánya és az Egészségügyi Világszervezet között az Egészségügyi Világszervezet Budapesti Központjának létrehozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről
1948. évi XII. törvény az Egészségügyi Világszervezet Alkotmányának becikkelyezéséről
