A mérgezések leggyakrabban otthoni környezetben, általánosan használt vegyi anyagokkal vagy gyógyszerekkel történnek, véletlenül vagy szándékos módon.
Mérgezés esetén olyan toxikus anyag kerül a szervezetbe, amely károsítja az egészséget, és súlyos esetben akár halált is okozhat. A mérgek a bőrön, nyálkahártyán, tápcsatornán és légutakon keresztül, illetve direkt módon a gyűjtőérbe (véna) vagy izomba adva jutnak be az emberi szervezetbe. Elérve az érpályát, rövid időn belül az egész szervezetben kifejtik hatásukat. A Magyarországon előforduló emberi mérgezésekről a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálata (ETTSZ) minden évben összesítő jelentést készít.
Emberi mérgezések előfordulása Magyarországon
Az ETTSZ jelentése szerint 2021-ben legnagyobb számban élvezeti és függőségi célból fordultak elő mérgezések. Ezeknél kisebb, de jelentős mértékű volt az öngyilkossági kísérletek következményeként előforduló, vagy véletlen ok (baleset) miatt bekövetkezett mérgezések mértéke. A legtöbb mérgezést alkohol, kisebb arányban gyógyszerek, ipari és háztartási szerek, kábítószerek és egyéb anyagok, például növényvédő szerek okozták. Az ipari és háztartási szerek, illetve egyéb anyagok esetében elsősorban véletlen mérgezések fordultak elő. A halálos kimenetelű mérgezések főként gyógyszermérgezésből, valamint ipari és háztartási szerekkel történt mérgezésekből adódtak.
2021-ben a mérgezések több mint fele a 25-54 év közötti korosztályt érintette, az esetek túlnyomó többségét az élvezeti és függőségi célból, valamint az öngyilkosság miatt bekövetkezett mérgezések tették ki. A 15-24 éves és az 55-74 éves korosztályban döntő hányadban élvezeti és függőségi okból következett be a mérgezés. A 75 évnél idősebbeknél legnagyobb esetszámmal az öngyilkossági szándék miatt bekövetkezett mérgezések fordultak elő. Gyermekmérgezések az 1-4 éves korosztályban elsősorban a háztartási szerek helytelen tárolása miatt fordultak elő. A 10-14 évesek körében élvezeti és függőségi okból bekövetkező, valamint öngyilkossági szándék miatti mérgezések – főként gyógyszermérgezések – is előfordultak. Az élvezeti/függő szándék miatt bekövetkezett mérgezések többségének hátterében alkoholmérgezés és kábítószer-túladagolás állt.
Leggyakoribb mérgezések típusai
Mérgező anyagoknak az olyan természetes vagy szintetikus vegyi anyagokat nevezzük, amelyek egy meghatározott adag (dózis) felett mérgezéses tüneteket, vagy súlyos esetben akár halált is okozhatnak.
Alkohol és kábítószer okozta mérgezések
Heveny alkoholmérgezés túlzott mennyiségű alkohol rövid időn belül történő elfogyasztása esetén következik be. A túlzott mennyiségű alkohol elfogyasztása nagyfokú zavartságot, eszméletvesztést, súlyos, akár életet veszélyeztető állapotot is előidézhet. Kábítószer-használat esetén valós és gyakori veszély a túladagolás, amely leggyakrabban véletlen folytán következik be, de történhet akár szándékosan, öngyilkossági célból is.
A kábítószer birtoklását, fogyasztását és kereskedelmét Magyarországon a törvény szigorúan tiltja és bünteti. A kábítószer-használat súlyos egészségügyi kockázatokkal jár.
Gyógyszer-túladagolás
Kellő körültekintés nélkül alkalmazva, túladagolva az orvos által felírt gyógyszerek veszélyesek lehetnek, akár halált is okozhatnak. Az ETTSZ jelentése szerint 2021-ben a gyógyszermérgezések több mint fele öngyilkosság miatt következett be. Kisebb arányban fordultak elő véletlen, illetve élvezeti/függő indok okozta mérgezések. A gyógyszer-túladagolás akkor nem minősül szándékosnak, ha valaki véletlenül vesz be gyógyszert, vagy véletlenül nem megfelelő gyógyszert vagy túl sok gyógyszert vesz be (ld. még Véletlen gyógyszer-túladagolás). A legtöbb mérgezést a központi idegrendszerre ható gyógyszerek okozzák, 2021-ben a legtöbb haláleset is az ebbe a kategóriába tartozó gyógyszerek fogyasztása következtében történt. Jellemző továbbá a különböző gyógyszerek együttes vagy alkohollal történő egyidejű használata miatt bekövetkező mérgezés is. (Az otthoni gyógyszerelésről további információ található Házi patika cikkünkben.)
Mérgező anyagok otthon
Mérgezést okozó háztartási szerek a lakás szinte minden helyiségében előfordulnak, veszélyeztetve a kisgyermekek testi épségét és egészségét. A háztartási szerek okozta sérülések és mérgezéses balesetek több mint fele az 1-4 éves korosztályt érinti, melyek jellemzően a helytelen tárolás és szülői gondatlanság következményei, és jelentős részük megfelelő odafigyeléssel és a szükséges ismeretek birtokában megelőzhető lenne.
Az alábbi, háztartásban előforduló szerek okozhatnak sérülést vagy mérgezést:
- mosó- és mosogatószerek, általános tisztítószerek, mosógél-kapszulák, folteltávolítók, fehérítő- és fertőtlenítőszerek, WC-tabletták, WC-illatosítók;
- klórgáz (hypokloritos és savas tisztítószerek, például klórtartalmú szerek és vízkőoldó vagy klórtartalmú szerek és ecet összeöntése során fejlődő, nagyon mérgező gáz);
- illóolajok (például menta, eukaliptusz);
- körömlakklemosó, parfüm, after shave;
- benzin, lámpaolaj, grillbegyújtó folyadék;
- festéklemarók, rozsdaoldók, hígítók;
- téli szélvédőmosó, fagyálló;
- rágcsáló-, rovarirtó és növényvédő szerek;
- gombelem;
- higany (régebbi típusú lázmérőkben, fénycsövekben fordulhat elő);
Véletlen lenyelés esetén gyakorlatilag nem mérgező anyagok pl. atestápolók, smink termékek, ceruzabél, filctoll, gyurma, vízfesték, szilikagél, gyertya, papírragasztó, újságpapír, kontaktlencse folyadék.
Mérgező anyagok nemcsak a háztartásokban, hanem a családi házak kertjeiben is előfordulhatnak. A növények okozta mérgezések döntő hányada a gyermekeket – elsősorban a 4 évnél fiatalabbakat – érinti. A kerti növények közül mérgezést okozhat – a teljesség igénye nélkül – a tűztövis, a vadgesztenye, az aranyeső, a tiszafa, a fehér fagyöngy, a hóbogyó, a ricinus, a leander, a magyal, a borostyán, a fagyal és a nárcisz. Bár a kertekben növekvő gombák között kis valószínűséggel lelhetők fel mérgező fajták, ajánlott ezek ismerete, mivel a gombamérgezés súlyosan károsítja az egészséget, orvosi kezelés nélkül akár halálhoz is vezethet.
Mérgező gázok
A légutakba sokféle eredetű mérgező gáz juthat. Ezek közül az egyik legveszélyesebb a szén-monoxid (CO), amely belélegezve gátolja a vér oxigénszállító képességét. Mivel a CO színtelen, szagtalan és íztelen gáz, vagyis az ember számára nem érzékelhető, „csendes gyilkosnak” is nevezik. Ez a gáz annyira mérgező, hogy ha eléri a lakás levegőjének 1,28 térfogatszázalékát, három percen belül halált okoz. A fűtés közben keletkező szén-monoxidon kívül munkahelyi és otthoni balesetek során, a háztartásban használatos vegyszerek összekeverése folytán (pl. klórgáz), mezőgazdasági vegyszerek védőfelszerelés nélküli használata és számos egyéb ok miatt is előfordulhatnak gázmérgezések (ld. még Mérgező gázok).
Veszélyjelek mérgezés esetén
Mérgezés gyanúja merül fel a megszokottól eltérő viselkedés (aluszékonyság, zavart tudat, levertség) koordinálatlan mozgás, görcsök, hányás, erős hasmenés, fénytől függetlenül kitágult vagy beszűkült pupillák, kipirult vagy sápadt bőr, verejtékezés, nyálfolyás és furcsa szagú lehelet esetén.
Ha a környezetében bárkinél fennáll a mérgezés lehetősége, azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt! A mentő kiérkezéséig további teendőkért hívja az ETTSZ +36 80 201 199 ingyenesen hívható, zöld számát!
Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat
Az ETTSZ a hazai mérgezések megelőzése érdekében veszélyes anyagokkal és keverékekkel kapcsolatos, 24 órában elérhető sürgősségi telefonvonalat működtet. Mérgezés vagy annak gyanúja esetén a bejelentkező ügyeletes tájékoztatást nyújt az anyag vagy keverék veszélyességére, a várható tünetekre és a teendőkre vonatkozóan.
Sürgősségi információszolgáltatás mérgezés vagy annak gyanúja esetén:
+36 80 201 199 (0-24 órában, díjmentesen hívható – csak Magyarországról)
+36 1 476 6464 (0-24 órában, normál díj ellenében hívható – külföldről is).
