A COVID-19 (CoronaVirus Disease 2019 – koronavírus okozta megbetegedés 2019) egy vírus okozta betegség, amely nevét a fertőzést kiváltó koronavírusról kapta. A mostani világjárványt okozó új koronavírust (SARS-CoV-2) 2019 végén azonosították Kínában, Vuhan városában. Elnevezése a felszínén elektronmikroszkóppal látható, koronára emlékeztető tüskefehérjékre utal.
A koronavírusok alapvetően állatok körében fordulnak elő, ugyanakkor egyes vírustörzsek képesek az embert is megfertőzni. A koronavírusok állatról emberre és emberről emberre egyaránt terjedhetnek. Elsősorban cseppfertőzéssel, a fertőzött személy tüsszentése, köhögése (de akár éneklés vagy beszéd) által a levegőbe jutott nyálcseppek vagy orrváladék útján terjed.
A COVID-19 leggyakrabban enyhe vagy közepesen súlyos formában zajlik le, anélkül, hogy a beteg a tüneti kezelésen kívül bármilyen speciális ellátást vagy kórházi ápolást igényelne. Idősek, illetve bizonyos krónikus betegséggel élők esetében viszont nagyobb eséllyel alakulhat ki súlyos állapot a koronavírus-fertőzés nyomán.
A fertőződés és az első tünetek közötti lappangási idő általában 5-6 nap, de egyes esetekben akár renkívül rövid vagy jóval hosszabb időszak (2-14 nap) is lehet. A hosszú lappangási idő, illetve a tünetszegény, enyhe lefolyás megkönnyíti a vírus terjedését, ezért nagyon fontos, hogy az enyhe, náthaszerű légúti tüneteket mutató személyek is komolyan vegyék az általános óvintézkedések betartását. Emellett, ha felmerül a COVID-19 fertőzés gyanúja, jelezzék azt háziorvosuknak, és kérjék a gyanú megerősítését vagy megdöntését szolgáló koronavírus-tesztet.
A COVID-19 tünetei
Az új koronavírus-betegség okozta klasszikus tünetek lehetnek:
- száraz köhögés;
- láz vagy hőemelkedés;
- nehézlégzés;
- hirtelen kezdetű szaglásvesztés;
- ízérzés hiánya vagy zavara.
Figyelem! A delta és az omikron variáns okozta betegség esetében az ízlelés- és szaglászavar ritkábban fordul elő, és az oltottak körében főként enyhe, általános tünetek jelentkeznek. Ezért a delta és az omikron variáns okozta megbetegedés könnyen összetéveszthető a náthával vagy az allergiával.
A fenti tüneteken túl a járványhullámokat okozó variánsok közti különbségekből és az oltásoknak tulajdonítható, betegséglefolyást enyhítő hatásokból adódóan a COVID-19 fertőzés egyéb tüneteket is okozhat. Valamivel gyakoribbá váltak az emésztőrendszeri tünetek is – hányinger, hányás, hasmenés -, illetve nem ritka a fülzúgás, fülcsengés, szédülés és a szem allergiás betegségre hasonlító kipirosodása, irritációja, duzzanata sem.
Esetenként az alábbi súlyos tünetek is előfordulhatnak
- légzési nehézség vagy légszomj;
- mellkasi fájdalom vagy nyomás;
- beszédkészség elvesztése;
- mozgásképtelenség.
Súlyos tünetek megjelenése esetén azonnal forduljon háziorvosához, vagy hívja a 112-es számot és kérjen mentőt!
Ritkábban súlyosabb kórforma is kialakulhat, ami tüdőgyulladással, heveny légzési elégtelenséggel és akár keringési vagy többszervi elégtelenséggel is járhat. Vannak azonban olyan fertőzöttek is, akiknél nem jelenik meg semmilyen tünet, és nem is érzik magukat betegnek. A koronavírus fertőzés tehát különböző embereken különböző tünetekkel jelenhet meg.
Ha a leggyakoribb tünetek közül csak néhányat is észlel magán vagy a környezetében lévő személyen, fennáll az esélye annak, hogy a tünetes személy koronavírus-fertőzött!
Lásd még: Teendők COVID-19 gyanú esetén
A COVID-19 által veszélyeztetettebbek
Az eddigi tapasztalatok alapján idősek, vagy valamilyen krónikus alapbetegségben szenvedők körében alakulhat ki nagyobb valószínűséggel súlyos, akár életveszélyes állapot.
Ezek az alapbetegségek lehetnek:
- magas vérnyomás,
- cukorbetegség,
- szív- és érrendszeri betegség,
- légzőszervi betegség,
- daganatos betegség.
Egyes variánsok esetében a fiatalabb korban kialakuló súlyos állapotú fertőzés gyakoribb. Emellett a várandós nők új koronavírus okozta megbetegedésével kapcsolatban is csak korlátozottan állnak rendelkezésre adatok; náluk a betegség lefolyása jelenlegi tudásunk szerint hasonló klinikai megjelenéssel zajlik, mint a felnőtt populációban, de az édesanya és a magzat egészségének védelme érdekében fokozott jelentősége van a védelmi intézkedések megvalósításának.
A gyermekek érintettségéről szintén korlátozottan állnak rendelkezésre adatok, de ők éppúgy megfertőződhetnek, mint a felnőttek. A gyermekek számára jelenleg 5 éves kortól kérhető a meghatározott típusú védőoltás: 5-11 éves korig a Pfizer-BioNTech, 12 éves kortól a Pfizer és a Moderna vakcinák kérhetők a 18 év alattiak számára.
A koronavírus-fertőzés terjedése
Az emberről emberre történő terjedés jellemzően cseppfertőzéssel és a fertőzött váladékokkal történő direkt vagy indirekt kontaktussal történik. Szexuális úton a vírus nem terjed, azonban fontos kihangsúlyozni, hogy nyállal igen.
Magas a fertőződés kockázata:
- azonos háztartásban élő fertőzött személy esetén;
- fertőzött személlyel történt fizikai kontaktus során;
- fertőzött váladékával való érintkezéskor (tüsszentés, köhögés, használt zsebkendő érintése);
- fertőzöttel zárt légtérben együtt tartózkodás esetén (15 percnél hosszabb ideig);
- egészségügyi dolgozóknál vagy egyéb olyan foglalkozásban, ahol sok személlyel törénik érintkezés;
- egyéni védőfelszerelés nélkül vagy sérült védőfelszerelésben történő fertőzöttellátás során.
A koronavírusnak számos állatfaj lehet a hordozója, de az emberről emberre történő terjedés a leggyakoribb. Háziállatok esetében is fokozottan figyelni kell a higiénés szabályok betartására (gyakoribb fürdetés stb.), mivel a vírus akár az állatok szőrén is megtelepedhet és átkerülhet az emberekre.
A vírus továbbá különböző élettelen felületeken akár napokig is életképes maradhat, de a fertőződés lehetősége igen alacsony. A vírus terjedésének elsődleges formájának tehát továbbra is a cseppfertőzést tartják.
Kapcsolódó tartalmak:
Tudnivalók a COVID-19 elleni vakcinákról
