Az egészségtudatos magatartás, az egészséges életmód kialakítása a családi élet három időszakában különösen fontos: a családtervezés és a várandósság idején, valamint a kora gyermekkorban.
Az egészségfejlesztés – mely elsősorban a helyes táplálkozást és a rendszeres testmozgást foglalja magában – hozzásegíti a családokat, hogy hosszabb távon egészségesen éljenek, és megelőzzék az ún. civilizációs betegségek kialakulását. Az egészségfejlesztés nem csupán az egészségügy feladata és felelőssége: egyéni és közösségi szinten is tenni kell érte.
Az egészségfejlesztés célja
Az egészséget az Egészségügyi Világszervezet (WHO) testi, lelki, szociális és spirituális jóllétként definiálja. Az egészség fogalmába beletartozik az életöröm, a jó közérzet, a kiegyensúlyozottság, a megelégedettség, a kreativitás, a fittség. Egészségünk nem tekinthető állandónak, napról napra változik, és számos tényező befolyásolja. Az egészség egyfajta alkalmazkodási képesség is: a körülöttünk lévő változásokhoz csak megfelelő egészségi állapotban tudunk alkalmazkodni.
Az egészségfejlesztés az egészségkultúra tudatos fejlesztése, ami magában foglalja a korszerű egészségnevelés, a prevenció, a mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit. Célja, hogy az emberek kivédjék a megbetegedéseket, az egészséget veszélyeztető ártalmakat.
Az egészséges életmódra való nevelést a legfiatalabb korosztályoknál kell elkezdeni, mert a gyermek későbbi életét a magzati korban és az azt követő években érő hatások jelentősen befolyásolják. A gyermekkorban elszenvedett testi-lelki traumák, a betegségek, a táplálkozáshoz és a sporthoz való hozzáállás, a családdal és embertársakkal kialakított kapcsolatok mind visszatükröződnek a későbbi életszakaszokban.
Védőnői ellátás keretében biztosított egészségfejlesztés
A nevelés legfontosabb színtere először a család, majd később az óvoda és az iskola. A családoknál végzett egyéni egészségfejlesztés a védőnők hatáskörébe tartozik. Az ellátási tevékenységük során olyan tanácsokkal látják el a szülőket, melyek fokozzák egészségtudatosságukat, ami elősegíti a gyermekeik egészségi állapotának javulását is.
A védőnő által nyújtható szolgáltatások a kora gyermekkorban:
- kisgyermekes játszóház,
- önsegítő szülőcsoport,
- szülői hatékonyságfejlesztő tréning,
- aktív tevékenységi csoportok,
- anya–gyerek interakciót fejlesztő programok,
- képességfejlesztő programok,
- GYES-es, GYED-es édesanyák mentálhigiénés támogatása,
- kisgyermeknevelési tanácsadás,
- Biztos Kezdet Gyerekház Programhoz való csatlakozás.
Csecsemőkori egészségfejlesztés
Az édesanya táplálkozása, életmódja – a saját egészsége mellett – meghatározza a gyermeke fejlődését is. Szoptatás alatt kerülni kell a fogyókúrát, mert ilyenkor kb. 200 kcal energiatöbbletet igényel az anya szervezete, melynek jelentős részét állati és növényi fehérjékből ajánlott biztosítani. Figyelni kell a megemelkedett kalciumigényre, a fokozott vitamin- és ásványianyag-szükséglet kielégítésére, valamint a bőséges folyadékbevitelre.
A csecsemő számára a legideálisabb táplálék az anyatej, melynek minőségét, összetételét, mennyiségét befolyásolja az édesanya életmódja. A szakmai szervezetek kizárólagos anyatejes táplálást ajánlanak a csecsemő 6 hónapos koráig, vagy legalább négy hónapon keresztül. A kiegészítő táplálást hat hónapos kortól lehet elkezdeni, de mellette ajánlott a szoptatás folytatása.
A védőnőknek fontos feladata a szoptatással és a későbbi táplálással kapcsolatos ismeretek átadása, például az alábbiak:
- allergén ételek négy hónapos kor után bármikor bevezethetők,
- a glutén 4–12 hónapos korban bármikor bevezethető a csecsemő étrendjébe,
- fontos a vasban gazdag ételek, illetve vassal dúsított táplálékok adása,
- a kiegészítő táplálékoknak nem szabad hozzáadott sót vagy cukrot tartalmazniuk,
- a gyümölcslevek, cukros italok kerülendők, helyette a vízfogyasztás ajánlott,
- a csecsemő fejlődésének, életkorának megfelelő textúrájú, állagú ételeket kell adni, hozzásegítve a falatkák fogyasztásához és az önálló táplálkozásra való áttéréshez.
A gyermeknek legkésőbb 8–10 hónapos korban képesnek kell lenni darabos étel elfogyasztására. A szülőnek reagálni kell a csecsemő éhség- és szomjúságjeleire, a táplálást nem lehet a megnyugtatásra és a jutalmazásra használni.
A rendszeres testmozgás, torna fontos az édesanyának és a csecsemőnek is. A gyermek egyre növekvő mozgásigényéhez megfelelő helyet és eszközöket kell biztosítani, ami hozzájárul a sokoldalú mozgásfejlődéshez.
Kisdedkori (1–3 év) egészségfejlesztés
1 éves kor után a gyermek gyakorlatilag már mindent megehet, amit szülei és idősebb testvérei. Egyéves kor után a citrusfélék, déligyümölcsök, bogyós gyümölcsök is beilleszthetők az étrendbe, illetve adhatók szárazhüvelyesekből készült ételek is: lencse, szárazbab, sárgaborsó, illetve már egész tojást is fogyaszthat a gyermek.
Ételek, melyeket ebben a korban még nem szabad adni: szója, olajos magvak (legfeljebb darálva, süteményben), bő zsírban sült ételek, túl fűszeres, csípős és alkoholtartalmú ételek.
A közös családi étkezések – és a hozzá tartozó szokások megtanulása – mintaként szolgálnak a gyermeknek.
Az étkezéssel kapcsolatban az alábbi szabályok betartása ajánlott:
- közös családi étkezéskor a tévénézés, a telefonos csevegés mellőzése,
- az étkezés helye az étkezőasztal legyen (ne szőnyegen, ágyon, kanapén stb.),
- a gyermek az asztalnál, etetőszékben egyen,
- az étkezések lehetőleg mindig azonos időpontban legyenek,
- a gyermek tanulja meg az étkezéssel kapcsolatos alapvető viselkedési szabályokat (szalvéta- és evőeszköz-használat stb.).
A reggelinek nagy hangsúlyt kell kapnia a család életében: a reggeli fedezi az egész napi kalóriamennyiség 25%-át.
A szülőknek, gondozóknak törekedniük kell, hogy megismertessék a gyermekeket a szabad levegőn való játéktevékenységgel (lásd Csecsemők játéka), a balesetvédelmi szabályok betartásával. Ideális, ha a családtagok is részt vesznek a szabadidős tevékenységekben.
Óvodáskori egészségfejlesztés
A közösségbe kerüléssel új szabályok jönnek a gyermek és a család életébe. Legfontosabb a napirend kialakítása, mely a megfelelő mennyiségű, minőségű táplálkozást és testmozgást is magában foglalja. Óvodáskorban és kisiskolás korban már szükséges az egészségre nevelést elkezdeni, különösen a megfelelő táplálkozás és rendszeres testmozgás témakörében, mert ekkor alakítható legjobban a gyermekek szemlélete.
Fontos, hogy a gyermek megismerje a különféle tápanyagokat, az új ízeket; ezeknek az ismereteknek az átadásában szükséges a védőnő, az óvodapedagógus és a szülők együttműködése. A szülőknek törekedniük kell, hogy minél élvezetesebbé tegyék a táplálkozást a gyermek számára; pl. ötletes, mókás tálalási módokkal népszerűbbé lehet tenni az egészséges étkezést minden korosztály számára.
Tanácsok az egészséges étrend kialakításához:
- egészséges nassolnivalók, pl. zöldséges ropogtatnivaló, müzliszelet, túrókrém stb. beépítése az étrendbe,
- cukros, sós, túl fűszeres és zsíros ételek mellőzése,
- cukrozott szörpök, befőttek fogyasztása helyett cukormentes limonádé, gyümölcsturmix stb.,
- a család étrendjében kevesebb füstölt húsáru, vákuumcsomagolt felvágott, húskonzerv, állati zsiradék szerepeljen, és több alacsony zsírtartalmú tej, tejtermék, hal, baromfi, teljes kiőrlésű gabonakészítmények,
- kiemelten fontos a nyers zöldségek és gyümölcsök étrendbe kerülése.
A gyermekek számára az egészségfejlesztés legjobb módja a játékosság. Elsőként a saját testüket, testrészeiket lehet megismertetni velük játékállatka, mondóka, színezők segítségével. A helyes tisztálkodás és fogápolás módszereit, az egészséges táplálkozást színes kártyákkal, találós kérdésekkel, rajzos feladatokkal, puzzle kirakásával lehet megtanítani.
A rendszeres testmozgás életmódba építése is fontos ebben az életkorban. Az óvodai testmozgást, játékot a családoknak otthon is biztosítani, illetve kiegészíteni kell.
Lelki nevelés a kora gyermekkorban
A 0–6 éves életkorban a testi és értelmi fejlődés mellett a lelki fejlődésnek is meghatározó szerepe van a személyiség kialakulásában. Lelki fejlődésüket elsődlegesen a család határozza meg: a gyermekeknek kiegyensúlyozott szülőkre van szükségük, akik képesek támaszt, örömet adni számukra. A támogatást, szeretetet, biztonságot megélő gyermekek stabil érzelmi alapokat építenek ki, melyek segítségével könnyebben tudnak ellenállni a környezetből származó negatív hatásoknak.
Számos magas előfordulási arányú, de megelőzhető betegség jelenik meg a kora gyermekkorban. A gyermekek gondozását, ellátását végző szakembereknek korszerű ismeretekkel, hatékony módszerekkel kell rendelkezniük annak érdekében, hogy a fiatalok a lehető legjobb egészségi állapotban kezdjék a felnőtt kort, kellő ismerettel rendelkezzenek az egészségre ártalmas tényezőkről, és nemet tudjanak mondani az egészséget romboló szokásokra. Ezek a célok akkor érhetők el, ha a megfelelő ismereteket a gyermekek időben elsajátítják, és pozitív mintát látnak a környezetükben.
Kapcsolódó tartalom: Gyermekek egészségfejlesztése és a klímaváltozás
