A nők tovább élnek, mint a férfiak – Magyarországon 2023-ban a nők várható élettartama 79,58 év, míg a férfiaké 73,39 volt. Ez a különbség világszerte megfigyelhető, sőt nemcsak az emberre, hanem számos más emlősfajra is igaz. A nők várható hosszabb élettartama hátterében rejlő okok összetettek; a hosszabb élet azonban nem feltétlenül jelent jobb életminőséget is.
A várható magasabb élettartamot gyakran annak tulajdonítják, hogy a nők általában egészségesebben táplálkoznak, és nagyobb figyelmet fordítanak az egészségükre. Korábban és gyakrabban járnak orvoshoz, mint a férfiak, általában kevesebb alkoholt fogyasztanak, kevesebbet dohányoznak. A várható élettartam statisztikáiban szerepel az öngyilkosság is, amely a férfiaknál lényegesen gyakoribb, mint a nőknél.
A nők egészségben eltöltött éveinek száma azonban gyakran kevesebb, mint a férfiaké. A nők ugyanis fizikálisan törékenyebbé válnak időskorban, fogékonyabbak – különösen a menopauza után – a különféle szív- és érrendszeri megbetegedésekre, illetve az Alzheimer-kórra; részben azért, mert az életkor önmagában kockázati tényező ezeknél a megbetegedéseknél.
Genetika
Egyre több tudományos bizonyíték áll rendelkezésre, amelyek a női nemi kromoszómakészlet (XX, szemben a férfiak XY nemi kromoszómáival) hosszú élettartamot („longevity”) befolyásoló hatását igazolják. Különböző nemi kromoszómakészletű és ivarszervű egereken végzett kísérletek során kimutatták, hogy az XX kromoszómakészlettel és petefészekkel rendelkező egerek éltek a legtovább, őket követték az XX kromoszómákkal és herékkel rendelkező állatok, legrövidebb ideig pedig az XY kromoszómájúak éltek. Mivel az egerek nemi hormonjai és reproduktív szervei hasonlóak az emberéhez, feltételezhető, hogy az embereknél is lehet védelmi szerepe a két X kromoszómának.
Az X kromoszómán lévő fontos genetikai információ megkettőződik a nőknél, és kompenzálhatja a másik X kromoszómán lévő esetleges génmutációkat és hibákat. A férfiaknál ez nem így van, és ez felelős például a náluk sokkal gyakoribb színvakságért. Az öregedés egyik kulcstényezője lehet, hogy az X-kromoszóma olyan génszakaszokat is tartalmaz, amelyek a szervezet immunrendszerét befolyásolják. Ha ezek a génszakaszok a férfiaknál hibásak, akkor ezt nem tudja kompenzálni egy második, hibátlan X-kromoszóma.
A nemi kromoszómákon kívül feltételezik az epigenetikai faktorok szabályozó hatását is. A környezeti és életmódbeli tényezők, úgymint az éghajlat és a krónikus stressz, amelyek a gének kifejeződését szabályozzák, befolyásolhatják az élettartamot.
Hormonok
Jelenleg zajló kutatások témáját képezi az ösztrogén nemi hormon élettartamot befolyásoló szerepe, különös tekintettel az immunrendszer működésére gyakorolt hatásában. Az adatok azt mutatják, hogy a menopauza előtt álló nők immunrendszere hatékonyabb, mint a férfiaké. Általában véve a férfiak nehezebben küzdenek meg a fertőzésekkel, ami végső soron csökkentheti a várható élettartamukat. A férfiak gyakrabban halnak bele a szepszis (vérmérgezés) szövődményeibe is, mint a nők.
Egy 2017-es vizsgálat kimutatta, hogy azok a nők, akiknél a menopauza később, 50 éves koruk felett jelentkezett, hosszabb ideig éltek, mint a korai menopauzába eső társaik. A menopauza során jelentkező, hirtelen lecsökkenő ösztrogénszint hatására az immunrendszer gyengül.
A férfiakban nagyobb mennyiségben megtalálható tesztoszteron hormont például összefüggésbe hozták a kockázatvállaló magatartással, valamint a náluk gyakrabban előforduló szív- és érrendszeri betegségekkel.
Életmód és viselkedés
A viselkedési mintázatnak is fontos szerepe van a két nem várható élettartamának különbségében. A nők általában kevésbé hajlamosak a dohányzásra és az alkoholizmusra, vagyis mindazon viselkedésekre, melyek jelentős szerepet játszanak a mortalitásban. Mindemellett a nők jobban figyelnek az egészségtudatos életmódra, legyen az a biztonsági öv becsatolása vagy a rendszeres orvosi szűrővizsgálatok. A nők szociális élete is gazdagabb általában, ami fontos protektív tényező a társadalmi izoláció és a magány egészségre gyakorolt káros hatásaival szemben. Továbbá egy 2023-as tanulmány szerint a nők kisebb valószínűséggel halnak meg kábítószer-túladagolás vagy öngyilkosság következtében.
Külső tényezők
Tágabb értelemben szemlélve a háború és a fegyveres agresszió aránytalanul, negatívan érinti a férfi társadalmat. A COVID-19 alatt a férfiak halálozása is magasabb volt – ennek hátterében a kutatások szerint az állhat, hogy gyakrabban dolgoznak olyan munkakörökben, vagy vannak olyan szociális helyzetben, amelyek esetén nagyobb az esély a vírusfertőzésre, pl. élelmiszer- és építőipar, hajléktalanság, börtön stb.
A fenti tényezőkön kívül azonban számos egyéb, még nem ismert faktor is befolyásolhatja az élettartamot. Bár bizonyos életmódbeli változtatásokkal magunk is tehetünk a hosszabb élettartamért – pl. dohányzás és alkoholfogyasztás mérséklése, egészséges életmód –, az egyelőre nem ismert, hogy ezek a változtatások milyen mértékben befolyásolják az élettartamot.
Hogyan változtassunk?
Férfiként az alábbi javaslatok betartásával tehet azért, hogy minél tovább éljen:
- Rendszeresen járjon egészségügyi szűrővizsgálatokra!
- Tartsa rendszeres ellenőrzés és kontroll alatt krónikus betegségeit!
- Ügyeljen mentális egészségére! Ne féljen segítséget kérni!
- Gondoskodjon szociális kapcsolatainak megőrzéséről, ápolásáról!
- Számolja fel káros szokásait! Ha dohányzik, kérjen segítséget a leszokáshoz.
- Alkoholt csak mértékkel fogyasszon, de a legjobb, ha teljesen absztinens.
- Tanuljon relaxációs technikákat: pl. meditáció, légzőgyakorlatok.
- Mozogjon rendszeresen.
- Törekedj zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban gazdag étrendre.
- Naponta legalább 7-8 órát aludjon.
Ajánlott tartalom:
- Szűrővizsgálati összefoglaló férfiaknak
- Szűrővizsgálati összefoglaló nőknek
- Testmozgás hatása az egészségre
- Dohányzás mellőzése
- Alkoholfogyasztás mérséklése
- Egészséges táplálkozás
- Egészséges alvási szokások
- Férfiként sem szégyen mentális problémával segítséget kérni
