egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Az álmatlanság (insomnia) a leggyakoribb alvási zavarok tünetcsoportja, amely az elalvás vagy az alvás fenntartásának zavarát, a korai ébredést vagy a rendszeresen nem pihentető, gyenge minőségű alvást foglalja magában.

 

A felnőtt lakosság körülbelül egyharmada tapasztal álmatlansággal kapcsolatos panaszokat. A betegség előfordulásának gyakorisága nő az életkorral, különösen a hatodik évtizedtől. Az alvási nehézségek mellett legalább olyan fontosak a nappali tünetek is, ezért ez a tünetegyüttes jobban jellemezhető az alvás-ébrenlét zavar kifejezéssel.

 

Elsődleges álmatlansággal (primer insomnia) állunk szemben, ha a nem kielégítő alvás annak ellenére következik be, hogy az alvás megfelelő körülményei biztosítottak. Másodlagos álmatlanság (szekunder insomnia) áll fenn, ha az álmatlanság kialakulásának hátterében az élettani napszaki (cirkadián) ritmus megzavarása igazolható. Bizonyos betegségek önmagukban is okozhatnak álmatlanságot, vagy súlyosbíthatják annak tüneteit. Ilyen esetekben komorbid insomniáról beszélünk.

 

Egyénenként változó, hogy mennyi alvásra van szükségünk, de általánosságban elmondható, hogy egy felnőtt ember számára napi 6-8 óra pihentető alvás szükséges.

 

Az álmatlanság főbb tünetei

A leggyakoribb panasz az elalvási nehézség, amelyet átalvási nehézség, majd korai ébredés és visszaalvási képtelenség követ. Az érintettek általában e panaszok keveredését tapasztalják.

 

Álmatlanság áll fenn, ha az említett éjszakai alvási nehézségek mellett legalább egy fennáll az alábbi nappali tünetek közül:

 

  • fáradtság vagy rossz közérzet,
  • a figyelem, a koncentrálóképesség vagy a memória romlása,
  • szociális, munkahelyi vagy iskolai teljesítményromlás,
  • hangulatzavar vagy ingerlékenység,
  • nappali álmosság,
  • az energiaszint, a motiváció vagy a kezdeményezőkészség csökkenése,
  • hibák és/vagy balesetek a munkahelyen vagy gépjárművezetés közben,
  • feszültség, fejfájás vagy emésztési panaszok az alvászavarral kapcsolatban,
  • aggodalmak és félelmek az alvással kapcsolatban.

 

Egy hónapnál rövidebb ideig tartó tünetek esetén átmeneti álmatlanság, egy hónapnál hosszabb ideje fennálló tünetek esetén tartós, ún. perzisztens insomnia áll fenn. Ez utóbbin belül megkülönböztethető a 3-6 hónapnál rövidebb ideig tartó (szubakut) vagy az előbbinél hosszabban fennálló (idült) álmatlanság.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben huzamos ideig tapasztal álmatlanságot, valamint a fentiekben felsorolt nappali tünetek valamelyikét is észleli, keresse fel háziorvosát.

 

A háziorvos segít a tüneteit okozó probléma felderítésében, és szükség esetén alváslaboratóriumban történő kivizsgálásra vagy más szakorvoshoz irányítja.

 

Az álmatlanság lehetséges okai

A álmatlanság kialakulásának hátterében többnyire stressz vagy érzelmi problémák (munkahelyi, iskolai, egészségügyi, pénzügyi stb. gondok), negatív életesemények (egy szeretett személy, családtag, rokon, barát halála, betegsége, válás, munkahely elvesztése), szellemi túlterheltség, az éjszakai nyugalmat megzavaró külső körülmények vagy az alvást tartósan megrövidítő munkabeosztás (váltott műszak), esetleg jet lag húzódik meg.

 

A rossz alvási szokások (nagy mennyiségű étel fogyasztása lefekvés előtt, lefekvés előtti tévénézés, számítógépezés, okostelefon-használat, lefekvés előtti sportolás, napközben rendszeres szunyókálás, kényelmetlen alvási környezet) szintén vezethetnek álmatlansághoz.

 

Álmatlanságot okozhat a koffeintartalmú italok (kávé, tea, kóla) késő délutáni vagy esti fogyasztása, mivel a koffein stimulánsként viselkedik. A dohánytermékekben található nikotin szintén stimuláns. Az alkohol ugyan segíthet elaludni, azonban megakadályozza, hogy a személy az alvás mélyebb szakaszába jusson, így gyakran az éjszaka közepén okoz ébredést.

 

Menopauza és terhesség alatt is gyakori az álmatlanság, illetve álmatlansághoz vezetnek az olyan alvászavarok is, mint az alvási apnoe vagy a nyugtalan láb szindróma.

 

Szervi okokra visszavezethető álmatlanság

Az elsődleges álmatlanság igen gyakori tünete a vaszkuláris demenciának, amelyet többszöri éjszakai felébredés és napközbeni aluszékonyság kísér. Az idegrendszeri betegségek közül álmatlansággal jár a Parkinson-kór, a sclerosis multiplex, a myasthenia gravis, a fejfájás és az epilepszia is.

 

Az álmatlanság számos pszichés zavar (például depresszió, szorongás, poszttraumás stressz szindróma, szkizofrénia, kábítószer-használat, demenciák) tüneteként is megjelenhet. A másodlagos alvászavarokat okozó pszichiátriai betegségek közül legnagyobb arányban a depresszió áll a háttérben, amelynek első tünete gyakran éppen az álmatlanság.

 

Álmatlanság léphet fel továbbá fájdalommal (pl. daganatos betegség, krónikus fájdalom szindróma, ízületi betegségek) vagy rossz közérzettel járó szervi betegségek tüneteként, illetve egyes gyógyszerek és egyéb anyagok (pl. asztma, illetve magasvérnyomás, gyógyszerek, szteroidok, nikotintapasz/nikotinrágó) mellékhatásaként.

 

Az álmatlanság gyakran társul légzési elégtelenséggel járó állapothoz (COPD, asztma), magasvérnyomás-betegséghez, szívizombetegséghez (cardiomyopathia), cukorbetegséghez, a pajzsmirigy alul- vagy túlműködéséhez, a gyomor-bél rendszer betegségeihez (reflux), mozgásszervi betegségekhez (rheumatoid arthritis), urológiai betegségekhez (inkontinenciával vagy vizeletrekedéssel járó állapotok, prosztataproblémák), valamint a vese és a máj egyes megbetegedéseihez.

 

Az álmatlanság szövődményei

A tartós vagy rendszeresen visszatérő álmatlanság fáradtsághoz, koncentrálási és memóriazavarhoz vezethet, és növeli a balesetek kockázatát. Hosszú távú következményeként akár depresszió, szorongás is kialakulhat.

 

Az álmatlanság továbbá növelheti bizonyos szerek fogyasztásának kockázatát is (pl. túlzott alkoholfogyasztás, gyógyszerfüggőség), továbbá fokozza a magas vérnyomás és a szívbetegségek kialakulásának esélyét.

 

Az álmatlanság diagnosztizálása

A kivizsgálás első lépése a kórelőzmény felvétele és a kockázati tényezők számbavétele. A következő lépés a beteg alvásának megfigyelése, ami kivitelezhető a beteg otthonában vagy alváslaboratóriumban.

 

A háziorvos a beteg kikérdezésével, fizikális vizsgálattal és laboratóriumi vizsgálattal felméri, hogy állhat-e valamilyen kórállapot a panaszok hátterében, majd megkérheti a beteget, hogy vezessen alvásnaplót. Szükség esetén a területileg illetékes alváslaboratóriumba irányítja a beteget.

 

Otthoni alvásvizsgálat

A beteg egy mérőeszközt kap, amelyet hazavisz éjszakára, és másnap visszaviszi az alváslaboratóriumba, ahol kiértékelik a műszer által rögzített adatokat. A készülék az éjszakai alvás folyamán rögzíti a vér oxigénszintjét, a légáramlást és a légzési tevékenységet, a szívfrekvenciát (pulzusszám), valamint a horkolást.

 

Alváslaboratóriumban végzett vizsgálat

Az alvás elemzését szolgáló vizsgálat az ún. poliszomnográfia, amely során a beteg testének különböző pontjain elektródákat és érzékelőket helyeznek el annak érdekében, hogy megfigyeljék a szervezet alvás közbeni működését.

 

A poliszomnográfia az alábbi vizsgálatok elvégzésére alkalmas: 

 

  • a mellkas és a has mozgásainak rögzítése,
  • az orron és a szájon keresztüli légáramlás rögzítése,
  • pulzusoximetria: a szívfrekvencia és a vér oxigéntelítettségének mérése,

 

Az álmatlanság kezelése

A kezelés háromféle terápiás módozat – az alapbetegség kezelése, valamint az álmatlanság nem gyógyszeres, illetve gyógyszeres kezelése – rugalmas kombinációját jelenti. Az álmatlanságot elsősorban a kiváltó és fenntartó tényezők (stressz, nem megfelelő alváshigiéné, a rendszertelen életmód miatti töredezett napi ritmus stb.) feltárásával és ezek megszüntetésével lehet befolyásolni. Ha háttérbetegség azonosítható, annak kezelése elsődleges jelentőségű. Ezekben az esetekben – amennyiben lehetséges – az álmatlanságot tünetként célzottan is javasolt kezelni.

 

Az esetek nagy többségében a probléma az életmód megváltoztatásával és támogató jellegű pszichoterápia alkalmazásával megoldható. A nem gyógyszeres kezelési módok közé tartozik az alváshigiénés tanácsadás, a fényterápia, valamint az alvás korlátozása vagy megvonása. Hatékonyan alkalmazható az alvási elégtelenség kezelésében az ún. kognitív viselkedésterápia, amely a pszichoterápia egyik gyakran alkalmazott módszere. A kezelés az elalvási helyzetben jelentkező éberségi szint növekedésének, az elalvást nehezítő ingereknek és az alvási nehézséget ördögi kör formájában fenntartó gondolkodási jellegzetességeknek a kiküszöbölését célozza.

 

A gyógyszeres kezelés bevezetése előtt törekedni kell az álmatlanságot okozó alapbetegség, illetve háttérprobléma feltárására. Csak a legvégső esetben javasolt altatószerek legfeljebb néhány hétig történő alkalmazása, átmeneti jelleggel, a nem gyógyszeres beavatkozások hatásának kialakulásáig.

 

Mit tehet álmatlanság esetén?

Törekedjen rendszerességre, hogy szervezete egyenletes ritmust vehessen fel. Kerülje a nappali szunyókálást, alakítson ki megfelelő mozgási és étkezési szokásokat, mellőzze az élvezeti szerek használatát, rendszeresen végezzen testmozgást.

 

Ügyeljen a megfelelő alvási környezet (alacsonyabb szobahőmérséklet, kényelmes ágy stb.) és elalvási szokások kialakítására is.

 

Lásd még: Egészséges alvási szokások

 

Álmatlanság időskorban

Az életkor előrehaladásával egyre gyakoribbá válnak az alvászavarok, amelyek kialakulásának hátterében bonyolultabb, szerteágazó tényezők állhatnak. Ugyanakkor az időseknek is ugyanannyi alvásra van szükségük, mint a fiatalabbaknak!

 

Időskorban megváltoznak az alvási szokások. Jellemző, hogy az alvás kevésbé mély/pihentető, így a zajokra könnyebben felébrednek az idősek. A cirkadián ritmus megváltozik, előretolódik, így este korábban elfáradnak, reggel pedig korábban ébrednek az idősek. A napközbeni csökkent fizikai aktivitás, szunyókálás is befolyásolhatja az éjszakai alvást.

 

Olyan egészségi problémák is gyakrabban fordulnak elő időskorban, mint a krónikus fájdalmat okozó ízületi gyulladás/kopás, a hátfájdalom, derékfájdalom, prosztatabetegségek, depresszió, szorongás, alvási apnoe, nyugtalan láb szindróma. Ezek mind vezethetnek álmatlanságoz. Az idősek továbbá több gyógyszert szednek, ami szintén megnöveli az álmatlanság kialakulásának kockázatát.

 

Gyógyszeres kezelésük komoly megfontolást igényel, mivel időskorban az altatószerek nemkívánatos mellékhatásai, illetve a gyógyszer-interakciók lényegesen gyakrabban fordulnak elő.

 

Kapcsolódó tartalom:

Alvászavarok

Alvás világnapja 

KULCSSZAVAK
álmatlanság  |   insomnia  |   alvási elégtelenség  |   cirkadián ritmus  |   fáradtság  |   álmosság  |   elalvás  |   alváshigiéné  |   altatószer  |   kognitív viselkedésterápia
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít