Alvás közben két fázis váltogatja egymást hozzávetőleg másfél órás ciklusokban: az elalvást követő NREM (non-REM) szakasz, illetve az ezt követő, álomtevékenység szempontjából igen aktív REM-alvás. Hogy ebben a fázisban a mozgatóizmok ne kövessék önkéntelenül az álom során „megtapasztaltakat”, az agy ideiglenesen lebénítja azokat. Ez teljesen normális folyamat, amelynek az alvó személy természetesen nincs tudatában. Amikor ez a bénulás egy rövid ideig (néhány másodperctől akár percekig tartóan) aktív marad az ébrenlét állapota közben is, alvási bénulásról, alvási paralízisről van szó.
A jelenség nagyon ijesztő lehet, hiszen a teljesen éber személy képtelen mozogni vagy beszélni – ugyanakkor ez az átmeneti állapot teljesen ártalmatlan, és rövid idő alatt elmúlik.
Az alvási bénulás tünetei
Általában ébredés közben következik be (hipnagóg alvási bénulás), de gyakori az elalvás, szendergés fázisában is (hipnopompikus alvási bénulás). Epizódjai ijesztő alvási hallucinációkkal is járhatnak; az éber, ám bénult állapotú személy akár azt is érezheti, hogy betolakodó van a szobájában. A tünetek több percig is eltarthatnak.
Jellemző tünetek:
- az agy éber, de a vázizomrendszer bénult, vagyis az érintett személy képtelen mozogni, beszélni vagy kinyitni a szemét;
- olyan érzés, mintha valaki lenne a szobában;
- olyan érzés, mintha valaki az illetőre (annak mellkasára) nehezedne;
- erős ijedtségérzés.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha gyakran fordul elő alvási bénulás, ha az illető szorong vagy fél az elalvástól, illetve ha fáradtság jelentkezik a krónikus alváshiány miatt, fel kell keresni a háziorvost, aki alvászavar gyanúja esetén gondoskodik a szakrendelésre történő beutalásról.
Az alvási bénulás okai
Az alvási bénulás az esetek túlnyomó többségében ártalmatlan és múló jelenség. Előfordulhat önmagában vagy összefügghet más egészségügyi állapotokkal, mint például:
- migrén,
- szorongásos zavarok,
- poszttraumás stressz szindróma (PTSD),
- alvási apnoe,
- narkolepszia,
- pánikbetegség.
Az alvási bénulást provokálhatja:
- hanyatt fekve alvás,
- alváshiány vagy álmatlanság (inszomnia),
- szabálytalan alvási ritmus (pl. több műszakos munka vagy jetlag miatt),
- alvási bénulás előfordulása családon belül.
Az alvási bénulás kezelése
Az alvási bénulás ritka, az emberek 8%-át érinti, és a legtöbb ember életében legfeljebb néhány alkalommal fordul elő, így általában nincs szükség kezelésre. Ha azonban az állapot súlyos, vagy gyaníthatóan összefügg valamilyen alapbetegséggel, a beteget szakorvoshoz – általában neurológushoz – irányíthatják. Ilyenkor a kivizsgálás során azonosított kiváltó okot vagy alapbetegséget szükséges kezelni.
Az alvási bénulás megelőzése
Megfelelő mennyiségű és minőségű alvással csökkenthető az alvási bénulás előfordulásának valószínűsége. Segíthet az alvásminták betartása is, vagyis az, ha az érintett személy minden este körülbelül ugyanabban az időpontban tér nyugovóra. Lehetőleg a lefekvés előtt egy órával már ne nézzen képernyőt.
Segíthet továbbá:
- a kávé és más koffeintartalmú italok fogyasztásának visszaszorítása,
- rendszeres testmozgás (nem túl közel a lefekvés időpontjához),
- alkohol és/vagy túl sok étel fogyasztásának kerülése lefekvés előtt,
- nyugodt alvási környezet kialakítása.
Az egészséges alvási szokásokkal külön cikk foglalkozik.
