egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Vérszegénység (anémia, anaemia) áll fenn, ha a vörösvértestek (köznyelvben vörösvérsejtek) száma, a vörösvértestekben található hemoglobin mennyisége, vagy a hematokrit (vörösvértestek aránya) értéke az életkornak és nemnek megfelelő élettani szint alá csökken.

 

A hemoglobin vasat tartalmazó fehérje, jelenléte létfontosságú a szervezet működése szempontjából, mivel feladata az oxigén megkötése és szövetekbe való szállítása.

 

Az vérszegénység mindig valamilyen betegségnek a tünete. A vérszegénységnek sok típusa van, melyek között átfedések is lehetnek. Csoportosíthatjuk őket a kiváltó októl függően (lásd alább), vagy a vörösvértestek nagysága (MCV-érték) és hemoglobin tartalma (MCH-érték) alapján.

 

Klinikai gyakorlatban az utóbbi csoportosítást használatos:

 

  • Hypochrom microcyter anaemia: a vörösvértestek kisebbek a normálisnál (alacsony MCV) és kevesebb hemoglobint tartalmaznak (alacsony MCH érték), ilyen például a vashiányos aneamia vagy a thalassemia.
  • Normochrom normocyter anaemia: a vörösvértestek mérete és hemoglobin tartalma normális (normál MCV és MCH értékek), a vérszegénységet nem a vörösvértestek kóros elváltozása okozza, hanem például vérzés, immunfolyamat vagy vesebetegség következtében csökken a vörösvértestek és a vér mennyisége.
  • Hyperchrom macrocyter anaemia: a vörösvértestek mérete és hemoglobintartalma kórosan megnövekszik (emelkedett MCV és MCH érték), ezt okozhatja például B12-vitamin hiány, folsavhiány, májbetegség vagy alkoholbetegség.

 

A vérszegénység általános tünetei

A tünetek megjelenésének időpontja az alapbetegségtől, az életkortól és a vérszegénység kialakulásának időtartamától függ. A vörösvértestek mennyiségi csökkenésének általános tünete a fáradékonyság, gyengeség, koncentrációzavar, fejfájás, magas pulzus (tachycardia), szívdobogás érzés (palpitáció), és a terhelésre fellépő nehézlégzés, szédülés. Megjelenhetnek továbbá anginás panaszok és a perifériás érszűkületre emlékeztető járászavar is. Jellemző a bőr és a nyálkahártyák sápadtsága, azonban fontos megjegyezni, hogy nem minden sápadt ember vérszegény, és nem minden sápadtság jelent betegséget.

 

A vérszegénység tünetei hirtelen, vagy fokozatosan is megjelenhetnek. A hosszú idő alatt kialakuló vérszegénység jobban tolerálható, mivel sokszor még igen jelentős mértékű vérszegénység ellenére sem jelentkezik légzési nehézség, keringési elégtelenség vagy tachycardia.

 

Ezzel szemben a hirtelen kialakuló, heves vérvesztés miatt fellépő vérszegénység a vérnyomás esését, ájulást, zavartságot és keringési elégtelenséget okozhat.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben a fent részletezett tünetek bármelyikét tapasztalja, mihamarabb jelezze a háziorvosának. Ájulás, légszomj, hidegverejtékezés, alacsony vérnyomás esetén azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt! Ha hányadékában vagy székletében vért lát, keresse fel a legközelebbi sürgősségi betegellátó osztályt.

 

A vérszegénység kiváltó okai

A vérszegényég a vörösvértestek mennyiségi vagy minőségi zavara miatt lakul ki.

 

Vérszegénységet okozhat:

 

  • vérképzési zavar (kevesebb vörösvértest képződik);
  • fokozott vörösvértest-pusztulás vagy lebontás (hemolízis);
  • akut vagy krónikus vérzés;
  • egyéb okok.

 

Vérképzési zavar miatti vérszegénység

A vörösvértestek a csontvelőben termelődnek, képződésükhöz számos anyagra van szükség. Ezek közé tartozik a vas, B12-vitamin, folsav, C-vitamin, B2-vitamin, réz, valamint a vörösvértestek termelődését serkentő, eritropoetin (EPO) nevű hormon, melyet a vese termel. Ezek hiányában a vörösvértestek lassan, nem kellő számban és nem megfelelő módon termelődnek, aminek következtében deformálódhatnak, és képtelenné válnak az elégséges mennyiségű oxigén szállítására.

 

Ide tartoznak azok a betegségek is, amelyekben a vért alkotó sejtes elemek, így például a vörösvértestek fejlődése gátolt. A csontvelő működésének elégtelensége miatt ún. aplasztikus anaemia alakulhat ki, amelyet alacsony fokú vörösvérsejt-termelés jellemez. Tünetei közé tartozik az időben elhúzódó vérzés, zúzódások gyakori megjelenése, sápadt bőrszín, kimerültség, valamint a fertőzésekre való fokozott hajlam.

 

A vörösvértestek előalakjainak osztódása és érése is zavart szenvedhet különböző kiváltó okok miatt. Vashiány esetén a hem szintézise szenved zavart. A vashiányos anaemia a vérszegénységek leggyakrabban előforduló típusa, melyet legtöbbször valamilyen vérzés okoz. Kialakulásának hátterében nők esetében az erős havi vérzés, idősebbeknél bélbetegségek állhatnak. A vashiányos anaemia rendszerint fokozatosan alakul ki. Előrehaladott stádiumában gyakran fordul elő a szájzug berepedezése, valamint a körmök töredezettsége és kanálszerű eltorzulása.

 

A vashiánnyal egy különleges evészavar, a föld, jég stb. megkívánásával járó ún. pica is társulhat.

 

Az ún. thalassaemia esetén pedig a globin szintézis károsodik, mely fehérjék a hemoglobin alkotóelemei.

 

Pajzsmirigy és androgén hormonok is szükségesek a vörösvértestek képzéshez, így endokrin betegségek is vezethetnek vérszegénységhez.

 

Veseelégtelenség esetén az EPO hormon hiánya vezet csökkent vörösvértest termelődéshez.

 

A B12- és a folsavhiány kórosan nagy vörösvértestekhez vezet, mert a vörösvérsejt DNS képződése szenved zavart. A B12-vitamin hiányát (anaemia perniciosa) nyelvgyulladás és gyomorsorvadás kísérheti. A B12-vitamin-hiány leggyakoribb oka a vészes vérszegénységnek nevezett betegség: a szervezet nem termel egy bizonyos, a B12-vitamin táplálékból való felszívódásához szükséges fehérjét (intrinsic faktor). A B12-vitaminhiány idegkárosodást (neuropátia) is okozhat, amelynek jele a végtagokban érzett zsibbadtság és bizsergés. A folsav hiánya a B12-vitaminhiányhoz hasonlóan a hemoglobin és a vörösvértestek eltéréseit okozza.

 

Károsodott vörösvértest képződéshez vezethet továbbá krónikus gyulladás, vagy ha a normál csontvelői szövetet tumor vagy hegszövet szorítja ki.

 

Bizonyos vérképzőszervi betegségekben az anaemia lépmegnagyobbodással, mérsékelt sárgasággal (icterus), valamint sötét színű széklettel és vizelettel társulhat.

 

Fokozott vörösvérsejt-pusztulás

A vérszegénységet okozhatja a vörösvértestek idő előtt lebomlása (hemolízis) is, ilyenkor haemolitikus anémiáról beszélhetünk. Normál működés mellett a vörösvértestek körülbelül 3-4 hónapig vannak jelen a vérkeringésben, hemolitikus anémiánál ez az idő akár napokra vagy órákra is lecsökkenhet.

 

Fokozott vörösvérsejt pusztulás kialakulhat a vörösvértestek alaki vagy összetételi hibája miatt is. Ezt okozhatják olyan öröklött betegségek, mint a spherocytosis (túl gömbölyű), elliptocytosis (ovális, ellipszis alakú) vagy például a sarlósejtes anémia. Ilyenkor az alaki változás miatt a vörösvértestek nem elég rugalmasak, az erekben őket érő nyíróerő roncsolja őket, ami miatt rövidebb ideig lesznek működőképesek, korábban eltávolításra kerülnek a vérkeringésből.

 

A sarlósejtes anémia egy öröklődő betegség, amelyet bizonyos körülmények között a vörösvérsejtek sarló alakja és idült haemolyticus vérszegénység jellemez. Tünete az enyhe sárgaság (icterus), a ritkán a vizeletben megjelenő vér, valamint a fizikai megterhelés vagy nagy magasságban való repülés, hegymászás közben jelentkező roham, amely során erős fájdalom léphet fel a hasban és a csontokban, láz és légszomj kíséretében, mivel a sarló alakú vörösvérsejtek eltorlaszolják a kis ereket. Gyermekeknél súlyos mellkasi fájdalom és légzési nehézség, valamint lépmegnagyobbodás is kialakulhat. A sarlósejtes anaemiában szenvedő gyermekek felsőteste viszonylag kicsi, végtagjaik hosszúak.

 

Ide tartozik még a paroxismalis nocturnalis haemoglobinuria (PNH) nevű ritka betegség is, mely inkább szerzett, mint öröklött betegség, és a vörösvértestek enzimhiba miatti szétesése és a hemoglobinnal színezett vizelet jellemez.

 

Külső okok is vezethetnek a vörösvértestek idő előtti széteséséhez:

 

  • Az immunrendszer megtámadhatja a vörösvértesteket bármilyen ismert ok nélkül vagy valamilyen egyéb szedett gyógyszer, betegség (pl. lupus), fertőzés esetén.
  • Mechanikai traumát okozó okok: malária, disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC), trombotikus trombocitopéniás purpura (TTP), műbillentyűk, de akár egy maraton lefutása is okozhat olyan érpálya belüli traumát, ami a vörösvértestek idő előtti pusztulásához vezet.

 

Vérvesztés következtében kialakuló vérszegénység

Trauma, baleset, műtét vagy nyelőcsővérzés következtében kialakulhat akut vérveszteség. Krónikus vérezgetés (vérszivárgás) alakulhat ki aranyér, vastagbél-, végbél-, hólyagrák miatt. Ilyenkor nem a vörösvértestek minőségi változása miatt, hanem az elvesztett vérmennyiség következtében alakul ki vérszegénység. A gyomor-bélrendszerben tünetszegényen zajló vérveszteség székletvizsgálattal mutatható ki.

 

Nőgyógyászatai kórképek, parazita fertőzések is vezethetnek vérszegénységhez.

 

Egyéb okok

Vérszegénységet okozhatnak bizonyos hosszú időn keresztül fennálló betegségek is. A szervezetben gyulladásos reakciót kiváltó krónikus betegségek (például a rheumatoid arthritis) esetén csökkenhet a csontvelő EPO hormonra adott reakcióképessége.

 

A vérszegénységet okozó betegségek közé tartoznak továbbá egyes krónikus fertőzések (Pl: a HIV vagy a TBC), a daganatok és a májzsugorodás (cirrhosis) is. Egyes vérképzőszervi daganatos betegségek, (Pl.: leukémiák és limfómák) szintén vérszegénységgel társulhatnak. A gyomor-bélrendszer krónikus gyulladásával járó betegségek szintén vérszegénységhez vezethetnek, úgymint a lisztérzékenység (cöliákia), gyulladásos bélbetegségek (colitis ulcerosa, Crohn-betegség) és a Helicobacter pylori fertőzés.

 

A vérszegénység lehetséges szövődményei

A kezeletlen vérszegénység – típusától függően – szívelégtelenséget, emésztőrendszeri betegségeket, idegrendszeri károsodást és keringési rendellenességet okozhat.

 

A vérszegénység diagnosztizálása

A vérszegénység diagnosztizálása a családi és egyéni kórtörténet, a tünetek és a laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján történik.

 

A vérszegénység kezelése

A vérszegénység kezelésének elsődleges módja a kiváltó ok megszüntetése.

 

A vérszegénység megelőzése

A vérszegénység nem minden formája előzhető meg, de a vas-, B12-vitamin és a folsav hiánya okozta anémia kialakulásának esélye jelentősen csökkenthető kiegyensúlyozott és változatos, vitamindús étrend betartásával.

 

Vérszegénység gyermekkorban és várandósság idején

Várandósok és szoptató anyák esetében gyakran alakul ki vashiány, amely alacsony születési súlyhoz és koraszüléshez vezethet. Ezért a gyermekvállalás előtti időszakban és a várandósság, illetve szoptatás ideje alatt vaspótlás javasolt. Várandósoknál látszólagos vérszegénység alakulhat ki a terhesség hatodik hetétől kezdve, mivel hirtelen nő meg a vérplazma mennyisége.

 

Az érett, egészséges újszülött kellően feltöltött vasraktárral születik. A szoptatás többek között azért is előnyös a csecsemők számára, mert – bár az anyatej vastartalma alacsonyabb, mint a tehéntejé – az anyatejben található vas jobban felszívódik.

 

Csecsemő- és gyermekkorban a vérképzőszervi megbetegedések között a leggyakoribb a vashiányos anémia.

 

Az alábbi csoportok fokozottan veszélyeztetettek a vashiányos anémia kialakulása szempontjából:

 

  • koraszülöttek;
  • újszülöttkori betegségen átesettek;
  • mesterségesen tápláltak;
  • táplálkozási és felszívódási zavarban szenvedők;
  • gyakori légúti vagy emésztőszervi fertőzéses megbetegedésben szenvedők;
  • serdülők (a fokozott testtömeg-növekedés, illetve leányokban a menstruációs vérvesztés miatt).

 

Vérszegénység időskorban

Időseknél a vérszegénység okozta oxigénhiány viszonylag gyorsan vezethet a különböző szervek (Pl: a szív és az agy) működési zavarához. Ezért idősek esetében a vérszegénységre utaló tünetek jelentkezésekor fontos a háttérben álló belgyógyászati okok, például a kóros vérvesztés okának felderítése, részletes kivizsgálása.

 

KULCSSZAVAK
anaemia  |   hemoglobin  |   vörösvérsejt  |   vörösvértest  |   vas  |   vashiány  |   B12-vitamin  |   folsav  |   vérzés
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít