Az aneurizma az ér falának kiboltosulását jelenti. Az érfal meggyengülése, illetve – közvetett módon – elmeszesedése idézheti elő azt a helyzetet, aminek következtében a vér nyomásának hatására az adott ponton, szakaszon létrejön a kiboltosulás.
Az aneurizma ritka – a népességet 1-5%-ban érintő – érbetegség.
Aneurizma bármely artérián megjelenhet, azonban vannak úgynevezett predilekciós helyei, ahol gyakrabban előfordul.
A megjelenés helye szerint megkülönböztethető:
- agyi (craniális) aneurizma;
- nyaki (cervicalis) artériában kialakuló aneurizma;
- aorta felső szakaszán: mellkasi (thoracalis) aneurizma;
- aorta alsó szakaszán: hasi (abdominális) aneurizma;
- koszorúér (coronária) aneurizma;
- hasi szerveket ellátó artériában (visceralis) kialakuló aneurizma;
- ágyéki (iliacális) aneurizma;
- comb (femorális) aneurizma;
- térdhajlatban (popliteális) aneurizma.
Az aneurizma sok esetben tünetmentes, számos alkalommal véletlenül kerül felfedezésre. Az aneurizma nagyságának növekedésével a ruptura (az elvékonyodott érfal megrepedése) veszélye is nő. Az aneurizma megrepedése igen súlyos, akár életveszélyes állapotot is eredményezhet.
Az aneurizma általában lassan növekszik, gyakran tünetmentes. Egy bizonyos nagyságot elérve (mely az aneurizma elhelyezkedésétől függ) megrepedhet. A repedés következtében létrejövő belső vérzés szintén járhat tünetekkel (lásd: Aneurizmarepedés) és a megrepedt ér méretétől függően életveszélyes állapotot is előidézhet.
Egy nagyobb méretű aorta vagy agyi aneurizma már tüneteket produkálhat, és felhívhatja a figyelmet az elváltozásra.
Lásd még:
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha az aneurizma kialakulásában szerepet játszó rizikótényezőkkel rendelkezik, keresse fel háziorvosát és kérje ki véleményét az aneurizma szűrés szükségességéről.
Mind az aorta, mind az agyi aneurizma életveszélyes szövődményeket eredményezhet, ezért aneurizmára utaló tünetek esetén mihamarabb keresse fel háziorvosát.
Amennyiben aneurizmarepedés tüneteit észleli, azonnal hívjon mentőt (lásd: Aneurizmarepedés)
Az aneurizma kiváltó okai
Az aneurizma hátterében számos tényező állhat:
- érelmeszesedés (atherosclerosis);
- kezeletlen magas vérnyomás;
- veleszületett szívbillentyű-eltérés (bicuspidalis aorta billentyű);
- policisztás vesebetegség;
- genetikai eredetű, kötőszöveti betegség: pl. Marfan-szindróma, Ehlers-Danlos-szindróma;
- baleset, sérülés;
- fertőzés (pl. szifilisz);
- krónikus aortadisszekció.
Az aneurizma kialakulásában szerepet játszhatnak továbbá az alábbi rizikófaktorok:
- magas koleszterintartalmú, zsíros ételek fogyasztása;
- mozgásszegény életmód;
- pozitív családi anamnézis: ha a családban már előfordult aneurizma;
- korábban már diagnosztizált aneurizma: ha már jelentkezett egy helyen aneurizma, nagyobb eséllyel jelentkezik további artériákon is.
Idősebb korban nő a betegség kialakulásának kockázata, különösen 65 év felett és a dohányzó férfiak körében. Előfordulása a 75 év feletti férfiaknál 5-16%, nőknél 0,7-2,2%.
Az aneurizma diagnosztizálása
A kórképre általában véletlenül derül fény hasi ultrahang, szívultrahang, CT- vagy MR-vizsgálat alkalmával.
Az aneurizma diagnosztizálása az anamnézisfelvétel és a tünetek részletes átbeszélését követően képalkotó vizsgálatok segítségével történik: CT-angiográfia, MR-angiográfia használatos a kiterjedés és a méret meghatározásában, a szakadás veszélyének megítélésében.
Az aneurizma célirányos szűrésére általában a nagyobb kockázattal bíró egyének esetében (60 év feletti, dohányos, magas vérnyomás betegségben, illetve érelmeszesedésben szenvedő betegek), illetve genetikai hajlammal rendelkezők körében kerül sor képalkotó eljárások (UH, CT, MRI) segítségével.
Az aneurizma kezelése
A diagnosztizált aneurizma nem minden esetben igényel műtéti kezelést. A csekély mértékű kiboltosulás, normális értékre beállított vérnyomás, a dohányzás mellőzése és megfelelően egészséges életmód mellett általában nem igényel beavatkozást, azonban rendszeres (6-12 havonta) ellenőrzése szükséges lehet, hiszen bizonyos méret felett műtéti kezelésére lehet szükség.
A nagy méretű, illetve a gyorsan növő vagy szivárgó aneurizmák esetében indokolt a műtét elvégzése. Az aneurizma nyílt, aortán keresztül végzett, vagy kulcslyuk-műtéti kezelése során a sérült érszakaszt eltávolítják, helyére a test más részéből vett, ép érszakasz kerül. Gyakran alkalmazott eljárás még az úgynevezett sztent-beültetés is. Ez az adott érszakasz belülről történő megerősítését jelenti, egy speciális, spirálrugóhoz hasonlító támasztékkal. A műtétet követően a betegek általában egy hét után hagyhatják el a kórházat.
Az aneurizma lehetséges szövődménye
Az aneurizma veszélye, hogy a kitágult érszakaszban a vér áramlásának lassulása miatt könnyebben képződik vérrög, ami trombózist, az érfalról leszakadva embóliát okozhat. Megjelenésük esetén fontos a rendszeres kontrollvizsgálat.
Az aneurizma szakadása, elhelyezkedéstől függően vérzést eredményez, mely keringési elégtelenséghez és akár halálhoz is vezethet (lásd: Aneurizmarepedés).
Az aneurizma megelőzése
Az aneurizma biztos megelőzésére nincs mód, azonban a rizikófaktort jelentő tényezők kiiktatásával (pl. dohányzás mellőzése) előfordulásuk csökkenthető, vagy legalább késleltethető.
Az aneurizmák méretbeli növekedése megelőzhető és megegyezik a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kezelésének lehetőségeivel:
- egészséges, zöldségben- és gyümölcsben gazdag táplálkozás;
- túlsúly esetén diétázás;
- stresszkerülő életmód;
- vérnyomás és koleszterinszint rendszeres ellenőrzése és szükség esetén kezelése;
- megfelelő idejű és minőségű alvás;
- rendszeres testmozgás (heti 150 perc a cél);
- kellő mennyiségű folyadékbevitel;
- az alkoholfogyasztás mérséklése;
- dohányzás elhagyása.
