Az érzelmi problémák, a stressz, a negatív életesemények, a szellemi túlterheltség és az alvást tartósan megrövidítő munkabeosztás mellett az éjszakai nyugalmat megzavaró külső körülmények is ún. másodlagos álmatlanságot okozhatnak.
Ez utóbbiak közé tartozik – mint az kiderült egy közelmúltban megjelent tanulmányból – a globális felmelegedés miatti magasabb éjszakai hőmérséklet is.
Az elégtelen alvás következményei
Az alvás igen fontos a megfelelő testi és pszichés működéshez. Feltölti a testet és lehetővé teszi, hogy az agy rendszerezze az aznap tapasztalt információkat, továbbá elengedhetetlen az immunrendszer, a szív és a vérkeringés megfelelő működéséhez. Lehetővé teszi a gyógyulási és regenerálódási folyamatok beindulását, segít az ideális testsúly megtartásában, és szükséges olyan agyi funkciók optimális működéséhez is, mint a memória, a tanulás és a koncentrálás.
Ugyanakkor az alváshiány ronthatja a memóriát, a koncentrálóképességet, és rossz hangulathoz, akár depresszióhoz is vezethet. Továbbá növeli a szívbetegségek, a magasvérnyomás, a cukorbetegség, illetve a korai halál kockázatát. Hatására növekszik a közlekedési balesetek gyakorisága, valamint csökken a mindennapi aktivitás hatékonysága. Az álmatlanság többféle tünettel jár, amelyek közül az egyik leggyakoribb az elalvási nehézség.
Lásd még: Alvászavarok
Meleg éjszakák – csökkenő alvásidő
A globális felmelegedés gyorsabban növeli az éjszakai hőmérsékletet, mint a nappalit, ami nagyban megnehezíti az emberek alvását. A One Earth környezetvédelmi szaklap hasábjain ez év májusában megjelent tanulmány szerint a meleg éjszakák miatt az emberek évente 44 órát veszítenek az alvásidejükből, ami 11 olyan éjszakát jelent, amikor hét óránál – vagyis a felnőttek számára szükséges alvásmennyiségnél – kevesebbet alszanak.
A 68 országra kiterjedő vizsgálatban 2015 és 2017 között 47 ezer, e célból alváskövető csuklópántot viselő személy alvási adatait rögzítették. Az így összegyűlt adatokat – az egyéni, szezonális és egyéb torzító tényezők korrigálását követően – összevetették a helyi napi meteorológiai adatokkal. Mint az adatelemzésből kiderült, a megnövekedett éjszakai hőmérséklet késleltette a vizsgálatba bevont személyek elalvását. Emiatt megrövidült az alvási idejük, következésképp növekedett az elégtelen alvás valószínűsége is. A jelenség hátterében az áll, hogy az emberi testnek bizonyos mértékben le kell hűlnie az elalváshoz, ami nehezebben következik be, ha az éjszakai hőmérséklet magasabb az átlagosnál.
A tanulmány azt is kimutatta, hogy ez a probléma elsősorban az időskorúakat, a nőket és az alacsony jövedelmi viszonyok között élőket sújtja. Ennek az a magyarázata, hogy időskorban romlik a szervezet hőmérséklet-szabályozó képessége, a nők számára a férfiakénál magasabb bőr alatti zsírszövetmennyiség akadályozza a lehűlést, illetve a rossz anyagi körülmények között élő emberek kevésbé engedhetik meg maguknak a különböző hűtőberendezések megvásárlását. A kutatók megállapították azt is, hogy a melegebb éghajlaton élő emberek ugyanúgy megszenvedik az éjszakai hőmérséklet megemelkedését, mint a hűvösebb éghajlatú országok lakossága.
Az alvás vonatkozásában egyértelmű negatív hatást mutattak ki minden esetben, amikor az éjszakai hőmérséklet meghaladta a 10oC-ot. A szerzők rámutattak: egy 25oC feletti éjszakán egymillió ember közül 46 ezren alszanak kevesebbet, ami azt jelenti, hogy a jövőben várhatóan több milliárd embernek csökkenhet jelentős mértékben az alvásideje. 2099-re akár fejenként évi 50-58 óra alvásidő is elveszhet a globális felmelegedés következtében.
A One Earth folyóiratban megjelent tanulmány először bizonyította be az egész világra kiterjedően, hogy az átlagosnál melegebb hőmérséklet negatívan befolyásolja az alvást. Mivel a vizsgálat adatai alapján nem mutatkozott arra vonatkozó jel, hogy az ember képes lenne alkalmazkodni a melegebb éjszakákhoz, a szerzők felhívják a politikai döntéshozók figyelmét az emelkedő hőmérséklet negatív egészségügyi hatásaira és azok csökkentésének, valamint a városépítészet terén szükségessé vált lépések megtételének jelentőségére.
Az egyéni védekezés lehetőségei
Az egészséges alvás feltételeinek megteremtése érdekében megfelelő alvási környezetet szükséges biztosítani. A hálószoba hőmérsékletének csökkentése – klímaberendezés vagy ventillátor használata – mellett az ágynemű vagy a párnahuzat lefekvés előtti néhány percre fagyasztóba helyezése is segíthet. Lefekvés előtti langyos vízzel történő zuhanyozással is elősegíthető a testhőmérséklet csökkenése. Ajánlott könnyű pamutból készült hálóing vagy pizsama viselete és légáteresztő textilből készült ágynemű használata. Takaró helyett elegendő lehet egy lepedővel vagy ágyneműhuzattal betakarózni.
A vacsora elfogyasztásakor érdemes kerülni a fehérjedús ételeket, mert azok felgyorsítják az anyagcserét, így hőtermelésre késztetik a szervezetet. Nyári meleg, különösen kánikula idején fontos a kiszáradás megfelelő mennyiségű folyadék bevitelével történő megelőzése, azonban lefekvés előtt elegendő három deciliter víz elfogyasztása a kellő hidratáltság eléréséhez. Az esti tesmozgás helyett a reggel végzett edzést célszerű előnyben részesíteni.
Kapcsolódó tartalmak:
