egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Az érzelmi problémák, a stressz, a negatív életesemények, a szellemi túlterheltség és az alvást tartósan megrövidítő munkabeosztás mellett az éjszakai nyugalmat megzavaró külső körülmények is ún. másodlagos álmatlanságot okozhatnak.

 

Ez utóbbiak közé tartozik – mint az kiderült egy közelmúltban megjelent tanulmányból – a globális felmelegedés miatti magasabb éjszakai hőmérséklet is.

 

Az elégtelen alvás következményei

Az alvás igen fontos a megfelelő testi és pszichés működéshez. Feltölti a testet és lehetővé teszi, hogy az agy rendszerezze az aznap tapasztalt információkat, továbbá elengedhetetlen az immunrendszer, a szív és a vérkeringés megfelelő működéséhez. Lehetővé teszi a gyógyulási és regenerálódási folyamatok beindulását, segít az ideális testsúly megtartásában, és szükséges olyan agyi funkciók optimális működéséhez is, mint a memória, a tanulás és a koncentrálás.

 

Ugyanakkor az alváshiány ronthatja a memóriát, a koncentrálóképességet, és rossz hangulathoz, akár depresszióhoz is vezethet. Továbbá növeli a szívbetegségek, a magasvérnyomás, a cukorbetegség, illetve a korai halál kockázatát. Hatására növekszik a közlekedési balesetek gyakorisága, valamint csökken a mindennapi aktivitás hatékonysága. Az álmatlanság többféle tünettel jár, amelyek közül az egyik leggyakoribb az elalvási nehézség.

 

Lásd még: Alvászavarok

 

Meleg éjszakák – csökkenő alvásidő

A globális felmelegedés gyorsabban növeli az éjszakai hőmérsékletet, mint a nappalit, ami nagyban megnehezíti az emberek alvását. A One Earth környezetvédelmi szaklap hasábjain ez év májusában megjelent tanulmány szerint a meleg éjszakák miatt az emberek évente 44 órát veszítenek az alvásidejükből, ami 11 olyan éjszakát jelent, amikor hét óránál – vagyis a felnőttek számára szükséges alvásmennyiségnél – kevesebbet alszanak.

 

A 68 országra kiterjedő vizsgálatban 2015 és 2017 között 47 ezer, e célból alváskövető csuklópántot viselő személy alvási adatait rögzítették. Az így összegyűlt adatokat – az egyéni, szezonális és egyéb torzító tényezők korrigálását követően – összevetették a helyi napi meteorológiai adatokkal. Mint az adatelemzésből kiderült, a megnövekedett éjszakai hőmérséklet késleltette a vizsgálatba bevont személyek elalvását. Emiatt megrövidült az alvási idejük, következésképp növekedett az elégtelen alvás valószínűsége is. A jelenség hátterében az áll, hogy az emberi testnek bizonyos mértékben le kell hűlnie az elalváshoz, ami nehezebben következik be, ha az éjszakai hőmérséklet magasabb az átlagosnál.

 

A tanulmány azt is kimutatta, hogy ez a probléma elsősorban az időskorúakat, a nőket és az alacsony jövedelmi viszonyok között élőket sújtja. Ennek az a magyarázata, hogy időskorban romlik a szervezet hőmérséklet-szabályozó képessége, a nők számára a férfiakénál magasabb bőr alatti zsírszövetmennyiség akadályozza a lehűlést, illetve a rossz anyagi körülmények között élő emberek kevésbé engedhetik meg maguknak a különböző hűtőberendezések megvásárlását. A kutatók megállapították azt is, hogy a melegebb éghajlaton élő emberek ugyanúgy megszenvedik az éjszakai hőmérséklet megemelkedését, mint a hűvösebb éghajlatú országok lakossága.

 

Az alvás vonatkozásában egyértelmű negatív hatást mutattak ki minden esetben, amikor az éjszakai hőmérséklet meghaladta a 10oC-ot. A szerzők rámutattak: egy 25oC feletti éjszakán egymillió ember közül 46 ezren alszanak kevesebbet, ami azt jelenti, hogy a jövőben várhatóan több milliárd embernek csökkenhet jelentős mértékben az alvásideje. 2099-re akár fejenként évi 50-58 óra alvásidő is elveszhet  a globális felmelegedés következtében.

 

A One Earth folyóiratban megjelent tanulmány először bizonyította be az egész világra kiterjedően, hogy az átlagosnál melegebb hőmérséklet negatívan befolyásolja az alvást. Mivel a vizsgálat adatai alapján nem mutatkozott arra vonatkozó jel, hogy az ember képes lenne alkalmazkodni a melegebb éjszakákhoz, a szerzők felhívják a politikai döntéshozók figyelmét az emelkedő hőmérséklet negatív egészségügyi hatásaira és azok csökkentésének, valamint a városépítészet terén szükségessé vált lépések megtételének jelentőségére.  

 

Az egyéni védekezés lehetőségei

Az egészséges alvás feltételeinek megteremtése érdekében megfelelő alvási környezetet szükséges biztosítani. A hálószoba hőmérsékletének csökkentése – klímaberendezés vagy ventillátor használata – mellett az ágynemű vagy a párnahuzat lefekvés előtti néhány percre fagyasztóba helyezése is segíthet. Lefekvés előtti langyos vízzel történő zuhanyozással is elősegíthető a testhőmérséklet csökkenése. Ajánlott könnyű pamutból készült hálóing vagy pizsama viselete és légáteresztő textilből készült ágynemű használata. Takaró helyett elegendő lehet egy lepedővel vagy ágyneműhuzattal betakarózni.

 

A vacsora elfogyasztásakor érdemes kerülni a fehérjedús ételeket, mert azok felgyorsítják az anyagcserét, így hőtermelésre késztetik a szervezetet. Nyári meleg, különösen kánikula idején fontos a kiszáradás megfelelő mennyiségű folyadék bevitelével történő megelőzése, azonban lefekvés előtt elegendő három deciliter víz elfogyasztása a kellő hidratáltság eléréséhez. Az esti tesmozgás helyett a reggel végzett edzést célszerű előnyben részesíteni.

 

 

Kapcsolódó tartalmak:

 

Egészséges alvási szokások

Nyári hőség egészségre gyakorolt hatásai

Alvás világnapja

KULCSSZAVAK
meleg  |   hőség  |   éjszaka  |   hőmérséklet  |   elalvás  |   álmatlanság
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít