Anyagcsere-betegségek szűrése csecsemőkorban

A csecsemők fejlődésének nyomon követése érdekében az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok elvégzését minisztériumi rendelet szabályozza Magyarországon. A csecsemőkori szűrések célja a csecsemő testi- és idegrendszeri fejlettségének vizsgálata, de ezek mellett az anyagcsere-betegségek szűrése is kiemelt fontosságú.

A szűrésre azért van szükség, mert számos anyagcsere-betegség tünetmentes állapotban, időben felfedezve teljes mértékben gyógyítható vagy karbantartható, elhanyagolása azonban súlyos szövődményekkel járhat. Hazánkban 27 anyagcsere-betegségre kötelező a szűrés.

Jelenleg több mint ötszázféle veleszületett anyagcsere-betegség ismert. Önmagukban ritkák, de ha mint betegségcsoportot vizsgáljuk, akkor a genetikai betegségek jelentős részét alkotják. Nagyságrendileg kb. minden kétezredik újszülött érintett valamelyik veleszületett anyagcsere-betegségben. Ezek között vannak súlyosak és kevésbé súlyosak, bizonyos betegségek pedig már a születést követő napokban, mások csak későbbi életkorban okoznak krónikus tüneteket.

A veleszületett anyagcsere-betegségek közül az alábbiakat emeljük ki:

• a fehérjéket felépítő aminosavak anyagcserezavarai;

• a szervezet fontos energiaforrásait jelentő szénhidrátok anyagcseréjének zavarai;

• a zsírok anyagcseréjének zavarai.

Az anyagcsere-betegségek egy része speciális diétával vagy gyógyszerrel kezelhető, ezért korai felismerésük nagyon fontos. A betegségek szűrését minden Magyarországon született csecsemő esetén elvégzik, amiről a szülők csak akkor kapnak értesítést, ha a kóros érték miatt további vizsgálatokra van szükség.

A csecsemőtől a szülést követő harmadik napon (48. és 72. óra között) vesznek vért a sarokból, mely gyors és fájdalommentes a gyermek számára. Otthonszülés esetén a területileg illetékes egészségügyi személyzet (körzeti gyermekorvos, védőnő) feladata a mintavétel.

A mintákat a budapesti Semmelweis Egyetem vagy a Szegedi Tudományegyetem anyagcsere laboratóriumaiban vizsgálják.

Milyen tünetek utalhatnak veleszületett anyagcsere-betegségre?

Az anyagcsere-betegségekben olyan molekulák és enzimek érintettek, melyek az egész szervezet működése szempontjából fontosak, így a tünetek több szervet és szervrendszert érinthetnek, ami többféle klinikai tünet megjelenését okozhatja. A tünetek – a betegségtől függően – különböző életkorban jelentkezhetnek, és lehetnek egészen enyhék, de nagyon súlyosak, akár életveszélyesek is. Általában nem specifikusak, így a tünetek alapján nem állapítható meg, melyik anyagcsere-betegségről van szó, sőt összetéveszthetők teljesen más betegségekkel is, ezért nehéz a klinikai felismerésük.

A legtöbb anyagcsere-betegség a központi idegrendszer érintettségével jár, ami általában tudatzavarként jelentkezik. Emellett vezető tünet lehet a mozgás- és a szellemi fejlődés elmaradása, a beszéd késése, epilepszia, izomtónus-zavarok (izomgyengeség vagy fokozott izomtónus), mozgáskoordinációs zavarok, bénulás, autizmusnak megfelelő tünetek, figyelemzavar, hiperaktivitás, tanulási nehézség, viselkedészavar, agresszivitás.

Bármilyen fejlődési zavar vagy megmagyarázhatatlan tünet jelentkezése esetén keresse fel védőnőjét vagy házi gyermekorvosát a mielőbbi kivizsgálás érdekében!

Aminosav anyagcserezavarok

Az aminosavak a fehérjék építőköveiként létfontosságú anyagok a szervezetben. Egyes aminosavakat a szervezet is képes előállítani, másokat azonban az élelemmel kell a szervezetbe juttatni (esszenciális aminosavak). A fehérjék felépítése az aminosavakból, illetve a fehérjék lebontása aminosavakká igen összetett folyamat, enzimek és koenzimek sora vesz részt a folyamatokban. Ha ezek az enzimek hibásak vagy hiányoznak, anyagcserezavar alakul ki. A legtöbbjük ritkán fordul elő, súlyosságuk attól függ, hogy az érintett enzim teljesen hiányzik-e, vagy csak a funkciója károsodott.

A csecsemőkorban szűrt aminosav anyagcserezavarok

• Fenilketonúria (PKU, gyakoriság 1:8 000): a fenilalanin nevű aminosav lebontásának zavara, melynek következtében felhalmozódik a szervezetben. Legjellemzőbb tünete a szellemi leépülés. Szigorú diétával a tünetek kialakulása megelőzhető.
• Jávorfaszörp betegség (MSUD, gyakoriság 1:200 000): nevét onnan kapta, hogy a vizelet szaga jellegzetes, a jávorfa törzséből nyerhető szirupéra emlékeztet. A szérumban az aminosavak közül a valin, a leucin és az izoleucin nagyfokú emelkedése mutatható ki.
• Tirozinémia (I. és II. típus): a tirozin nevű aminosav lebontásának zavara, mely máj- és veseelégtelenséghez
• Citrullinémia (arginin-szukcinát-szintáz-hiány, ASS, gyakoriság 1:60 000): újszülöttkorban jelentkező, nagyon súlyos lefolyású betegség, kórjóslata igen rossz. Néhány napos korban az újszülött sorozatban hányni kezd, nehezen táplálható, aluszékony, mája nagyobb, idegrendszeri görcsöket produkál, akár eszméletét veszítheti, kómába is eshet. Kezelése intenzív osztályon történik.
• Argininszukcinát aciduria (arginin-szukcinát-liáz-hiány, ASL, gyakoriság 1:70 000): az ammónia felhalmozódásával járó betegség, mely súlyos idegrendszeri tünetekkel jár. Az ASL-ben szenvedő csecsemők letargikusak, étvágytalanok, súlyos esetben kómába is eshetnek. Enyhe esetben a későbbi életkorban tanulási nehézségek jelentkezhetnek.
• Homocisztinuria (gyakoriság 1:150 000): általában jól kezelhető betegség. A vérben megemelkedő homocisztein sok szervet érint, jellemző tünetei: szembetegségek, a csontok elváltozása, a központi idegrendszer károsodása.

Zsírsavoxidációs zavarok

A zsírsavak fontos energiaforrásai a szervezetnek: szükségünk van rájuk éhezés során, de energiát adnak például a szívizomnak és a vázizmoknak is az állandó munkához. A zsírsavanyagcsere zavarai gyakran tünetmentesek, de ún. katabolikus állapotban (hosszan tartó éhezés, lázas betegség, gyomor- és bélhurut) súlyos, akut életveszélyes állapot alakulhat ki májelégtelenség és tudatzavar formájában. Az akut anyagcserekrízis megelőzhető a hosszan tartó éhezés kerülésével (kisgyermekkorban éjszaka is szükséges étkezni!), a megfelelő szénhidrátmennyiség biztosításával (akár intravénásan adagolva) és zsírszegény diétával.

A csecsemőkorban szűrt zsírsav anyagcserezavarok az alábbiak:

• rövid láncú acil-CoA-dehidrogenáz-hiány (SCAD, gyakoriság 1:75 000);

• közepes láncú acil-CoA-dehidrogenáz-hiány (MCAD, gyakoriság 1:15 000);

• hosszú láncú hidroxi-acil-CoA-dehidrogenáz-hiány (LCHAD, gyakoriság 1:75 000);

• nagyon hosszú láncú acil-CoA-dehidrogenáz-hiány (VLCAD, gyakoriság 1:75 000);

• karnitin-palmitoil-transzferáz-hiány (CPT-I, CPT-II, gyakoriság 1:1 000 000);

• karnitin transzport zavara (CT, gyakoriság 1:40 000).

Organikus savak metabolizmusának zavarai

Az organikus savak metabolizmusának zavaraiban közös, hogy az anyagcsere során keletkező szerves savak enzimdefektus miatt nem tudnak lebomlani, ezért felhalmozódnak a szervezetben és a vizeletben. Két csoportjuk van: az ún. klasszikus acidémiák általában az egész szervezetet érintő tünetekkel és súlyos biokémiai eltérésekkel járnak; az ún. cerebralis aciduriák szinte csak központi idegrendszeri tüneteket mutatnak, egyéb laboratóriumi eltérések nincsenek.

A csecsemőkorban szűrt organikus sav anyagcserezavarok az alábbiak:

• béta-ketotioláz-hiány (gyakoriság 1:100 000);

• glutársav acidémia, 1-es típus (GA-I, gyakoriság 1:50 000);

• multiplex acil-CoA-dehidrogenáz-hiány (MADD, GA-II, gyakoriság 1:1 000 000);

• izovaleriánsav acidémia (IVA, gyakoriság 1:100 000);

• metilmalonsav acidémia (MMA, gyakoriság 1:75 000);

• propionsav acidémia (PA, gyakoriság 1:75 000);

• 3-hidroxi-3-metilglutaril-CoA-liáz-hiány (HMG, gyakoriság 1:100 000);

• 3-metilkrotonil-CoA-karboxiláz-hiány (MCC, gyakoriság 1:75 000);

• multiplex karboxiláz-hiány (MCD, gyakoriság: 1:100 000).

Endokrin és egyéb anyagcserezavarok

• Hipotireózis (pajzsmirigy-alulműködés, gyakoriság 1:3 300);

• Galaktozémia (gyakoriság 1:35 000): a galaktóz cukormolekula metabolizmusában részt vevő enzimek defektusa, melynek hatására nő a vér és a vizelet galaktózkoncentrációja. Hatására szöveti károsodás jelentkezik a májban, a vesében és az agyban. Elhúzódó sárgaság, májelégtelenség, veseműködés zavara, idegrendszeri károsodás, táplálási nehézség, hányás, hasmenés, a súlygyarapodás elmaradása vagy súlyvesztés, ödéma, aluszékonyság, vérzékenység klinikai tünetei jelentkeznek.

• Biotinidáz-hiány (gyakoriság 1:40 000): a biotin (B7-vitamin) ciklusban részt vevő enzimek hiánya. Tünetei kora újszülöttkorban jelentkeznek: metabolikus ketoacidózis, neurológiai tünetek, hipotónia, pszichomotoros retardáció, immundefektus, bőrproblémák, hajhullás. Súlyossága változó.

Mi történik, ha a szűrővizsgálat pozitív eredményt mutat?

A szűrővizsgálat pozitív eredményét minden esetben megerősítő vizsgálattal validálják, ha pedig nem egyértelmű az eltérés (csak kis mértékű), a vizsgálatot megismétlik. Ha az anyagcserezavar jelenléte a laborvizsgálatok alapján feltételezhető, azonnal értesítik a szülőket, az újszülöttet pedig behívják további, részletes kivizsgálásra (vizelet, vérkép, genetikai vizsgálatok).

A gyors reakció és az anyagcsere-betegség jelenlétének korai diagnózisa nagyon fontos, hiszen a mihamarabbi kezelés életet menthet, és elkerülhető a későbbi krónikus betegségek megjelenése.