Az amoebiasis (vagy amoebás dysenteria) a bélrendszert érintő fertőzéses megbetegedés, melynek kialakulásáért az Entamoeba histolytica nevű parazita felelős. A kórokozó az emberi széklettel terjed.
A fertőzés gyakran tünetmentesen zajlik, néha azonban hasmenést, hányingert és fogyást okozhat.
Az E. histolycával bárki megfertőződhet, de a leggyakrabban érintettek:
- trópusi régiókba látogatók, ahol a higiéniás körülmények nem kielégítőek;
- trópusi, rossz higiéniás körülmények közül érkező bevándorlók vagy utazók;
- rossz higiéniás körülményű intézményekben élők;
- nem-heteroszexuális nemi kapcsolatot létesítő férfiak.
Az amobiasis főbb tünetei
A fertőzöttek többsége tünetmentes; a tünetes fertőzötteknél pedig enyhe vagy súlyos tünetek léphetnek fel. A betegség enyhe formájában hányinger, hasmenés, fogyás, hasi érzékenység, esetenként láz jelentkezhet. Amennyiben nyákos-véres széklet is társul a panaszokhoz, úgy amoebás dysenteriáról beszélünk.
Szövődményes esetekben a vékonybelet érintő amoebiasis vastagbél granulomát, vastagbél-gyulladást (colitis), vastagbél-kilyukadást (perforációt) és -vérzést, illetve végbélnyílás körüli tályogot okozhat. Ritkán, súlyos esetben, a fertőzés a bélrendszeren kívülre is terjedhet (extra-intesztinális forma), az egész szervezetben fertőzést kialakítva, ilyenkor akár májtályog is jelentkezhet (ritkább esetben az agyban vagy a tüdőben is megjelenhet tályog).
Nem heteroszexuális nemi kapcsolatot létesítő férfiak esetében a hímvesszőn is okozhat elváltozásokat.
A tünetek a fertőzés kezdetétől számítva néhány nappal vagy akár hónappal később is, de jellemzően a fertőzés után 2-4 héttel jelentkeznek.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben az amobiasis tüneteit fedezi fel önmagán, és utazási előzményei, vagy szexuális partnere utazási előzményei alapján felmerül a fertőződés lehetősége, vegye fel a kapcsolatot háziorvosával, aki szükség esetén gondoskodik az elvégzendő vizsgálatokról.
Az amobiasis terjedése
A parazita csak az emberben él és a fertőzött személy székletével terjed. A fertőzés fertőzött széklettel szennyezett étellel vagy itallal terjedhet, illetve bármivel, ami fertőzött széklettel szennyezett és az egészséges egyén szájába kerül.
Ritkább esetben az E. hystolyca orális nemi aktus útján is terjedhet.
Néhány fertőzött hetekig, akár évekig is hordozhatja a kórokozót, sok esetben tünetmentesen, mielőtt a parazita ürülni kezdene a székletével.
Az amobiasis diagnosztizálása
A fertőzés igazolása a székletminta mikroszkópos vizsgálatával történik. Előfordulhat, hogy a diagnózis felállításához több alkalommal is kell székletmintát gyűjteni, mert napról napra változik a széklettel ürülő paraziták mennyisége, és időnként túl alacsony lehet a számuk ahhoz, hogy kimutassák.
Az amobiasis kezelése
Számos antibiotikum alkalmazható az amoebiasis kezelésére, melyet szükség esetén a kezelőorvos ír fel. Egyebekben a bélfertőzés tüneteinek enyhítésére irányuló kezelés ajánlott: kímélő diéta, folyadék- és elektrolitpótlás, illetve lázcsillapítás.
Az amobiasis megelőzése
Rossz higiéniás körülmények között, illetve elmaradott, rossz higiéniás körülményekkel rendelkező országokba történő utazáskor csapvíz fogyasztása helyett palackozott vizet, felforralt csapvizet vagy palackozott szénsavas vizet igyon! Kerülje az útszéli árusoktól vásárolt ételeket, a friss gyümölcsöt és zöldséget, amelyeket nem saját maga hámoz, illetve a nyers (pasztörizálatlan) tejtermékeket.
A vécéhasználatot követő alapos kézmosás vízzel és szappannal, a használt pelenkák és széklettel szennyezett eszközök, ruhaneműk megfelelő kezelése és tisztántartása segíthet a fertőzés megelőzésében.
A fertőzött személy kerülje a szexuális érintkezést, amíg nem igazolódik, hogy már nem fertőz.
Bár a fertőzött személyeknek nem javasolt közösségbe járniuk, nem szükséges az elkülönítésük, amikor már panaszmentesek és elmúlt a hasmenésük – a klasszikus munkahelyi- vagy iskolai kontaktus útján valószínűtlen a fertőzés továbbadása. Az élelmiszerfeldolgozók és konyhákon dolgozók a fertőzés szervezetből való eltűnéséig (eradikálás) nem dolgozhatnak.
