Aspirációnak (idegentest-félrenyelés) nevezzük, amikor idegen anyag kerül a légutakba – ez lehet gyomortartalom, étel, ital vagy valamilyen idegen anyag. Ez súlyos egészségügyi problémákat okozhat: az idegentest például a légutak teljes, illetve részleges elzáródását is okozhatja. Ilyenkor azonnali beavatkozásra van szükség, mivel könnyen fulladásos halálhoz vezethet (lásd bővebben: Fulladás gyermekeknél). Aspirációról beszélünk akkor is, ha nyelési nehézség vagy reflux miatt étel, ital vagy gyomortartalom jut a légutakba. Az aspiráció egészséges gyermekeknél is előfordulhat, nyelési zavarral küzdő gyermekeknél azonban gyakoribb.
Aspiráció történhet etetés közben, utána, vagy akár étkezéstől függetlenül is. Csecsemőknél és bizonyos egészségügyi problémákkal küzdő gyermekek esetén fokozott az aspiráció kockázata. Ha a kisgyermek kevés mennyiségű anyagot aspirál (pl. egy kevés nyálat), az jellemzően nem okoz problémát; nagy mennyiségű étel vagy ital aspirációja azonban komoly egészségügyi kockázatot jelent, és mielőbbi kezelése szükséges.
Az aspirációról általánosságban itt olvashat
Az újszülöttkori aspiráció főbb tünetei
Az újszülöttkori aspiráció tünetei jelentkezhetnek közvetlenül étkezést követően, de akár attól teljesen függetlenül is. Előfordulhat az is, hogy az aspiráló gyermeknek alig, vagy egyáltalán nincsenek tünetei – ezt csendes aspirációnak nevezik.
Az újszülötteknél kialakuló aspiráció tünetei az alábbiak lehetnek:
- evészavarok, megváltozott evési szokások;
- ívelt hát etetés közben;
- fulladás, köhögés vagy zihálás evés és ivás közben;
- gyakori légzési zavarok, légzés leállása vagy éppen gyorsabb légzés evés közben;
- etetés után a légzés „nedvesnek” tűnik;
- bőrpír a szem körül és az arcon, könnyező szemek és fintorgás evés közben vagy után;
- etetés után enyhe láz;
- ismétlődő tüdő- vagy légúti fertőzések;
- növekedés lassulása.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben az újszülöttnél az aspiráció bármelyik tünetét észleli, nyelési nehézséggel (dysphagia) küzd vagy pedig diagnosztizált reflux betegsége van, az aspiráció kivizsgálása lehet szükséges.
Az újszülöttkori aspiráció kiváltó okai
Az újszülöttkori aspiráció kockázatát minden olyan betegség növeli, amely nyelési nehézséggel jár.
Újszülöttkori aspirációt leggyakrabban az alábbiak okozhatnak:
- meconium (bélsárral kevert magzatvíz): a szülés alatt aspirálhatják az újszülöttek, ami súlyos esetben ún. meconium aspirációs szindrómához, súlyos légzési elégtelenséghez vezethet;
- magzatvíz és nyák;
- vér;
- tej és egyéb lenyelt táplálék regurgitációja.
Az újszülöttkori aspiráció kockázatát az alábbi kórképek növelik:
- rendellenes anatómia: szájpadhasadék, nyelőcsőprobléma;
- koraszülés vagy Down-szindróma miatti késleltetett növekedés;
- agyi bénulás vagy fertőzés miatti szerzett agykárosodás;
- azon agyidegek betegsége, amelyek szabályozzák a nyelési folyamatot;
- neuromuszkuláris betegségek (pl. izomsorvadás);
- gastooesophagialis reflux (GERD) – a gyomor tartalmának visszakerülése a torokba.
Az újszülöttkori aspiráció szövődményei
Az aspiráció egyik fő szövődménye a tüdő károsodása. Amikor étel, ital vagy gyomortartalom jut a gyermek tüdejébe, az ott található érzékeny szövetek károsodhatnak, súlyosabb esetben tüdőgyulladás (ún. aspiratios pneumonia) is kialakulhat.
Az újszülöttkori aspiráció egyéb lehetséges szövődményei az alábbiak lehetnek:
Az újszülöttkori aspiráció diagnosztizálása
Az újszülöttkori aspiráció diagnosztizálása során először a kórtörténet felvétele történik meg. Fontos az orvosnak tudnia, hogy gyermekénél előfordult-e már nyelési zavar korábban. Előfordulhat, hogy az orvos etetés közben szeretné látni a gyermek viselkedését.
Az újszülöttkori aspiráció diagnosztizálása céljából az alábbi vizsgálatok elvégzésére lehet szükség:
- mellkasröntgen (lásd: röntgenvizsgálat vagy CT-vizsgálat);
- bárium (kontrasztanyag) nyelési teszt röntgenvizsgálattal;
- a nyelés endoszkópos száloptikás vizsgálata (lásd: endoszkópos vizsgálat).
Az újszülöttkori aspiráció kezelése
A gyermekek aspirációja idővel javulhat, a kialakulás okától és a kezeléstől függően.
Az aspiráció kockázatát és gyakoriságát az alábbiak betartásával csökkentheti.
- Súlyos esetben etetőcső használata, hogy a gyermek elegendő táplálékhoz jusson, amíg állapota javul.
- Az elfogyasztott folyadékok sűrítése – kizárólag orvosi, dietetikusi konzultációt követően!
- Nyelési gyakorlatok gyakorlása.
- Könnyen lenyelhető ételek előnyben részesítése.
- Reflux tüneteinek gyógyszeres vagy műtéti csillapítása.
- Az anatómiai rendellenesség műtéti korrigálása.
- Túlzott nyáltermelés csökkentése botox injekcióval vagy egyéb gyógyszeres kezeléssel.
Fontos! Az etetés ideje alatt ügyeljen a gyermek helyes testtartására, és ne adjon cumisüveget fekvő babának!
