Az állkapocsízület az arckoponya két oldalán, a fülek előtt helyezkedik el, és köti össze az alsó állcsontot a koponyával – biztosítva annak mozgathatóságát beszéd vagy rágás közben. Az ízület rendellenes működésére többféle tünet utal, ilyen lehet például az állkapocs mozgatását kísérő kattogás, az arcfájdalom vagy a szájzár.
Az állkapocsízületi problémák tünetei
- diszkomfortérzet, fájdalom beszéd, de főleg rágás közben;
- fül-, arc-, állkapocsfájdalom;
- állandó fejfájás (vagy a fültől az arc irányába sugárzó fájdalom);
- kattogó vagy súrlódó hang az állkapocs mozgatása közben;
- az állkapocs nehézségekbe ütköző mozgatása;
- szájzár.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a tünetek zavarók, fájdalmasak, vagy megnehezítik az állkapocs mozgatását, fogorvoshoz (állkapocsízületi specialistához) kell fordulni. Amennyiben az állkapocsízület trauma vagy baleset következtében sérült meg, szájsebészeti szakrendelést kell felkeresni.
Az állkapocsízületi problémák lehetséges okai
Az állkapocsízületi fájdalmak (és a gyakori fejfájás) hátterében gyakran az öntudatlan éjszakai fogcsikorgatás (bruxizmus) áll. A jelenségre – amelyet kellemetlen hanghatás is kísér – sokszor a családtagok hívják fel a figyelmet, de utalhat rá ébredés után tapasztalható nyaki merevség, izomkötöttség, hátfájdalom vagy megmagyarázhatatlan fogfájdalom is.
A fogcsikorgatást kiválthatja szorongás vagy stressz, rosszul betömött fogak, túl magas, a fog felszínéből kimagasló fogtömések is – ritkább esetben egyes antidepresszánsok szedése vagy drogok használata is okozhatja.
Mindezeken túl állkapocsízületi panaszokhoz vezethet:
- fogászati beavatkozások következtében a szájmozgást befolyásoló változások (pl. új híd, műfogsor);
- az állkapocsízület gyulladása miatti ízületi kopás;
- ízületi elváltozásokat okozó betegségek (pl. köszvény, fibromialgia, reuma);
- sérülések, balesetek, traumák (ütés, esés);
- rossz testtartás (a görnyedés következtében a nyak és így az állkapocs is előretolódik);
- genetikai adottságok.
Az állkapocsízületi problémák mögött nem minden esetben fedezhetők fel nyilvánvaló okok.
Az állkapocsízületi problémák diagnosztizálása
Az állkapocsízületi problémák mögött meghúzódó okokat fogorvosi vagy szájsebész szakorvosi vizsgálat során lehet azonosítani. A fogcsikorgatás „diagnózisát” a fogorvos könnyen fel tudja állítani a fogak állapotából, és segíthet a magas fogtömés korrigálásában vagy a fogcsikorgatás miatt roncsolódott fogak helyreállításában is.
Az állkapocsízületi problémák kezelése
A tünetek általában kezelés nélkül, néhány napon belül elmúlnak. A mielőbbi tünetmentesség érdekében tanácsos:
- az állkapocsízület pihentetése;
- rágós ételek fogyasztásának kerülése;
- a száj szélső helyzetig való nyitásának kerülése (pl. ásításkor);
- a száj összeszorításának mellőzése;
- meleg vizes borogatás;
- passzív nyújtási gyakorlatok (az állkapocs óvatos „tornáztatása”);
- étkezéskor a nagyobb falatok kerülése.
A gyakori rágógumizás kifejezetten rizikófaktornak számít az állkapocsízületi problémák esetében, így mindenképpen mellőzendő! Ha a fogcsikorgatás vagy az állkapocsprés az érintett személyre alvás közben jellemző, akkor célszerű az éjszakai órákra fogvédő eszköz használata.
Ügyelni kell a helyes testtartásra, különösen a sok ülőmunka esetén. Kerülni kell az előregörnyedő testtartást, amely miatt a nyak és így a fej (az állkapocs) tartása is előretolódik. Szükséges lehet fizioterapeuta bevonása is. Amennyiben a rendellenesség közvetlen vagy közvetett kiváltója a stressz, akkor a kezelés elengedhetetlen része az általános pihenés és a lehetőség szerinti életmódváltás. Ez utóbbi a megelőzés érdekében is ajánlott.
