egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Agydaganat a test saját sejtjeiből genetikai, környezeti vagy valamilyen ismeretlen tényező hatására kialakuló tumor, ami a koponyán belül helyezkedik el. Az agydaganatok az érintett agyi terület nyomásával vagy károsításával az agyműködés zavarát okozhatják.

 

Elsődleges tumor esetén az agydaganat a központi idegrendszer sejtjeiből, másodlagos tumor esetén pedig valamely egyéb szerv áttéteként alakul ki. Az agydaganatok lehetnek jó- vagy rosszindulatúak, attól függően, hogy hajlamos-e növekedni és más szervekbe áttétet képezni. A rosszindulatú daganatokat szokás köznapi nyelven ráknak nevezni. 

 

A másodlagos agydaganatok előfordulása jóval gyakoribb, mint az agyból kiinduló daganatoké, ami egyben felhívja a szűrővizsgálatok (pl. tüdőszűrés, emlőszűrés) fontosságára is a figyelmet.

 

Az agydaganatok fajtái

Az elsődleges agytumorokat a kiindulási sejttípusról nevezik el, az „-oma” utótag hozzáillesztésével.

 

A leggyakoribb felnőttkori primer agydaganatok:

 

  • meningeoma, amely az agyhártyából indul ki;
  • glioblasztoma multiforme, amely a gliasejt eredetű agydaganatok rosszindulatú formája;
  • asztrocitoma, amely a csillag alakú támasztósejtekből ered;
  • oligodendroglioma, amely a velőshüvelyt termelő gliasejtekből ered.

 

Az agytumorok a gyermekek leggyakoribb szolid (nem vérképzőszervi) daganatos megbetegedései. A leggyakoribb gyermekkori agydaganat a medulloblasztoma.

 

A gyermekkori agydaganatok fajtái:

 

  • pilocitás asztrocitoma, amely egy jó prognózisú tumor;
  • embrionális, azaz magzati szöveteket tartalmazó tumorok (pl. medulloblasztoma);
  • malignus glioma, amely a gliasejtek rosszindulatú daganata;
  • neuronális és kevert neuronális-gliális tumorok, amelyek általában jóindulatúak.

 

Lásd még: Gyermekkori agydaganatok

 

Az agyba leggyakrabban áttétet képző daganatok a melanoma, a húgyhólyagrák, az emlőrák, a veserák és a tüdődaganatok.

 

Az agydaganatok főbb tünetei

A következőkben felsorolt tünetek nem feltétlenül csak agydaganatra utalhatnak, ezért is fontos észlelésükkor mielőbb orvoshoz fordulni. Egyes esetekben az agytumor tünetmentes marad, és csak mellékleletként ismerik fel.

 

Elhelyezkedéstől függően különböző tünetek alakulhatnak ki, ezek leggyakrabban az alábbiak:

 

  • fejfájás, amely idővel rosszabbodik vagy megváltozik és jellemzően a beteg alvását is akadályozza;
  • görcsrohamoknyelési nehézség;
  • arcizombénulás, izomgyengeség, izombénulás;
  • érzékelés gyengülése, elvesztése;
  • beszéd és beszédértés zavarai (pl. szótalálási nehézség);
  • látászavarok (pl. kancsalság vagy tompalátás, szemmozgás zavarai) és látótérkiesés;
  • gondolkodás zavarai – feledékenység, személyiség indokolatlan megváltozása;
  • depressziós tünetek;
  • hányinger és hányás;
  • mozgáskoordináció zavarai (ataxia), ügyetlenség, romló kézírás, járási nehézségek;
  • eszméletvesztés – köhögés, tüsszentés, erőlködés hatására;
  • súlyos fokú aluszékonyság.

 

A gyermekkori agydaganatok tünetei az életkori sajátosságok miatt eltérhetnek. Csecsemőknél a koponya szokatlan megnagyobbodása (makrokefália) a leggyakoribb tünet. Emellett a fejfájás gyermekkorban is gyakori tünet, ami csecsemőknél ingerlékenység formájában mutatkozhat meg. 

 

Gyermekkori tünet lehet továbbá:

 

  • járási nehézségek, botladozás játék közben;
  • ferde nyak (torticollis) vagy előzmény nélküli tartós nyaki izomgörcs (gyakran első tünet);
  • fejlődésbéli elmaradás, növekedészavar;
  • egyéb hormonális zavarok, mint például korai serdülés, súlyos elhízás.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben a fenti tüneteket észleli magán vagy gyermekén, forduljon mielőbb háziorvosához vagy házi gyermekorvosához. Orvosa lehetőség szerint kizárja azokat a betegségeket, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak, és szükség esetén gondoskodik a további kivizsgálás megszervezésérő.

 

Ha a következő tüneteket észleli, hívja a 112-t és kérjen mentőt:

 

  • újonnan jelentkező görcsroham;
  • ébreszthetetlen állapot;
  • csillapíthatatlan hányás;
  • hirtelen jelentkező féloldali gyengeség, beszédzavar (stroke);
  • fulladás – pl. nyelészavar következtében.

 

Lásd még: 

Eszméletvesztés

Fulladás gyermekeknél

Fulladás felnőtteknél

 

Az agydaganatok lehetséges kiváltó okai

Az agydaganat kialakulásának oka legtöbbször ismeretlen marad, bár hajlamosító tényezők léteznek. A leggyakoribb rizikótényező úgy a felnőttkori, mint a gyermekkori agydaganatok esetén a fejet ért, nagy dózisú ionizáló sugárzás, illetve a genetikai hajlam.

 

Generikailag hajlamosító betegségek például neurofibromatózis, Von Hippel-Lindau-szindróma vagy Turcot-szindróma.

 

Az agydaganatok lehetséges szövődményei

A szövődmények és következmények a daganat növekedéséből, terjedéséből erednek.

 

Ezek többek között lehetnek:

 

  • görcsrohamok,
  • hormonális zavarok,
  • agyödéma,
  • gutaütés (stroke),
  • bénulások,
  • légzészavar, szívleállás.

 

A szövődmények jellege az érintett agyi terület funkciójától függ.

 

Az agytumor diagnosztizálása

Az agytumorok diagnosztizálásához – a kórelőzmény kikérdezésén és a fizikális vizsgálaton kívül – az alábbi képalkotó eljárások vehetők igénybe.

 

Mágneses rezonancia vizsgálat (MR): az MR készülék mágneses hullámok segítségével képes ábrázolni a központi idegrendszer rendellenességeit. A legérzékenyebb módszer az agydaganatok diagnosztizálására. Kontrasztanyag beadásával növelhető a képalkotás érzékenysége.

 

Computer tomográfia (CT): röntgensugarak segítségével alkot keresztmetszeti képeket a szervekről.

 

Pozitron emissziós tomográfia (PET): funkcionális képalkotó eljárás, tehát a szervek működésére vonatkozóan ad információt. PET során sugárzó jelölőanyagot juttatnak a páciens szervezetébe, amely a nagyobb véráramlású, fokozott anyagcseréjű területeken erősebb jelet hoz létre. Mivel a tumorok általában fokozott anyagcserével és igen gazdag vérellátással rendelkeznek, így azok a jelölőanyagnak köszönhetően jól megfigyelhetők. A sugárzó jelölőanyag a vizelettel kiürül. A PET-et gyakran CT-vel együtt végzik.

 

A daganat szövettani típusáról mintavétel (biopszia) segítségével a patológus tud információt szolgáltatni, ami meghatározhatja az alkalmazandó kezelési módokat.

 

Az agytumorok kezelése

Az agydaganatok kezelésében a sebészi terápia, a sugárterápia és a kemoterápia játszik szerepet, de újabban már célzott terápiák is elérhetők. Ezek kiválasztásában és a döntés meghozatalában az úgynevezett onkoteam működik közre, melynek tagjai többek között: neurológus, onkológus, idegsebész, továbbá nagyon fontosak az olyan társszakmák képviselői is, mint például: dietetikus, gyógyszerész, gyógytornász, szociális munkás, pszichiáter, stb.

 

A sebészi kezelés során a daganat teljes eltávolítására törekednek, azonban ez nem mindig lehetséges. Egyes esetekben sebészeti módszerrel egyáltalán nem megközelíthető az elváltozás (pl. életfontosságú funkciókért felelős területeken elhelyezkedő daganatok esetében).

 

kemoterápia – kevésbé agresszív betegség esetén – önmagában elegendő lehet a betegség meggyógyításához, más esetekben a daganat sebészi eltávolításával és besugárzással kombinálják. 3 év alatti gyermekeknél a kemoterápia célja lehet a sugárterápia késleltetése vagy helyettesítése.

 

A sugárterápia alatt nagy energiájú fotonok célzott besugárzása történik a tumorsejtek elpusztítása érdekében. A sugárterápiát általában műtét után, kemoterápiával kombinálva adják. 3 éves kor alatt nem adható, a fejlődésbeli visszamaradás veszélye miatt.

 

Elérhetők már a célzott terápiák is egyénre szabottan, a daganat típusától függően. A célzott terápiák a daganatos sejtek egy-egy alkotórészét célozzák, így hatékonyabb és kedvezőbb mellékhatás-profilú alternatívát nyújtanak a kemoterápiához képest.

 

Mindezeken túl szükség lehet tüneti kezelésére is, ami állhat a koponyán belüli fokozódott nyomás csökkentéséből, görcsgátló szerek adásából, az ionháztartás rendezéséből vagy a hányinger csillapításából.

 

Az agydaganatok megelőzésének lehetőségei

Az agydaganatok kialakulásának mechanizmusa ismeretlen, megelőzésükkel kapcsolatban kevés adat áll rendelkezésre. Ezek közül a legfontosabb a fejet ért nagy dózisú terápiás sugárzás mint rizikófaktor elkerülése. Ezért a CT- vagy röntgenfelvétel során alkalmazott kis dózisú diagnosztikai sugárzás – a csekély rizikó ellenére – általában kerülendő várandósoknál és csecsemőknél, hacsak feltétlenül nem szükséges.

 

Gyakoriságuk miatt fontos kiemelni, hogy az agyba áttétet adó tumorok viszont hatékonyan megelőzhetők!

 

A melanoma elkerülhető a napégés megelőzésével, illetve a szolárium kerülésével. Az évenkénti anyajegyszűrésen való megjelenéssel a melanoma még korai stádiumban felfedezhető és sikeresen gyógyítható.

 

A húgyhólyagrák, a tüdőrák és a veserák rizikója jelentősen csökkenthető a dohányzás- és füstmentes életmóddal, illetve a vegyszereknek kitett munkahelyeken az egészségügyi óvintézkedések betartásával. Ezen kívül, nagyon fontos a rendszeres tüdőszűrésen való részvétel. Az önkéntes tüdőszűrésen felfedezett, sikeresen kezelt tüdőrákos betegek aránya duplája a már panaszokkal érkező tüdőrákos betegekéhez képest. A tüdőszűrés mindenkinek ajánlott 40 év felett, különösen a dohányzó vagy például cukorbetegségben szenvedő betegeknek.

 

Az emlőrák veszélye csökkenthető a túlzott alkoholfogyasztás kerülésével, a menopauza utáni hormonpótlással, de a szoptatás is kockázatcsökkentő hatású. Az emlőrák időben diagnosztizálható az emlők önvizsgálatával és panasz esetén szakorvosi segítséggel. Magyarországon 45 és 65 éves kor közötti nők kétévente kapnak behívót mammográfiás mellrákszűrésre, amely nagyban hozzájárul az emlőrákok időben való felismeréséhez.

 

Kapcsolódó tartalmak:

Szűrővizsgálati összefoglaló nőknek

Szűrővizsgálati összefoglaló férfiaknak

Onkológiai kezelések

KULCSSZAVAK
agydaganat  |   agytumor  |   sugárterápia  |   kemoterápia  |   beékelődés
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít