egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Az immunrendszer feladata, hogy megvédje a szervezetet a behatoló kórokozókkal –baktériumokkal, vírusokkal, gombákkal – szemben.

 

Mielőtt az immunsejtjeink felvennék a kórokozókkal a harcot, előbb keletkezésük helyén (a csontvelőben vagy a csecsemőmirigyben) meg kell tanulniuk megkülönböztetni a szervezet saját sejtjeit és a veszélytelen anyagokat a kórokozóktól.

 

Az immunsejtek fejlődése során abnormális immunsejtek is kialakulnak, amelyek a szervezet saját sejtjeit – tévesen – idegenként ismerik fel, de a szervezet törekszik ezeknek a kóros sejteknek az eltávolítására és megfékezésére. Ha ez mégsem sikerül, akkor az immunrendszer a test saját sejtjeit összetéveszti a kórokozókkal, és a kóros immunsejtek megtámadják például az ízületeket, a bőrt vagy a pajzsmirigyet. Ezt nevezzük autoimmunitásnak vagy autoimmun betegségnek.

 

Autoimmun betegségek főbb tünetei

Jelenleg több mint 80 autoimmun betegséget ismerünk. Ilyen többek között az I-es típusú cukorbetegség, a pikkelysömör, a reumás szívbetegség, a rheumatoid arthritis, a szkleroderma, a Sjögren-szindróma, a vitiligo, az antifoszfolipid-szindróma, a lisztérzékenység, a kötőszöveti betegségek, a Hashimoto-betegség, egyes gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség és colitis ulcerosa) vagy a lupus.

 

Az autoimmun betegségek változatos tünetekkel járhatnak. A tünetek gyakran átfedésben vannak egymással, vagy más betegségeket utánozhatnak, így sokszor nehéz őket diagnosztizálni. Megkülönböztetünk szisztémás (több szervrendszert érintő) és szervspecifikus (egy szervrendszert érintő) autoimmun betegségeket.

 

Az autoimmun betegségek kezdeti tünetei hasonlók lehetnek (lásd lentebb), és szinte valamennyi autoimmun betegség rendelkezik specifikus tünetekkel is: az I-es típusú cukorbetegség például szomjúságérzést, súlyvesztést és fáradtságot okoz; a gyulladásos bélbetegségek hasi fájdalommal, puffadással, hasmenéssel járhatnak.

 

Egyes autoimmun betegségek (például a pikkelysömör vagy a rheumatoid arthritis) esetében a tünetek megszűnhetnek, csökkenhetnek vagy visszatérhetnek. A tünetmentes időszakot remissziónak, a tünetek megjelenését fellángolásnak nevezzük.

 

Az autoimmun betegségek kezdeti tünetei nagyon hasonlók, gyakran fordul elő:

 

  • fáradtság, gyengeségérzés;
  • zsibbadás a kéz- és lábujjakban;
  • izomfájdalom;
  • duzzadt, meleg és piros ízületek;
  • tartós hőemelkedés;
  • koncentrációs nehézségek;
  • hajhullás;
  • bőrkiütések, fekélyek;
  • a vérlemezkék, vörösvértestek, limfociták számának csökkenése;
  • hidegben elfehéredő, majd vöröses-lilás ujjak (Raynaud-szindróma).

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a fenti tünetek közül többet is együttesen, visszatérő jelleggel észlel magán, kérjen segítséget háziorvosától, aki gondoskodni fog a szakvizsgálatokra történő beutalásról.

 

Ha Ön már diagnosztizált autoimmun beteg, és a tünetei fellángolnak, keressen fel szakorvost:

 

 

Az autoimmun betegségek gyakran társulhatnak is egymással – új tünet megjelenésekor szintén forduljon kezelőorvosához.

 

Autoimmun betegségek kiváltó okai

Jelenleg nem ismerjük az autoimmun betegségek pontos kiváltó okait, azonban megfigyelhető, hogy bizonyos betegcsoportokban gyakrabban alakulnak ki autoimmun betegségek.

 

  • A genetikailag hajlamos egyénekben több környezeti tényező együttes hatása is kiválthatja a betegséget.
  • A nőket gyakrabban érinti (a betegség általában a termékeny időszakban alakul ki), illetve az ún. nagyrasszhoz tartozás is hajlamosíthat (pl. afroamerikaiak).
  • Környezeti hatások (kemikáliák és oldószerek) és fertőzések (pl. Epstein–Bar-vírus) szintén hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.
  • A magas zsír- és szénhidráttartalmú étrend, valamint a dohányzás egyaránt növeli az autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát.

 

Autoimmun betegségek lehetséges szövődményei

A betegség szövődményei a specifikus autoimmun betegségtől függenek, de általában a következők jellemzők:

 

  • szív- és érrendszeri betegségek, mivel az állandó gyulladás érelmeszesedéshez vezet;
  • neuropátia, tehát az idegek sérülése is megjelenhet;
  • mélyvénás trombózis alakulhat ki az alsó végtagban, ha a betegség miatt a páciens aktivitása csökken, ülő életmódot folytat, vagy kerekesszéket használ.

 

Autoimmun betegségek diagnosztizálása

Az orvos fizikális vizsgálatot végez, majd felveszi a részletes kórtörténetet. A laborvizsgálatok jelezhetnek csökkent vörösvértest-, limfocita- vagy vérlemezkeszámot, a vérvizsgálat gyulladásos folyamat jelenlétét is ki tudja mutatni. A kezelőorvos speciális immunológiai laborvizsgálatot is kérhet, amely segítségével a vérből kimutathatók a szervezet saját sejtjei, szövetei ellen termelt ellenanyagok (autoantitestek). Néhány esetben szövettani vizsgálat is indokolt lehet.

 

Autoimmun betegségek kezelése

Az autoimmun betegségek jelenleg nem gyógyíthatók, de a betegség aktivitását, tehát a gyulladást, fájdalmat megfelelő kezeléssel csökkenteni lehet. A tünetek enyhítésére használhatók nem szteroid gyulladáscsökkentők, idetartoznak például az ibuprofen- vagy a naproxentartalmú gyógyszerek. Emellett immunszuppresszív, azaz az immunrendszert gyengítő gyógyszerek is használatosak a betegség kezelésére, amelyek az immunsejtek számát, aktivitását csökkentik. Súlyosabb, az elsődleges gyógyszerekre kevésbé reagáló betegségeknél ún. biológiai terápia is alkalmazható, amellyel az immunrendszer egyes tagjainak működése gátolható vagy semlegesíthető.

 

Autoimmun betegségek megelőzése

Jelenlegi tudásunk szerint az autoimmun betegségek nem előzhetők meg. Kialakulásuknak kockázatát a dohányzás elhagyásával, egészséges táplálkozással és rendszeres testmozgással csökkenthetjük.

 

Autoimmun betegség és gyermekvállalás

Ha Ön autoimmun beteg, és terhességet tervez, mindenképpen konzultáljon kezelőorvosával! A várandósságot ajánlott a betegség nem aktív szakaszára időzíteni. Fontos a betegség kezelésére alkalmazott gyógyszerek felülvizsgálata is, mivel számos gyógyszer káros hatással lehet a magzatra.

 

Egyes esetekben az autoantitestek a méhlepényen keresztül átjuthatnak a magzatba, és újszülöttkori myasthenia gravist vagy lupust okozhatnak a csecsemőben, amelyek idővel – az autoantitestek a baba szervezetéből történő kiürülésével – elmúlnak.

KULCSSZAVAK
autoimmun betegség  |   autoimmunitás  |   immunrendszer  |   immunsejtek  |   reuma  |   lisztérzékenység  |   pikkelysömör  |   szkleroderma  |   szklerózis multiplex  |   Raynaud-szindróma  |   miaszténia grávisz  |   lupus
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít