egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

Szívritmuszavarnak nevezzük, amikor a szívverés üteme eltér a megszokottól, a szívdobogást koordináló elektromos tevékenység nem megfelelően működik. A megváltozott szívritmus lehet gyorsabb (tachycardia), lassabb (bradycardia) vagy egyenetlen is.

 

Szívritmuszavart a legtöbb ember tapasztalt már élete során: leggyakoribb tünete, hogy a szív kihagy egy ütést, vagy szabálytalanul ver. Ezek a ritmuszavarok az esetek többségében veszélytelenek, ám egyes formái súlyosak, akár életveszélyesek is lehetnek. Fontos megjegyezni, hogy a zavar érzékelt mértéke nem feltétlenül áll arányban az általa hordozott veszéllyel.

 

A szívritmuszavar fajtái

A szívritmuszavarok többféleképpen csoportosíthatók.

 

  • Az egyik csoportosításuk a pulzusszám alapján történik: ha percenként több mint 100-at ver a szív, az tachycardiának, ha 60-nál kevesebbet, az bradycardiának tekinthető.
  • A másik csoportosítás a ritmuszavar kialakulási helye alapján történik. Az ún. szupraventrikuláris aritmiák esetében a szívritmuszavar oka a pitvarban, illetve a pitvar–kamra átvezető részben található, a kamrai ritmuszavarok (ventrikuláris aritmiák) esetében pedig a szívkamrák falában. A kamrai ritmuszavarok sokkal veszélyesebbek.
  • A szívritmuszavarok közé tartozik az ún. extraszisztolé, azaz a pluszütés, amely a leggyakoribb ritmuszavar. A legtöbbször tünetmentesen történik. Extraszisztolé kialakulását segíti elő a stressz, a testmozgás, a koffein és a nikotin.

 

A szívritmuszavar jellemző tünetei

  • Tachycardia (gyors szívműködés) tünetei lehetnek: ritmusos és „összevissza érzettel” kísért gyors pulzus, rendszertelen szívverés, kihagyások és extra dobbanások – amelyek a pulzus kitapintásakor is érezhetők. Továbbá előfordulhat – a ritmuszavar okozta elégtelen szívműködés miatt – vérnyomásesés is. Tachycardia esetén a teljesítőképesség csökken, emellett jellemző – és érthető – az érintett személy félelme, ijedsége is. Szívtáji fájdalom (angina pectoris) is jelentkezhet – különösen koszorúér-betegség esetén – a szív oxigénhiánya miatt. Felléphet látászavar, légszomj, eszméletvesztés is.
  • Bradycardia esetén, vagyis a szív lassú működésekor ugyancsak megjelenik a teljesítőképesség romlása, az aluszékonyság, valamint a gyengeség. Ilyenkor is előfordulhat idegesség és félelemérzet, ezen túlmenően látászavarok, eszméletvesztés, illetve veseműködési zavarok.
  • Extraszisztolé során nem is gyors, és nem is lassú a szívverés; ilyenkor vagy egy-egy ütés kimarad, vagy egy-egy pluszdobbanás jelentkezik. Ez sokszor nem okoz panaszokat (de elektrokardiográfiával kimutatható).

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Bármilyen szív- és érrendszeri betegséghez társul a fenti tünetek valamelyike, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Az egészséges szívre nézve nem jelent veszélyt minden ritmuszavar – erről azonban kardiológiai vizsgálat nyomán kell döntést hozni.

 

A szívritmuszavar lehetséges szövődményei

Lehetséges szövődményként úgy a bradycardia, mint a tachycardia esetén a szív pumpafunkciójának romlása alakulhat ki. Ilyenkor a szív hosszú időn keresztül nem pumpálja elég hatékonyan a vért, a pangó vér pedig légszomjhoz, fáradtsághoz és a bokák bedagadásához vezethet.

 

A tünetek fokozatosan súlyosbodhatnak – a vér nem kering elég intenzíven, ezért a májban, a hasban, az alsó végtagokban és a tüdőben is panghat. A pangás következtében megindulhat a vérrögképződés, ami akár agyi érkatasztrófát (stroke) is okozhat. A súlyos szívritmuszavarok életveszélyes állapotot jelentenek, akár halálos kimenetellel.

 

Szívritmuszavar diagnosztizálása

A szívritmuszavar diagnosztizáláshoz az elektrokardiogram (EKG) elengedhetetlen. Nehezíti a diagnózis megállapítását, ha a ritmuszavar csak időszakosan jelenik meg, mivel a vizsgálatot a tünetek fennállásával egy időben kell elvégezni.

 

Az EKG-diagnosztika lehetséges módozatai:

 

  • Az EKG-vizsgálat során elektródokat rögzítenek a mellkasra és a végtagokra, így vizsgálják a szív elektromos tevekénységét.
  • Egy másik diagnosztikai módszer a Holter-vizsgálat. A Holter egy hordozható EKG-készülék, amely 24 órán vagy akár 7 napon keresztül is képes figyelni a szívműködést, így az időszakos ritmuszavarokat könnyebb felderíteni.
  • Létezik egy otthon tartható EKG-fajta, amelyet akkor kell használni, ha a beteg szívritmuszavarra utaló tüneteket észlel magán (eseménymonitorozás).

 

További vizsgálati módszerek:

 

  • szívultrahang: hanghullámok segítségével vizsgálja a szív méretét, szerkezetét és mozgását;
  • terheléses EKG: szobabiciklin vagy futópadon végzett mozgás közben EKG-val vizsgálják a szívműködést (a szívritmuszavarok gyakran terhelésre jelentkeznek);
  • billenőasztalos vizsgálat: ájulásos rosszullétek esetén alkalmazott vizsgálati módszer: a pácienst vízszintes asztalon fekve lassan álló helyzetbe billentik, ezalatt figyelik a szívműködést;
  • elektrofiziológiai vizsgálat: egy vékony elektródát vagy katétert juttatnak a beteg szívébe, ennek a segítségével megfigyelhető a szív elektromos tevékenysége, és kimutathatóvá válhat a ritmuszavar forrása.

 

A szívritmuszavar kezelése

A szívritmuszavarok kezelése nagymértékben függ attól, hogy milyen típusú az aritmia, de függ az életkortól és az általános egészségi állapottól is. Számos esetben a ritmuszavar ártalmatlan, és nincs szükség a kezelésére sem.

 

Amennyiben a kezelés mégis indokolt, a lehetőségek a következők lehetnek:

 

  • beültethető eszközök – szívritmus-szabályozó, amely lassú pulzus esetén segíthet, vagy beültethető defibrillátorok (ICD) a veszélyesebb aritmiáknak kitett emberek számára;
  • műtéti abláció – pitvarfibrilláció és egyéb ritmuszavarok kezelésére; szívkatéterezéssel a szívbe vezetett elektród segítségével elroncsolják a szívben található szabálytalan ingereket adó gócot, vagy meggátolják a szabálytalan inger továbbterjedését;

 

A kezelés célja:

 

  • a pulzusszám ellenőrzése és a szív túl gyors vagy túl lassú működésének megakadályozása;
  • a szív normális ritmusának helyreállítása (ha lehetséges);
  • ha egyéb szívritmuszavart okozó orvosi problémák állnak a hátterében, akkor azok megszüntetése.

 

Fontos tudni, hogy az aritmiában szenvedőknek gyakran más típusú szívproblémáik is vannak.

 

A szívritmuszavar megelőzése

A szív egészségéért rendszeres mozgással és mediterrán típusú étrenddel tehetjük a legtöbbet. Kiemelendő, hogy a különböző élvezeti szerek (kávé, alkohol, netalán drogok) káros hatásai fokozhatják a szívritmuszavar kialakulásának veszélyét.

 

Előfordulása gyermekkorban, időskorban vagy várandósság idején

A ritmuszavarok bármely életkorban előfordulhatnak. Amennyiben valamilyen szív- és érrendszeri betegséghez társul néhány a fent említett tünetek közül, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

KULCSSZAVAK
szívritmus  |   szívritmuszavar  |   aritmia  |   szívverés  |   szívdobogás  |   tachycardia  |   bradycardia
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

  

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít