Szívritmuszavarnak (más néven: aritmia vagy arrhythmia) nevezzük, amikor a szívverés üteme eltér a megszokottól, a szívdobogást koordináló elektromos tevékenység nem megfelelően működik. A megváltozott szívritmus lehet gyorsabb (tachycardia), lassabb (bradycardia) vagy szabálytalan, egyenetlen is.
Aritmiát a legtöbb ember tapasztal élete során: leggyakoribb formája, hogy a szív kihagy egy ütést, vagy szabálytalanul ver. Ezek a ritmuszavarok az esetek többségében veszélytelenek, ám egyes formái súlyosak, akár életveszélyesek is lehetnek. Fontos megjegyezni, hogy a zavar érzékelt mértéke nem feltétlenül áll arányban az általa hordozott veszéllyel.
A szívritmuszavar fajtái
A szívritmuszavarok többféleképpen csoportosíthatók. Az egyik csoportosításuk a pulzusszám alapján történik: ha percenként több mint 100-at ver a szív, az tachycardiának, ha 60-nál kevesebbet, az bradycardiának tekinthető. A másik csoportosítás a ritmuszavar kialakulási helye alapján történik: Az ún. szupraventrikuláris aritmiák esetében a szívritmuszavar oka a pitvarban, illetve a pitvar–kamra átvezető részben található, a kamrai ritmuszavarok (ventrikuláris aritmiák) esetében pedig a szívkamrák falában. A kamrai ritmuszavarok sokkal veszélyesebbek.
A szívritmuszavarok közé tartozik az ún. extraszisztolé, azaz a pluszütés, amely a leggyakoribb ritmuszavar. A legtöbbször tünetmentesen történik. Extraszisztolé kialakulását segíti elő a stressz, a testmozgás, a koffein és a nikotin.
A szívritmuszavar jellemző tünetei
Tachycardia (gyors szívműködés) tünetei lehetnek: ritmusos és „összevissza érzettel” kísért gyors pulzus, rendszertelen szívverés, kihagyások és extra dobbanások – amelyek a pulzus kitapintásakor is érezhetők. Továbbá előfordulhat – a ritmuszavar okozta elégtelen szívműködés miatt – vérnyomásesés is. Tachycardia esetén a teljesítőképesség csökken, emellett jellemző – és érthető – az érintett személy félelme, ijedsége is. Szívtáji fájdalom (angina pectoris) is jelentkezhet – különösen koszorúér-betegség esetén – a szív oxigénhiánya miatt. Felléphet látászavar, légszomj, eszméletvesztés is.
Bradycardia (lassú szívműködés) esetén ugyancsak megjelenik a teljesítőképesség romlása, az aluszékonyság, valamint a gyengeség. Ilyenkor is előfordulhat idegesség és félelemérzet, ezen túlmenően látászavarok, eszméletvesztés, illetve veseműködési zavarok.
Extraszisztolé során nem is gyors, és nem is lassú a szívverés; ilyenkor vagy egy-egy ütés kimarad, vagy egy-egy pluszdobbanás jelentkezik. Ez sokszor nem okoz panaszokat (de elektrokardiográfiával kimutatható).
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha bármilyen szív- és érrendszeri betegséghez társul a fenti tünetek valamelyike, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Az egészséges szívre nézve nem jelent veszélyt minden ritmuszavar – erről azonban kardiológiai vizsgálat nyomán kell döntést hozni.
A szívritmuszavar lehetséges szövődményei
Lehetséges szövődményként úgy a bradycardia, mint a tachycardia esetén a szív pumpafunkciójának romlása alakulhat ki. Ilyenkor a szív hosszú időn keresztül nem pumpálja elég hatékonyan a vért, a pangó vér pedig légszomjhoz, fáradtsághoz és a bokák bedagadásához vezethet.
A tünetek fokozatosan súlyosbodhatnak – a vér nem kering elég intenzíven, ezért a májban, a hasban, az alsó végtagokban és a tüdőben is panghat. A pangás következtében megindulhat a vérrögképződés, ami akár agyi érkatasztrófát (stroke) is okozhat. A súlyos szívritmuszavarok életveszélyes állapotot jelentenek, akár halálos kimenetellel.
Szívritmuszavar diagnosztizálása
A szívritmuszavar diagnosztizáláshoz az elektrokardiogram (EKG) elengedhetetlen. Nehezíti a diagnózis megállapítását, ha a ritmuszavar csak időszakosan jelenik meg, mivel a vizsgálatot a tünetek fennállásával egy időben kell elvégezni.
Az EKG-diagnosztika lehetséges módozatai:
Az EKG-vizsgálat során elektródokat rögzítenek a mellkasra és a végtagokra, így vizsgálják a szív elektromos tevekénységét.
Egy másik diagnosztikai módszer a Holter-vizsgálat. A Holter egy hordozható EKG-készülék, amely 24 órán vagy akár 7 napon keresztül is képes figyelni a szívműködést, így az időszakos ritmuszavarokat könnyebb felderíteni.
Létezik egy otthon tartható EKG-fajta, amelyet akkor kell használni, ha a beteg szívritmuszavarra utaló tüneteket észlel magán (eseménymonitorozás).
További vizsgálati módszerek:
Szívultrahang: hanghullámok segítségével vizsgálja a szív méretét, szerkezetét és mozgását.
Terheléses EKG: szobabiciklin vagy futópadon végzett mozgás közben EKG-val vizsgálják a szívműködést (a szívritmuszavarok gyakran terhelésre jelentkeznek).
Billenőasztalos vizsgálat: ájulásos rosszullétek esetén alkalmazott vizsgálati módszer: a pácienst vízszintes asztalon fekve lassan álló helyzetbe billentik, ezalatt figyelik a szívműködést.
Elektrofiziológiai vizsgálat: egy vékony elektródát vagy katétert juttatnak a beteg szívébe, ennek a segítségével megfigyelhető a szív elektromos tevékenysége, és kimutathatóvá válhat a ritmuszavar forrása.
A szívritmuszavar kezelése
A szívritmuszavarok kezelése nagymértékben függ attól, hogy milyen típusú az aritmia, de függ az életkortól és az általános egészségi állapottól is. Számos esetben a ritmuszavar ártalmatlan, és nincs szükség a kezelésére sem. Amennyiben a kezelés mégis indokolt, a lehetőségek az alábbiak következők lehetnek.
Gyógyszerek: például béta-blokkolók.
Beültethető eszközök: szívritmus-szabályozó, amely lassú pulzus esetén segíthet, vagy beültethető defibrillátorok (ICD) a veszélyesebb aritmiáknak kitett emberek számára.
Műtéti abláció: pitvarfibrilláció és egyéb ritmuszavarok kezelésére; szívkatéterezéssel a szívbe vezetett elektród segítségével elroncsolják a szívben található szabálytalan ingereket adó gócot, vagy meggátolják a szabálytalan inger továbbterjedését.
Koszorúér-bypass-műtét: ha komoly koszorúér-betegség áll fenn, és az ritmuszavarral jár együtt, az orvos koszorúérműtétet javasolhat.
A kezelés célja:
- a pulzusszám ellenőrzése és a szív túl gyors vagy túl lassú működésének megakadályozása;
- a vérrögképződés és ezzel a stroke megelőzése;
- a szív normális ritmusának helyreállítása (ha lehetséges);
- ha egyéb szívritmuszavart okozó orvosi problémák állnak a hátterében, akkor azok megszüntetése.
Fontos tudni, hogy az aritmiában szenvedőknek gyakran más típusú szívproblémáik is vannak.
A szívritmuszavar megelőzése
A szív egészségéért rendszeres mozgással és mediterrán típusú étrenddel tehetjük a legtöbbet. Kiemelendő, hogy a különböző élvezeti szerek (kávé, alkohol, netalán drogok) káros hatásai fokozhatják a szívritmuszavar kialakulásának veszélyét.
Előfordulása gyermekkorban, időskorban vagy várandósság idején
A ritmuszavarok bármely életkorban előfordulhatnak. Amennyiben valamilyen szív- és érrendszeri betegséghez társul néhány a fent említett tünetek közül, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
Ajánlott tartalmak:
Étrend hatása a koleszterinszintre
