egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, melyek alkalmasak a baktériumok okozta fertőzések kezelésére és megelőzésére, elpusztítva a szervezetben megtelepedett baktériumokat, vagy gátolják azok szaporodását. Hatásukat a kórokozókra fejtik ki, ugyanakkor nem, vagy csak kis mértékben hatnak az emberi szervezetre (szelektív toxicitás).

  

Az antibiotikum-kezelés javallatai

Az antibiotikum-kezelés szigorú szakmai irányelvek szerint történik, szükségességének eldöntése minden esetben az orvos feladata.

 

A különböző baktériumok ellen különböző típusú antibiotikumok hatásosak. A kórelőzmény, valamint a tünetek alapján a kezelőorvos meg tudja állapítani, hogy mi a legvalószínűbb kórokozó, és kiválasztja a megfelelő antibiotikumot. Máskor előfordul, hogy a laboratóriumi és tenyésztési eredmények figyelembevételével határozzák meg a megfelelő antibiotikumot. Az antibiotikum-kezelés időtartama a fertőzés típusától függően változik: néhány naptól több hétig terjedhet.

 

Az antibiotikumok alkalmazásának formái:

 

  • szájon át: tabletta, kapszula vagy folyadék formájában;
  • helyileg (lokálisan): krém, spray, cseppek (elsősorban bőrfertőzések kezelésére);
  • injekció vagy infúzió formájában: közvetlenül az izomba vagy a véráramba juttatva (súlyos fertőzések esetén).

 

Az antibiotikumok hatástalanok a vírusokkal szemben, ezért például megfázás vagy influenza esetén nem javasolt a szedésük.

  

Fertőzések megelőzése antibiotikumokkal

Egyes esetekben antibiotikumot azzal a céllal kell szedni, hogy megelőzzük egy adott fertőzés kialakulását (profilaxis).

 

Az alábbi esetekben lehet szükség fertőzésmegelőzésre antibiotikum-kezeléssel:

 

  • szívbeteg gyermeknél fogászati és fülészeti beavatkozások előtt;
  • csökkent immunműködéssel járó állapotok (például leukémia, HIV-fertőzés) a másodlagos bakteriális fertőzések megelőzésére;

  

Az antibiotikumok lehetséges mellékhatásai

 Az antibiotikumok – mint minden egyéb gyógyszer – szedése mellékhatásokkal járhat, például:

 

 

Az antibiotikus kezeléshez társuló hasmenés az enyhe, egy-két napos hasmenéstől a súlyos, életet veszélyeztető szövődményekkel járó formáig terjedhet. A hasmenés az antibiotikum bevétele után már néhány órával, de akár több hét múlva is kezdődhet. Többnyire enyhe, néhány napon belül szűnő lazább vagy vizes hasmenés jelentkezik, amit nem kísérnek egyéb tünetek, és következmények nélkül gyógyul.

 

Az antibiotikum szedése miatt akár vastagbélgyulladás (kolitisz) is kialakulhat, melynek jellemzője a láz, a görcsös hasi fájdalom, a hasmenés és a fehérvérsejtek számának kóros megemelkedése a vérben (leukocitózis).

 

Az antibiotikumok – különösen a penicillin – szedése mellett allergiás reakciók fordulhatnak elő, amelyek tünetei az alábbiak:

 

 

Ritkán életveszélyes allergiás tünetek, anafilaxiás roham is jelentkezhet. Az anafilaxia tünetei a fentieken kívül a következők:

 

  • szapora szívverés;
  • légzési nehézségek, a torok nyálkahártyájának nyákképzése, a légutak szűkülete;
  • szorongás, félelemérzet;
  • a vérnyomás hirtelen csökkenése, ami szédülést, rosszullétet okozhat;
  • eszméletvesztés.

 

Az anafilaxiás roham azonnali orvosi ellátást igénylő állapot, megfelelő orvosi kezelés nélkül életveszélyes is lehet. Gyanúja esetén havja a 112-t és kérjen mentőt!

 

 Az antibiotikum szedésének szabályai

Antibiotikum alkalmazása előtt olvassa el a csomagolásban található betegtájékoztatót. A gyógyszert mindig a kezelőorvos utasításai szerint szedje, az előírás szerinti teljes időszakban. Ne hagyja abba a szedést akkor sem, ha panaszai enyhülnek, mivel a félbeszakított antibiotikum-kúra hatására a baktérium ellenállóvá válhat.

 

Abban az esetben, ha elfelejti beszedni az előírt antibiotikum adagot, mielőbb pótolja azt, majd folytassa az antibiotikum-kúrát az előírtaknak megfelelően. Ha ez egybeesne a soron következő adaggal, hagyja ki az elfelejtett adagot, és folytassa a kúrát az előírtaknak megfelelően. Semmiképp se szedjen be dupla adagot, mivel az növelheti a mellékhatások kialakulásának veszélyét!

 

Antibiotikumok időskorban, illetve várandósság idején

Időseknél veszélyt jelenthet az antibiotikus kezeléshez társuló hasmenés és a következtében fellépő kiszáradás, ezért a kúra idején különösen ügyelni kell a megfelelő mennyiségű folyadék bevitelére.

 

Bizonyos antibiotikumok nem alkalmazhatók a várandósság és a szoptatás ideje alatt.

 

Egyéb

Az antibiotikum felfedezése

Az első antibiotikumot, a penicillint Alexander Fleming brit bakteriológus fedezte fel, aki korszakalkotó felfedezéséért 1945-ben orvosi Nobel-díjat kapott. A penicillint először a II. világháborúban használták a sebesült, sebfertőzésben szenvedő katonák életének megmentésére. Az első szintetikus penicillin bevezetése (1957) óta az antibiotikumok számos hatóanyagcsoportja és több generációja látott napvilágot.

 

Az antibiotikumok és az egyéb baktériumölő szerek használata elterjedt az egész világon nemcsak a humán orvoslásban, hanem az állat- és növénygyógyászatban is. Ennek következtében egyes baktériumok ellenállóvá váltak bizonyos antibiotikumokkal szemben, így a gyógyszerek vesztettek hatékonyságukból.

 

Probiotikumok

Az antibiotikumok szedésének gyakori mellékhatása lehet a hasmenés. Ennek oka, hogy az antibiotikumok nem csak a kórokozó baktériumokat pusztítják el, hanem hatással lehetnek a velünk együtt élő, jótékony baktériumokra, felborítva ezzel a bérflóra egyensúlyát. A probiotikumok – melyek a szervezet számára hasznos baktériumokból állnak – segítenek helyreállítani a bélflóra egészségét. A probiotikumok megtalálhatóak bizonyos tejtermékekben, kefirben, joghurtokban vagy fogyasztható étrendkiegészítő tabletta, folyadék formájában. Szedésük javasolt antibiotikum terápia mellett (és utána körülbelül 1 hétig), vagy valamilyen bélrendszeri probléma (pl. irritábilis bél szindróma) esetén.

 

Az antibiotikum-rezisztencia mérséklése

Az antibiotikumok a világon leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartoznak. Túlzott mértékű használatuk következtében az elmúlt két évtizedben világszerte megnőtt azon baktériumtörzsek száma, amelyek ellenállóvá (rezisztens) váltak a jelenleg használt antibiotikumokkal szemben, emiatt az antibiotikumok hatékonysága csökken, tehát nehezebbé válik a bakteriális fertőzések kezelése, könnyebben alakulnak ki szövődmények, gyorsabban tud a fertőzés terjedni. Idővel olyan bakteriális betegségek is kialakulhatnak, amelyeket egyáltalán nem lehet kezelni. Mindezek ellen elsősorban az antibiotikum-kezelések optimalizálásával lehet védekezni: csak indokolt esetben és az orvos előírása szerinti mennyiségben és időtartamig szabad antibiotikumot szedni.

KULCSSZAVAK
fertőzés  |   baktérium  |   antibiotikum  |   rezisztencia  |   mellékhatás  |   szelektív toxicitás  |   anafilaxia  |   penicillin  |   profilaxis
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít