egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Az agyhártyagyulladás (meningitis) az agyat és a gerincvelőt körülvevő hártyák gyulladása, amely az agy azon területét is befolyásolja, ahol az agyfolyadék helyezkedik el (likvortér).  A gyulladást baktériumok, vírusok vagy gombák okozzák. Az agyhártyagyulladásnak létezik heveny (akut) és idült (krónikus) formája.

 

A heveny agyhártyagyulladáson belül elkülönítendő a heveny gennyes agyhártyagyulladás (más néven: heveny bakteriális meningitis vagy purulens meningitis) és az enyhébb lefolyású savós agyhártyagyulladás (más néven: aszeptikus meningitis vagy meningitis serosa).

 

  • A heveny gennyes agyhártyagyulladás előfordulása gyermekkorban a leggyakoribb. A betegség elsősorban a kétéves kor alatti korosztályt veszélyezteti. Felnőttek körében elsősorban a zárt csoportokban (kollégium, laktanya, tábor stb.) élő személyek érintettek.
  • A savós agyhártyagyulladás általában enyhe lefolyású, amelyet az esetek túlnyomó többségében vírusok okoznak.
  • Az idült agyhártyagyulladás az agyhártyák egy hónapig vagy tovább tartó gyulladása, amely többnyire immunrendszeri (például HIV-fertőzés vagy más, az immunrendszer működését befolyásoló betegség) vagy rosszindulatú daganatos megbetegedés megléte, illetve hosszan tartó daganatellenes kezelés mellett alakul ki.

 

Az agyhártyagyulladás főbb tünetei

A heveny gennyes agyhártyagyulladás gyakran légúti fertőzést követően jelentkezik. Korai tünete a láz, hányinger, hányás, elesettség, étvágytalanság, fejfájás.

 

A betegek állapota 24 órán belül (gyermekeknél még hamarabb) súlyosbodik. Ennek jele az enyhe tudatzavar: ingerlékenység és zavartság, valamint nagyobb gyermekeknél és felnőtteknél később a tompultság és aluszékonyság. A tudatzavar később a teljes tudatbeszűkülésig (stupor) fokozódhat, majd egészen a kóma beálltáig súlyosbodhat.

 

Csecsemőknél és kisgyermekeknél a nagykutacs elődomborodik. Jellegzetes tünet továbbá felnőtteknél a tarkómerevség és a hátfájdalom. Ez csecsemőknél és kisgyermekeknél csak minimális mértékben alakul ki, vagy nem is észlelhető.

 

Gyakran megfigyelhető a „vadászkutyafekvés”, amikor a beteg oldalán fekve, jellegzetes módon összehúzza magát. Bizonyos ingerek iránti túlérzékenység (hiperesztézia) és a fényiszony (fotofóbia) szintén a betegségre utaló panasz lehet.

 

A betegség bőrtünete a kezdetben 1-2 milliméteres göbös foltok megjelenése, amelyek néhány óra alatt testszerte elszaporodnak, meg is nőhetnek, és bőrvérzésekké alakulhatnak. Az izmok görcse a betegek egyharmadánál észlelhető, újszülötteknél gyakori tünet. Előfordulhat a mozgáskoordináció zavara, illetve hiánya is.

 

Az újszülöttek tünetei általában jellegtelenebbek, esetükben főként aluszékonyság, nyűgösség, ingerlékenység, ritkábban hányás, gyakrabban bukás és étvágytalanság figyelhető meg.

 

A savós agyhártyagyulladás tünetei hasonlóak a heveny agyhártyagyulladáséhoz, azonban fontos különbség, hogy a betegek általános állapota többnyire jó. Az első napokban csak a láz utal a betegségre.

 

Az idült agyhártyagyulladás tünetei szintén hasonlóak a heveny gennyes formához, de a betegség sokkal lassabban, hetek alatt fejlődik ki. Főként fejfájás, zavartság, hátfájás, zsibbadás, bizsergés és nem túl magas láz hívja fel a figyelmet a betegségre.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Mivel a heveny gennyes agyhártyagyulladás megfelelő orvosi ellátás nélkül akár néhány órán belül halálhoz vezethet, a fent felsorolt tünetek megjelenése esetén fontos, hogy ne a háziorvoshoz forduljon, hanem azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt!

 

Az agyhártyagyulladás kiváltó okai

A heveny gennyes agyhártyagyulladást baktérium okozza, leggyakrabban a Neisseria meningitidis, a Haemophilus influenzae és a Streptococcus pneumoniae. A fertőzés többnyire légúti fertőzés után alakul ki, de fejsérülést követően, illetve bizonyos betegségek megléte esetén is előfordulhat.

 

Bakteriális agyhártyagyulladásra hajlamosítanak az alábbi állapotok, illetve betegségek:

 

A savós agyhártyagyulladások többségét vírusok okozzák, leggyakrabban az ún. enterovírusok, nyári-őszi szezonalitással. A betegség kórokozói ritkábban baktériumok, gombák vagy paraziták is lehetnek.

 

Savós agyhártyagyulladásra hajlamosítanak az alábbi állapotok, illetve betegségek:

  • leukémia,
  • központi idegrendszeri daganat,
  • immunbetegségek (pl. lupus, szarkoidózis),
  • fertőzéses megbetegedés (pl. agytályog),
  • egyéb betegségek (pl. Kawasaki-szindróma, nehézfém okozta mérgezés),
  • bőrciszták,
  • egyes gyógyszerek.

 

Az idült agyhártyagyulladásért egyes gombák, vírusok, illetve a tuberkulózist (tbc), a szifiliszt és a Lyme-betegséget előidéző baktériumok lehetnek felelősek, amelyek bekerülve az agyba, hosszú idő alatt, fokozatosan alakítják ki a tüneteket. Egyes nem fertőző betegségek – pl. a szarkoidózis, egyes daganatok, a limfóma és a leukémia – izgathatják az agyhártyákat. Mindezen túl bizonyos gyógyszeres kezelések is gyulladásba hozhatják az agyhártyát.

 

Az agyhártyagyulladás lehetséges szövődményei

A heveny gennyes agyhártyagyulladás gyógyulási esélyei akkor jók, ha a beteg azonnali kórházi ellátásban részesül. A betegség azonban különböző maradványtünetekkel járhat. Ilyen a hallászavar, az epilepszia, a magatartási és tanulási zavar, a szellemi visszamaradottság, a bénulás és a koponya megnagyobbodása (hidrokefália).

 

Genetikai hajlamosság mellett egyes tünetmentes szakaszban lévő autoimmun betegségek kialakulását is provokálhatja. A betegség megkésett felismerése és kezelése maradandó agykárosodáshoz, az agykamrák gyulladásához, agyi infarktushoz, szeptikus sokkhoz és akár halálhoz is vezethet.

 

A savós agyhártyagyulladásban általában nem fordulnak elő szövődmények.

 

Az agyhártyagyulladás diagnosztizálása

Az agyhártyagyulladás diagnózisának felállításához többféle vizsgálat elvégzésére van szükség. A vér, a vizelet, az orr- és torokváladék, a bőrelváltozásokból kinyert genny, valamint az agy- és gerincvelői folyadék (likvor) laboratóriumi (mikrobiológiai) vizsgálatával megállapítható, hogy milyen kórokozó áll a fertőzés mögött. A likvor kinyeréséhez gerinccsapolást (lumbálpunkció) végeznek. Speciális esetekben elektroenkefalográfia (EEG), valamint a koponya CT-vizsgálatának elvégzése szükséges.

 

A kivizsgáló orvos a kórelőzmény felvételekor kérdéseket tesz fel a közelmúltban esetlegesen lezajlott légúti megbetegedésről, meglévő betegségekről, valamint arról, hogy a beteget megcsípte-e kullancs, illetve érintkezett-e állatokkal vagy azok váladékával. A kivizsgálás következő lépése az ideggyógyászati és a fül-orr-gégészeti vizsgálat.

 

Az agyhártyagyulladás kezelése

A heveny gennyes agyhártyagyulladás ellátása olyan egészségügyi intézményben történik, amely rendelkezik speciális diagnosztikában és kezelésekben jártas személyzettel és megfelelő technikai háttérrel, és ahol biztosított az intenzív osztályos háttér.

 

A beteg vitális paramétereinek és általános állapotának szoros megfigyelése mellett gyógyszeres (antibiotikum) kezelés zajlik. Bizonyos esetekben szükségessé válhat a kemény agyhártya alatt felgyülemlett folyadék (szubdurális effúzió) lecsapolása, illetve az agyban felgyülemlett genny (agytályog) dréncsővel történő kivezetése. Amennyiben a heveny bakteriális agyhártyagyulladás kialakulásának hátterében fül-orr-gégészeti folyamat – pl. középfülgyulladás vagy arcüreggyulladás – áll, annak sebészeti kezelésére is sor kerülhet.

 

A savós agyhártyagyulladás egy-két hét alatt spontán gyógyul. Ellátása a tünetek kezelését jelenti, azonban a legtöbb esetben a beteg kórházi megfigyelésére kerül sor. Javasolt az ágynyugalom, a fejfájásra és a bőr túlzott érzékenységére enyhe fájdalomcsillapítók adhatók. Gyógyszeres kezelés szükséges, amennyiben jelentősen megnő a koponyaűri nyomás. Gyakori hányás esetén infúzión keresztül biztosítják a folyadékpótlást. Ha az agyhártyagyulladást bizonyos baktérium idézte elő, célzott gyógyszeres kezelés történik antibiotikummal vagy antibiotikum-kombinációval.

 

Az idült agyhártyagyulladás kezelése a kiváltó októl függ. A gomba által okozott agyhártyagyulladás esetében gombaellenes gyógyszer, a bizonyos vírusok által okozottnál célzott kezelés indokolt. A legtöbb vírusos eredetű idült agyhártyagyulladás azonban nem igényel gyógyszeres kezelést, magától gyógyul.

 

Az agyhártyagyulladás megelőzése

A gennyes agyhártyagyulladások egyes formái ellen választható és kötelező védőoltások is használatban vannak. A Neisseria meningitidis okozta heveny gennyes agyhártyagyulladás megelőzhető a két hónapos kortól beadható, választható védőoltással. Beadása nemcsak gyermekek részére ajánlott, hanem azoknak a felnőtteknek is, akik agyhártyagyulladásban megbetegedett személy közelébe kerülhetnek.

 

Különösen ajánlott a vakcináció a lépkárosodásban szenvedő vagy lépeltávolításon átesett betegek számára.

 

A Haemophilius influenzae B típusú baktérium elleni védőoltást minden gyermek megkapja a kötelező védőoltási rendszer részeként. A védőoltásokkal kapcsolatban kérjen tájékoztatást gyermekorvosától vagy háziorvosától (lásd még: Oltások).

 


Jogszabályi háttér: 

KULCSSZAVAK
agyhártyagyulladás  |   meningitisz  |   meningitis  |   heveny gennyes agyhártyagyulladás  |   savós agyhártyagyulladás  |   idült agyhártyagyulladás  |   tarkómerevség  |   tudatzavar  |   fejfájás  |   hátfájás  |   vadászkutyafekvés  |   túlérzékenység  |   védőoltások
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít