egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Az amiloidózis ritka betegség, amelynek a tüneteit a rostos fehérjék, illetve fehérjék és egyes szénhidrátok alkotta szövetek (összességében: amiloidok) megmagyarázhatatlan termelődése és lerakódása okozza.

 

A kóros folyamat a test bármely pontján, bármely szervben megindulhat. A lerakódott amiloidokkal a szervezet nem tud mit kezdeni.

 

A kialakuló amiloidok sokfélék lehetnek, attól függően, hogy az érintett szervben általuk okozott kóros folyamatok következtében milyen anyagok keletkeznek – ezek egy része szintén beépül a kóros fehérje-rost-szénhidrát lerakódásba, tovább súlyosbítva az állapotot.

 

Az amiloidózis főbb tünetei

Az egy-egy szervben keletkező amiloidlerakódások (depók) gátolják vagy megzavarják az érintett szerv egészséges működését. A funkcióvesztés vagy funkciózavar érintheti a szívizmot, a csontvelőt és a vérképzést, a vesét és a belső elválasztású mirigyeket is.

 

Az amiloidózis bárhol megjelenhet a szervezetben, ezért a tünetek rendkívül változatosak. Sok esetben az adott szervre jellemző más betegségek tüneteihez hasonló tünetegyüttest produkál (pl. veseelégtelenség, szívelégtelenség, pajzsmirigyműködési zavarok).

 

Az amiloidózis kialakulásának lehetséges okai

Az amiloidózis kialakulásának oka ismeretlen. Lehet örökletes, illetve bárkinél, bármely életkorban felléphet hosszan tartó gyulladásos megbetegedés, gennykeltő baktériumok okozta fertőzés ismeretlen okból bekövetkező szövődményeként.

 

Az amiloidózis diagnosztizálása

Hosszú ideje tartó gyulladásos állapotok és korábbi, családi előfordulás esetén indokolt lehet az amiloidózisra irányuló kivizsgálás. A fizikai vizsgálatokat szövettani vizsgálatok követik. Ilyenkor a test különböző területeiről (a zsírszövetből, fogínyből stb.) vett minták elemzése igazolhatja az amiloidózist.

 

Az amiloidózis lehetséges következményei, kezelése

A tünetek súlyossága, illetve a betegség lefolyása, kimenetele annak függvénye, hogy hol, milyen mértékű és típusú a szövet közti lerakódás és a szövetkárosodás. Az öröklött formában gyakran előfordul a csuklónál a kétoldali, úgynevezett carpalis alagút szindróma, amely műtéttel gyógyítható. Érintheti a perifériás érző- és mozgatóidegeket (szenzomotoros neuropátia), valamint a különböző szervek és szövetek autonóm idegrendszer általi működését ellátó idegeket (autonóm neuropátia) egyaránt.

 

A testszerte vagy létfontosságú szervben (pl. a vesében, szívben) megjelenő amiloidózis a legtöbb esetben végzetes. A jól elkülöníthető, körülhatárolt amiloidózis sebészeti úton eltávolítható (pl. a bőrből), néhány esetben transzplantáció is szóba jöhet, például a csontvelő érintettsége esetén.

 

Az amiloidózis megelőzése

Mivel az amiloidózis kialakulásának oka ismeretlen, így a megelőzésnek sincs ismert módja. A gennyes gyulladások, fertőzések mielőbbi kezelése azonban az amiloidózis kialakulásának veszélyét jelentősen csökkentheti.

KULCSSZAVAK
amyloidosis  |   amiloidózis  |   amiloidok  |   amiloidlerakódás  |   depó  |   gennyes gyulladások  |   szövet közti lerakódás  |   szövetkárosodás  |   carpalis alagút szindróma  |   neuropátia
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít