Alultápláltság az az állapot, amikor az étkezésekkel a szervezetbe bevitt tápanyagmennyiség nem fedezi a szervezet számára szükséges tápanyagokat. A megfelelő tápláltsági állapot az egészség megtartása és a különböző betegségekből való felépülés szempontjából egyaránt alapvető fontosságú.
Alultápláltságról beszélhetünk elégtelen kalóriabevitel (mennyiségi éhezés) és elégtelen tápanyagbevitel (minőségi éhezés) esetén. Ebből következik, hogy a kívülről egészségesnek tűnő vagy akár túlsúlyos ember is lehet alultáplált, amennyiben a bevitt tápanyagok összetétele nem megfelelő.
Az alultápláltság tünetei
Az alultápláltság általános tünetei a következők:
- indokolatlan fogyás – a testsúly 5-10%-ának nem tervezett elvesztése;
- alacsony testsúly – a BMI 18,5 alatti értéke az alultápláltságot jelzi;
- érdektelenség az étkezés vagy ivás iránt;
- folyamatos fáradtság, gyengeség, melyet egyéb betegség nem indokol;
- gyakori betegségek, melyekből a gyógyulás lassú és nehéz;
- gyermekeknél a növekedés elmaradása.
Mikor forduljon orvoshoz?
Orvoshoz kell fordulni, amennyiben nem várt (életmódváltással vagy betegséggel nem magyarázható) fogyás észlelhető, és az alultápláltság fentebb felsorolt tünetei jelentkeznek.
Minden olyan esetben segítséget kell kérni a háziorvosától, amikor alultápláltság gyanúja merül fel, főleg gyermekek és idősek esetében. Gyermekek esetében az alultápláltság befolyásolhatja a fejlődést, így fontos minél előbb tisztázni az alultápláltság okait, illetve kezelni azt.
Az alultápláltság kialakulásának okai
Az alultápláltság kialakulásának számos oka lehet. Előfordul, hogy a rosszul megválasztott étrend az oka, de jelezhet mentális vagy testi betegséget is. Csökkent táplálékfelvételhez vezethet a csökkent étvágy, nyelési nehezítettség, rossz fogak, kiegyensúlyozatlan étrend vagy folyamatos, csillapítatlan fájdalom.
Nem megváltozott táplálékfelvétel mellett is jelentkezhet az alultápláltság, melyet okozhat megváltozott anyagcsere. Ennek hátterében állhat valamilyen belgyógyászati betegség, de okozhatja nagyobb műtétet követően a felépülés időszaka is.
Az alultápláltság további okai lehetnek még:
- felszívódási zavarok,
- súlyos hányás,
- hasmenés (diarrhoea),
- felfekvés,
- ileostoma,
- vérzés,
- vesebetegségek,
- gyógyszerkölcsönhatások vagy gyógyszermellékhatások.
Az alultápláltság lehetséges szövődményei
Az alultápláltságnak számos következménye lehet, többek között az alábbiak:
- csökkent védekezőképesség a fertőzésekkel szemben;
- elhúzódó sebgyógyulás;
- bélműködési, emésztési zavarok;
- vérzési és alvadási zavarok;
- csökken a gyógyszerek transzportja, felszívódása, hatékonysága;
- csökken az izomtömeg, ezáltal általános gyengeség jelentkezik.
Az alultápláltság diagnosztizálása
Ha szükséges, a beteget a háziorvos kivizsgálás céljából beutalja a megfelelő szakrendelésre. Kevésbé súlyos esetben az alultápláltságot szakorvos vagy dietetikus a fizikai paraméterek, illetve vizsgálatok alapján állapítja meg.
A súlyos alultápláltság diagnosztikai kritériumai az alábbiak:
- elégtelen energia- és fehérjebevitel,
- súlyvesztés,
- bőr alatti zsírszövet elvesztése,
- helyi vagy generalizált ödéma, mely elfedheti a testsúly elvesztését,
- általános erőnlét romlása (gyengeség).
Az alultápláltság kezelése
Az alultápláltság kezelése függ annak mértékétől, az általános állapottól és egyéb esetleges társbetegségektől. Az elsődleges terápia minden esetben a hiányzó tápanyagok pótlása: olyan ételek fogyasztása, amelyek gazdagok kalóriában és fehérjében. Segít az étkezések közötti (mértéktartó és egészséges!) nassolás is és magas kalóriatartalmú italok fogyasztása.
Amennyiben gyermek szenved alultápláltságban, vagy a fentiek nem elegendőek annak kezelésére, gyermekszakorvos vagy dietetikus segítségét kell kérni.
Az alultápláltságot súlyos esetben klinikai (enterális vagy parenterális) táplálással szükséges kezelni, erre az alábbi esetekben van szükség:
- 3 napot meghaladó elégtelen táplálékfelvétel;
- 4 héten belül a testsúly 10%-át meghaladó testsúlyvesztés;
- az aktuális súly az ideális súly kevesebb, mint 80%-a;
- a BMI 18kg/m2 alatt van;
- a szérumalbumin 30g/l alatt van.
Az alultápláltság megelőzése
Az alultápláltságot egészséges, átgondolt étrenddel lehet megelőzni, melynek minden esetben alkalmazkodnia kell az egyén életmódjához, korához és esetleges társbetegségeihez.
Az egészséges táplálkozás fontos része a változatos étrend, melynek tartalmaznia kell:
- zöldségeket és gyümölcsöket;
- keményítőtartalmú ételeket, mint például kenyér, rizs, burgonya, tészták;
- tejtermékeket vagy ezek alternatíváit;
- kielégítő fehérjeforrást, mint például hús, hal, tojás és bab.
Aki nem biztos abban, hogy kielégítő étrendet folytat az egészség megőrzése érdekében, segítséget kérhet a háziorvostól vagy dietetikustól. Az utóbbi személyre szabott, az igényeknek és az egyéni toleranciának megfelelő étrendet állít össze.
