Anyagcsere alatt az élő szervezetekben végbemenő anyag- és energiaáramlást értjük. A lebontó (katabolikus) folyamatok összességét katabolizmusnak, a felépítő (anabolikus) folyamatokat anabolizmusnak nevezzük, összességében az anabolikus és katabolikus folyamatok együtt adják az anyagcserét (metabolizmus).
Az anyagcsere szabályozása
Az emberi szervezet anyagcseréjét számos hormon szabályozza. A szénhidrátok (cukrok) feldolgozásáért többek között az alábbi hormonok felelnek:
- inzulin: étkezés után az inzulinelválasztódás fokozódása az energiaraktározási folyamatok irányába halad (szénhidrátok felvétele a vérből);
- glükagon: feladata a vércukorszint emelése, az inzulin ellen hat;
- szomatosztatin: feladata, hogy gátolja az előbb említett hormonok termelődését.
Az anyagcsere-folyamatok közé tartozik a tápanyagokból nyert fehérjék és zsírok feldolgozása is. A fehérjékből kinyerhető aminosavakat a szervezetünk saját fehérjéinek felépítésére használja fel, míg a zsíranyagcsere főként az energiaraktározásban kap fontos szerepet.
Ezeket a folyamatokat is hormonok szabályozzák, és a különböző anyagcsere-folyamatok egymásra is hatással vannak. Tartós éhezés mellett például nem történik energiaraktározás. Először a májban található szénhidrátraktárak ürülnek ki, ezután kezdődik meg a zsír formában raktározott energiaforrások felszabadítása.
Kiegyensúlyozott táplálkozás esetén a májban 10-14 órára elegendő energiatartalék áll rendelkezésre.
Az anyagcsere szerepe
Az anyagcsere az életfunkciók biztosításához nélkülözhetetlen folyamat.
A tápanyagok elégetése során:
- 1 g fehérjéből 17 kJ,
- 1 g zsírból 39 kJ,
- 1 g szénhidrátból 17 kJ,
- 1 g alkoholból 28 kJ mennyiségű energia szabadul fel, támogatva ezzel szervezetünket.
A napi energiaszükséglet életkortól, nemtől és a napi aktivitástól függően változik. Ezt leggyakrabban kilokalóriában szokás kiszámolni.
1 kilokalória (kcal) kb. 4,2 kJ-nak felel meg.
Az alapanyagcsere az az energiamennyiség, amely az alap életfolyamatok fenntartásához szükséges. Az alapanyagcsere biztosítja számunkra az alapvető életfunkcióinkat, azaz:
- a légzést,
- a szívműködést,
- az izomtónust,
- a testhőmérsékletet,
- az idegrendszer optimális működését.
Felnőtt nők esetében az alapanyagcsere működéséhez kb. 1200 kcal, férfiaknál kb. 1500 kcal energiára van szükség.
A teljes napi energiaigény az alapanyagcserén felül az egészségügyi állapottól, az életkortól és az életmódtól is függ, jelentős egyéni eltéréseket mutathat. Egy átlagos aktivitású felnőtt teljes napi energiaigénye 2500-3500 kcal között mozog.
Az alapanyagcserét és az energiaigényt befolyásoló tényezők:
- kor,
- nem, 2
- külső hőmérséklet,
- táplálkozás,
- ülő/aktív életmód,
- láz,
- égés,
- testösszetétel,
- fizikai aktivitás,
- különböző hormonális betegségek (pajzsmirigybetegségek),
- élvezeti cikkek.
A különböző élelmiszerek tápanyagértékét is gyakran kalóriában határozzák meg.
Anyagcsere-betegségek
Az energia-háztartás folyamatainak kóros változásai anyagcsere-betegségekhez vezethetnek. Az anyagcsere-betegségek szakszerű orvosi kivizsgálása és kezelése a krónikus betegségek megelőzése szempontjából fokozott jelentőséggel bír.
A vezető halálokok közül 5 összefüggésbe hozható a helytelen életmóddal és táplálkozással:
- agyvérzés,
- cukorbetegség,
- májbetegségek,
- szívbetegségek,
- rosszindulatú daganatos betegségek.
Az anyagcsere rendellenessége esetén érdemes felkeresni kezelőorvosunkat, hogy megelőzhessük a súlyos következményeket.
Az orvosi kivizsgálás részei:
- vérvétel, laborvizsgálatok,
- belgyógyászati vizsgálat,
- alapbetegség meghatározása,
- célzott terápia meghatározása.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A helytelen táplálkozás leggyakoribb jele a túlsúly és az elhízás, ami hosszú fennállás esetén anyagcsere-betegségekhez vezethet.
Három mutató segítségével eldönthető, hogy Önnek szüksége van-e fogyásra:
- Testtömegindex. Ha a BMI értéke 18,5 és 25,0 közé esik, akkor a testtömeg megfelelő. Amennyiben a BMI 25,0 feletti értékű, akkor az érintett túlsúlyos, 30,0 felett elhízott.
- Haskörfogat. Nők esetében 88 cm, míg férfiak esetében 102 cm a határ, e felett fogyás javasolt.
- Korábbi megbetegedések. Ha a betegnél vagy a felmenők között magas vérnyomás, cukorbetegség (főként 2-es típusú cukorbetegség), esetleg alvási apnoe fordul elő, akkor nagyobb a szövődmények kialakulásának a kockázata.
Ha úgy érzi, hogy segítségre van szüksége a testsúlya csökkentéséhez, keresse fel a háziorvosát, vagy forduljon dietetikus szakemberhez, aki segíteni fog a személyre szabott kezelési terv kialakításában.
Anyagcserezavar jelenlétére utalhat a látható okokkal nem magyarázható kóros fogyás (például megfelelő táplálkozás mellett zajló súlyvesztés) és az alultápláltság is. Nem tervezett fogyás esetén, vagy ha egyéb táplálkozással és testsúlyváltozással kapcsolatos panaszokat tapasztal, keresse fel háziorvosát, aki szükség esetén gondoskodik a szakorvosi kivizsgálásra történő beutalásról.
Az anyagcsere-betegségek megelőzésének lehetőségei
Az anyagcsere krónikus betegségeinek jelentős része helyes életmóddal megelőzhető. A helyes életmód személyre szabottan tartalmazza a változatos, kiegyensúlyozott étrendet (pl. alacsony glikémiás indexű élelmiszerek fogyasztása, inkább többször enni keveset stb.), a rendszeres mozgást (heti háromszor minimum egy órát), valamint a megfelelő mennyiségű alvást és a hatékony stresszkezelést.
A rendszeres testmozgás (különösen a kardio- vagy egyéb edzések) „felgyorsítja” az anyagcserét, javítja a szervezet anyagcsere-szabályozó rendszerének hatékonyságát.
A mozgás jótékony hatásai közül a legfontosabbak:
- nő az izomerő,
- nő a „jó” koleszterin (HDL) szintje,
- csökken a „rossz” koleszterin (LDL) szintje,
- csökken a vérnyomás,
- csökken a testsúly,
- csökken a cukorbetegség kockázata,
- csökken a szívbetegségek kockázata,
- erősödik az immunrendszer,
- csökken a csontritkulás kockázata.
