Az allergia nem más, mint a szervezet téves immunválasza, hibás védekezési reakciója valamilyen anyag vagy molekula (allergén) ellen, ami alapvetően nem veszélyes a szervezetre.
Az allergiás reakció legtöbbször a szénanátha tüneteivel (orrfolyás, szemviszketés) vagy bőrkiütések formájában nyilvánul meg. Rikább, súlyos esetekben viszont anafilaxiás sokkot okozhat, amely életet veszélyeztető állapot. Ilyen esetekben adrenalin autoinjektor alkalmazható, amelyet orvos írhat fel előzetesen, indokolt esetben.
Az allergiák főbb tünetei
Az allergiás tünetek – amelyek nagyban függenek a kiváltó allergénektől – érinthetik a légutakat, a bőrt és az emésztőrendszert is; lehetnek enyhék vagy egészen súlyosak, életveszélyesek is (anafilaxiás sokk).
A pollenallergia (szénanátha) tünetei lehetnek:
- tüsszögés;
- orr-, szem- vagy szájpadlás-viszketés;
- orrfolyás, orrdugulás;
- könnyező, vörös vagy duzzadt szem (kötőhártya-gyulladás).
Az ételallergia tünetei lehetnek:
- csípő, égő érzés a szájban;
- ajkak, nyelv, arc vagy torok duzzanata;
- csalánkiütés;
- anafilaxiás sokk.
A rovarcsípés-allergia a következőket okozhatja:
- nagy kiterjedésű duzzanat (ödéma) a csípés helyén;
- viszketés vagy csalánkiütés az egész testen;
- köhögés;
- mellkasi szorító érzés, légszomj;
- anafilaxiás sokk.
Bővebb információ a témában itt érhető el: Rovarcsípések.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amikor a fent felsorolt tünetek és a körülmények együttállása allergiás reakcióra enged következtetni, vagy diagnosztizált allergia mellett az allergia elleni gyógyszer hatástalannak bizonyul, keresse fel háziorvosát vagy kezelőorvosát a hatékonyabb tüneti terápia érdekében.
Súlyos allergiás reakció gyanúja esetén hívja a 112-t és kérjen mentőt!
Az anafilaxiás sokk tünetei:
- szédülés;
- szapora és gyenge pulzus;
- hányinger és hányás;
- ödémás garatképletek, nyelv, gégeödéma;
- súlyos légszomj;
- eszméletvesztés.
Amennyiben rendelkezésre áll, használni kell az adrenalin autoinjektort. Az adrenalin-injekció használata után minden esetben orvoshoz kell fordulni – akkor is, ha az allergiás tünetek enyhülnek!
Bővebb információ a témában itt érhető el: Anafilaxia.
Az allergiás reakciók kiváltó okai
Amikor az immunrendszer egy alapvetően ártalmatlan anyagot veszélyesnek minősít, allergiáról és túlérzékenységről beszélünk. Az immunrendszer a tévesen veszélyesnek ítélt allergénre válaszul hisztamint szabadít fel, ami elsősorban értágulattal, szöveti ödémával jár – ez okozza az allergiás tünetek egy részét.
Az allergiát kiváltó okok közé tartoznak:
- levegőben terjedő allergének (pollen, állati szőr, poratka, penészgomba);
- bizonyos élelmiszerek (különösen földimogyoró, diófélék, búza, szója, hal, kagylók, tojás, tejfehérje-allergia);
- rovarcsípések (méh vagy darázs csípése);
- gyógyszerek (különösen a penicillin, vagy más penicillin-alapú antibiotikumok);
- latex vagy más anyagok, amelyek érintéssel allergizálnak (kontakt bőrgyulladás).
Nagyobb eséllyel alakul ki allergia, ha a családban előfordult asztma vagy valamely allergiás betegség (pl. szénanátha, csalánkiütés, ekcéma). A túlérzékenységre való hajlam részben valószínüleg örökölt, genetikai okokkal magyarázható.
Lásd még:
Az allergiák lehetséges szövődményei
A krónikussá váló, vissza-visszatérő allergiás betegségek növelik más betegségek kialakulásának kockázatát. Az allergiások körében nagyobb valószínűséggel alakul ki asztma.
Egyik leggyakoribb probléma a krónikus, allergiás rhinitis kialakulása, ami arcüreggyulladáshoz, illetve a fül és/vagy a tüdő fertőzéseihez vezethet.
Az allergiák diagnosztizálása
A betegség megállapítása a beteg kikérdezésén, a kórelőzmények felvételén és allergiatesztek (bőrtesztek, epicután teszt, Prick teszt, IgE vérvizsgálat) elvégzésén alapul.
Az allergiák kezelése
Az allergia súlyossága egyénenként változó, és a kisebb irritációtól az anafilaxiáig terjedhet. A legtöbb allergia nem gyógyítható, ám a kezelések segítenek enyhíteni a tüneteket.
A kezelés általában antihisztaminokkal történik ezek alkalmazását ideális esetben a túlérzékenység okának megállapítása előzi meg. Amennyiben súlyos túlérzékenységi reakció lép fel, de nem anafilaxiás sokk, intravénás szteroid és antihisztamin együttes adása lehet szükséges, orvosi felügyelet mellett. Bizonyos esetekben allergén immunterápiára is sor kerülhet.
Súlyos allergiás érzékenységben a kezelőorvos adrenalin autoinjektor alkalmazását írhatja elő, amely egy adrenalinnal (epinefrin) előre feltöltött szerkezet („toll”). Ez a készülék bárki által egyszerűen használható, sürgősségi injekciózásra alkalmas anafilaxiás sokk vagy súlyos allergiás reakció esetén. Az anafilaxiás sokk egyértelműen életet veszélyeztető helyzet, ám nem mindig van idő orvosi segítséget kérni. Ilyenkor használható az autoinjektor, amely egyszeri, rögzített adag adrenalint juttat a szervezetbe, a beteg vagy a környezetében tartózkodó személy által.
Az adrenalin elhárítja az anafilaxiás sokk potenciálisan halálos kimenetelű hatásait: megemeli a zuhanó vérnyomást, javítja a keringést, a tüdő ellazításával megkönnyíti a légzést, csökkenti az allergiás reakció következtében kialakuló ödémát, duzzanatot, bőrkiütést és a viszketést, illetve készenléti helyzetbe kapcsolja az idegrendszert.
Egyes esetekben hosszútávon megoldást jelenthet az allergén immunterápia, melynek lényege a szervezet fokozatos hozzászoktatása a reakciót kiváltó anyaghoz. Ennek a módszernek a hatékonysága viszont változó.
Az allergiás reakció megelőzése
Az allergiás reakciók megelőzése az allergia típusától függ, ám a megelőzés alapja minden esetben az allergének lehetőség szerinti kerülése.
Kapcsolódó tartalmak:
