egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Alkalmazkodási zavarról akkor beszélünk, ha valamilyen stresszor (stresszt okozó inger) hatására érzelmi vagy viselkedésbeli tünetek alakulnak ki, amelyek meghaladják a kiváltó ok miatt elvárható mértéket.

 

A legtöbb alkalmazkodási zavar átmeneti jellegű, és a stresszhatás megszűnésével elmúlik, ritkább esetben azonban krónikussá is válhat, amelynek következtében különféle pszichiátriai problémák, szorongás, depresszió alakulhat ki, az érzelmi és viselkedésbeli zavar pedig a hétköznapi tevékenységeket és kapcsolatokat is befolyásolhatja.

 

Az alkalmazkodási zavar kialakulása

Ha az élet valamely területén megváltoznak a körülmények, az új helyzethez való alkalmazkodás megterhelheti a belső kapacitásokat, és feszültséget okozhat. Stresszes helyzetek mindenki életében előfordulnak, a gond akkor kezdődik, ha valaki nem tudja megfelelően kezelni ezeket. Ilyenkor jelentős funkciókárosodás léphet fel (például teljesítményromlás a tanulásban, munkában). Depressziót és/vagy szorongást élhet át a beteg, ami negatív irányba befolyásolja a megszokott életvitelét, a közösségi tevékenységet.

 

Az alkalmazkodási zavarok bármely életkorban jelentkezhetnek. Gyermekeknél többnyire iskolai problémák vagy a szülők válása, felnőtteknél leggyakrabban párkapcsolati viszály, ritkábban költözés vagy jogi problémák állnak a hátterében.

 

Stresszt okozó ingerek, események – stresszorok – például az alábbiak lehetnek:

  • érzékszervi (szenzoros) túlingerlés (például fény, zaj);
  • jelentősebb életesemények: házassági konfliktusok, válás, közeli hozzátartozó halála, költözés, börtönbüntetés, betegség, haláleset, baleset, nyugdíjazás, szexuális problémák, anyagi nehézségek;
  • munkahelyi változások, problémák: állás elvesztése, új munkahely, üzleti problémák, túlterhelés, konfliktus a főnökkel, kollégákkal;
  • traumatikus (kataklizmatikus) események: pl. háború, természeti katasztrófa, járvány.

 

A krízishelyzetek érintettjei között egyenlő számban vannak férfiak és nők, de gyakoribb az egyedülállók és a kedvezőtlenebb társadalmi helyzetben élők körében.

 

Az alkalmazkodási zavar tünetei

Az alkalmazkodási zavarok legjellegzetesebb tünetei:

  • a hangulati élet zavara,
  • aggódás,
  • reményvesztettség érzése,
  • tehetetlenség, kilátástalanság,
  • kétségbeesés érzése,
  • szorongás,
  • a magatartás zavara, illetve ezek kombinációi.

 

A gondolkodás gyakran beszűkül, és csak a problémás helyzet, negatív élmény köré koncentrálódik. Csökken a problémamegoldó készség, amihez társulhat az értéktelenség érzése, önvádlás, esetleg bűntudat is.

 

Az alkalmazkodási zavarok általában átmenetiek: a tünetek 3-6 hónap alatt elmúlnak. Ha azonban az érintett ennél hosszabb ideig nem talál megoldást a feszültséggel teli élethelyzetére, akkor a zavar krónikussá válhat, és megjelenhetnek a súlyosabb depressziós és szorongásos tünetek.

 

A depresszióra jellemző tünetek:

  • nyomott hangulat,
  • rossz közérzet,
  • reménytelenség,
  • az érzelmi reakciók változékonysága (hiánya vagy fokozott megnyilvánulása),
  • fokozott síráskészség,
  • csökkent érdeklődés és örömre való képesség,
  • teljes közönyösség, érzelmi kiürültség.

 

A szorongásra jellemző testi és vegetatív tünetek:

  • heves szívdobogás,
  • szapora légzés,
  • remegés,
  • zsibbadás,
  • szédülés,
  • verejtékezés,
  • ájulásérzés,
  • nehézlégzés,
  • hányinger,
  • széklet- és vizeletproblémák,
  • fáradtság,
  • izomgyengeség,
  • alvás- és étvágyzavar,
  • különféle testi fájdalmak.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a tünetek alapján gyanítható az alkalmazkodási zavar fennállása, és a helyzetet nem tudja egyedül megoldani, kérjen segítséget háziorvosától, aki gondoskodni fog a megfelelő szakemberhez történő átirányításról, vagy kérje pszichológus segítségét.

 

Az elhúzódó, hat hónapnál tovább fennálló tünetek esetén mindenképpen szükség van szakember segítségére, mert testi betegség, krízishelyzet is kialakulhat.

 

Az alkalmazkodási zavar szövődményei

A hosszan tartó, megoldatlan, feszültséggel teli helyzetek testi betegségeket is okozhatnak, illetve kialakulhat olyan krízishelyzet, amelynek veszélye, hogy az érintett a folyamatos nyomás hatására elveszíti realitásérzékét, és pszichotikus állapotba kerülhet.

 

A társuló viselkedészavar hatására megsértheti a szociális normákat, erőszakosan léphet fel másokkal szemben, vagy öngyilkosságot kísérelhet meg, azaz veszélyt jelenthet saját magára és a környezetére is. Előfordulhat hirtelen támadt memóriazavar, mániás állapot is, vagy ennek az ellenkezője, a depressziós reakció is, amikor a beteg nem beszél, nem mozog, nem táplálkozik. Ezek az életet veszélyeztető állapotok azonnali beavatkozást, pszichiátriai osztályra történő felvételt és kezelést igényelnek.

 

Az alkalmazkodási zavar diagnosztizálása

A diagnózis felállításakor elsődleges fontosságú az alkalmazkodási zavarok elkülönítése az egyéb szorongásos zavaroktól: a depressziótól, a személyiségzavartól, az átmeneti pszichotikus és a skizofréniaszerű zavaroktól.

 

Az alkalmazkodási zavar kezelése

Az alkalmazkodási zavarok kezelésében elsődleges szerep jut a különféle pszichoterápiáknak, de szükség lehet átmeneti gyógyszeres kezelésre is, például altatók, enyhe nyugtatók szedésére. Hatékony terápiás beavatkozás után nem valószínű a visszaesés, de ha mégis újból kialakulnak a tünetek, akkor a diagnózis felülvizsgálatára, módosítására van szükség.

 

Az alkalmazkodási zavar sajátossága, hogy ha a stresszor megszűnik, akkor idővel a tünetek is elmúlnak, ezért a problémához két irányból lehet közelíteni:

 

  • a fennálló helyzet megváltoztatása: munkahelyi konfliktus esetén például érdemes megfontolni a munkahely-változtatást – ez a kisebbik rosszat jelentheti az állandó, idegőrlő feszültséghez képest;
  • a hozzáállás megváltoztatása: ha az egyén saját magát próbálja megváltoztatni. Rövid távon ebben segíthet a meditáció, relaxáció, vagy ha a nehézségekre nem sorscsapásként, hanem inkább kihívásként tekint; hosszabb távon pedig az önismeret elmélyítése, hogy megértse, miért érinti ennyire érzékenyen az adott helyzet.

 

Ha a zavar elhatalmasodik, és krízishelyzet alakul ki, akkor elsősorban az életet veszélyeztető állapotot kell megszüntetni, amihez kórházi kezelésre van szükség.

 

Ha környezetében valaki krízishelyzetbe kerül, vagy vélhetően tudatzavaros állapotban van, ne hagyja magára, hívja a 112-t, és kérjen mentőt!

KULCSSZAVAK
stressz  |   stresszor  |   stresszhatás  |   feszültség  |   krízishelyzet  |   alkalmazkodás  |   viselkedés  |   viselkedészavar  |   szorongás  |   depresszió
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít