Az Asherman-szindróma különböző kórfolyamatok által okozott nőgyógyászati betegség, melynek során a méhben összenövések keletkeznek. A ritka betegség következménye a menstruáció zavara, vetélés és női terméketlenség is lehet.
Az Asherman-szindróma főbb tünetei
Az Asherman-szindróma különböző súlyosságú lehet, ennek megfelelően a tünetek is különbözhetnek, sőt tünetmentes is lehet a probléma. A betegség során a méhfal belső felén keletkező hegszövet összenövéseket okoz a méhfal és a méhnyak területén, ami miatt a méh térfogata csökken, a méhüreg formája deformálódik.
Jellemző tünetek:
- nagyon kevés vérzéssel járó menstruáció;
- alhasi görcsök és fájdalom;
- a beteg nem esik teherbe vagy nem tudja kihordani a terhességet (vetélés);
- súlyos esetben a méhüreg, illetve a méhszájon keresztüli kivezető út teljesen elzáródik, és ez retrográd menstruációt okozhat, vagyis a menstruációs vér nem a hüvelyen át kifelé ürül, hanem a petevezetőkön keresztül a hasüregbe.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a fenti tünetek valamelyikét tapasztalja, illetve ha szokatlan változást észlel menstruációjában, keresse fel nőgyógyászát vagy a területileg illetékes nőgyógyászati szakrendelést.
Az Asherman-szindróma kiváltó okai
Az Asherman-szindróma szerzett, nem veleszületett rendellenesség. Leggyakrabban különböző okokból végzett (pl.: vetélés eszközös befejezése, szövettani mintavétel, terhességmegszakítás) nőgyógyászati küret okozta sérülés következtében alakul ki. Más, méhen belüli nőgyógyászati beavatkozások, például polip eltávolítása, császármetszés következtében is képződhet hegszövet, ami aztán összenövéseket okozhat.
A méhet érintő, gyulladást okozó egyéb betegségek (endometriózis, fertőzések, paraziták) szintén növelik az Asherman-szindróma kockázatát, ahogy a sugárkezelés is.
Az Asherman-szindróma lehetséges szövődményei
A súlyos, kezeletlen Asherman-szindróma megakadályozza a teherbe esést, meddőséget vagy (akár ismétlődő) vetéléseket okozhat.
Az Asherman-szindróma diagnosztizálása
Az Asherman-szindróma kivizsgálása nőgyógyászati szakrendelés keretében történik. A betegség diagnosztizálásához nem mindig elegendő egy hagyományos nőgyógyászati vizsgálat vagy hüvelyi ultrahang. Gyanú esetén biztos képet a méhtükrözés (hysteroscopia), illetve a kontrasztanyaggal végzett röntgen- (HSG - hysterosalpingographia) vagy ultrahangvizsgálat (HyCoSy - hysterosalpingo-contrast sonography) ad. A kivizsgálás részeként sor kerülhet vérvételre is az egyéb betegségek kizárása céljából.
Az Asherman-szindróma kezelése
A terápia célja, hogy visszaállítsa a méh normál nagyságát és formáját. Ehhez sebészeti beavatkozással eltávolítják a hegszövetet, a beavatkozás általában hüvelyen át, altatásban történik. Súlyosabb esetekben a műtét után sor kerülhet katéter vagy ballon méhbe helyezésére, hogy ne alakuljon ki újabb hegszövet és összenövés. A beavatkozás után személyre szabott hormonkezelés segítheti a méhnyálkahártya újbóli felépülését. Az Asherman-szindróma sikeres kezelése után a spontán teherbe esés lehetősége jelentősen növekszik, illetve a vetélés gyakorisága csökken.
Az Asherman-szindróma megelőzése
Az Asherman-szindróma általában nem jelezhető előre és nem megelőzhető.
