Az alfa-receptor-blokkolók (röviden alfa-blokkolók) a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek egyik csoportja, melyek gátolják a vegetatív idegrendszer vérnyomásemelő hatását.
A szervezetünk által termelt adrenalin és noradrenalin vegyületek az alfa-receptorokon keresztül hatnak többek között a vérnyomásra és a szívműködésre. Az alfa-blokkolók ezt a folyamatot gátolják, és okoznak vérnyomáscsökkenést. Ezen felül egyéb betegségek (pl. jóindulatú prosztatamegnagyobbodás) tüneti kezelésére is alkalmazzák.
Az alfa-receptor-blokkolók alkalmazása
Az alfa-receptor-blokkolókat leggyakrabban a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére használják, illetve olyan állapotok terápiájában, ahol az alfa-receptorok gátlásának jótékony hatása van.
Az alfa-blokkolókat az alábbi betegségekben alkalmazzák:
- magasvérnyomás-betegség (ma már nem elsőként választandó szerek);
- ujjak érszűkületével járó, úgynevezett Raynaud-betegség;
- jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (tüneti kezelés);
- prosztatagyulladás (prostatitis);
- húgyvezetékben (ureter) elakadt vesekövek;
- mellékvese-daganat (phaeochromocytoma).
Adható önmagában vagy kombinációban (pl. vízhajtókkal és/vagy egyéb vérnyomáscsökkentő szerekkel). Prosztatamegnagyobbodás kezelése esetén az ún. 5-alfa-reduktáz-gátló gyógyszerekkel kombinálhatják.
Az alfa-receptor-blokkolók hatásmechanizmusa
Az alfa-receptor-blokkolók a vegetatív idegrendszer ún. alfa receptorai gátlása révén hatnak. Ezek a receptorok az erek falában, a prosztatában és más szövetekben találhatók, és normál esetben az adrenalin vagy noradrenalin vegyületek hatására összehúzódást váltanak ki.
Az alfa-gátlók hatása a szövetekben eltérő:
Erekben: értágító hatású, ami mind az artériákban, mind a vénákban kiegyensúlyozottan érvényesül. Ennek eredménye a vérnyomáscsökkenés és az erekben javult vérkeringés (ellenállás csökkenése). Ezek eredményeként a szív terhelése is csökken.
Húgyhólyagban és prosztatában: ellazítja a hólyag falában lévő izmokat, ezáltal alkalmas a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás által okozott húgyúti panaszok (pl. gyenge vizeletsugarú vagy gyakori vizeletürítés) kezelésére.
Az alfa-receptor-blokkolók típusai
Az alfa-blokkolókat a gátolt receptor típusa alapján csoportosíthatjuk. Alfa-receptorok esetében megkülönböztetünk alfa-1 és alfa-2 receptorokat. A vérnyomáscsökkentésre és a prosztatamegnagyobbodás kezelésére használt szerek az alfa-1 receptorokra fejtenek ki hatást, azaz szelektívek. Ilyen hatóanyagok például a doxazozin, prazosin, terazosin, tamsulosin, alfuzosin, silodosin.
Léteznek nem-szelektív alfa-receptor-gátlók is (pl. fentolamin, fenoxibenzamin), melyeket a mellékvesevelő egyik ritka daganattípusa (phaeochromocytoma) ellen használnak.
Hogyan kell szedni az alfa-receptor-blokkolókat?
Az alábbiakat érdemes szakemberrel tisztázni, mielőtt elkezdi alkalmazni a készítményt. Ezek típustól függően változhatnak, így amennyiben új készítményt próbál ki, frissítse a tudnivalókat szakemberrel, illetve olvassa el a betegtájékoztatóban foglaltakat.
- Hogyan kell alkalmazni?
- Meddig kell alkalmazni?
- Mikor kell alkalmazni?
- Milyen dózisban kell alkalmazni?
Az alfa-receptor-blokkolókat általában szájon át kell szedni. Ajánlott mindig azonos napszakban bevenni a gyógyszert, mert ez előnyös a vérnyomáscsökkentő hatás szempontjából. Fontos tudni, hogy az alkohol erősítheti az alfa-blokkolók vérnyomáscsökkentő és szédülést okozó hatását.
Fontos! A gyógyszert mindig a kezelőorvosa vagy a gyógyszerésze által elmondottaknak megfelelően szedje. Amennyiben bizonytalan abban, hogy miként alkalmazza a gyógyszert, kérdezze meg a kezelőorvosát.
Az alfa-receptor-blokkolók mellékhatásai
Mint minden gyógyszernek, az alfa-blokkolóknak is vannak mellékhatásai. Az itt jelzettek általánosak, a pontos mellékhatásokról és azok gyakoriságáról kérdezze a kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Az alfa-receptor-blokkolók szedésekor gyakran megjelenő mellékhatások:
- ortosztatikus hypotonia (felálláskor szédülés, ájulásérzés);
- fejfájás;
- homályos látás;
- erős szívdobogásérzés;
- orrfolyás vagy orrdugulás;
- hányás, hasmenés, émelygés, székrekedés;
- szájszárazság;
- bőrkiütés;
- leggyakrabban a végtagokon megjelenő vizenyő (ödéma);
- gyengeségérzés.
Néhány mellékhatás súlyos lehet és azonnali orvosi kezelést igényelhet. Ha az alábbi tünetek valamelyikét észleli, hagyja abba a gyógyszer szedését, és azonnal forduljon kezelőorvosához.
Szívtáji szorító fájdalom (angina pektorisz): a gyógyszerszedés során ismételt jelentkezése vagy súlyosbodása olyan betegeknél, akiknél régebb óta koszorúér-betegség áll fenn.
Angioödéma: a bőr mélyebb rétegeinek hirtelen kialakuló, jelentős duzzanata a kezek, a szemhéjak, az arc, a torok, a gége és a külső nemi szervek területén. A torok és a gége duzzanata esetén fulladás, légzészavar léphet fel.
Priapizmus: kórosan hosszú, fájdalmas erekció.
Amennyiben nem várt mellékhatást tapasztal a gyógyszer szedése közben, azt lehetősége van bejelenteni, melynek folyamatáról itt olvashat bővebben.
Az alfa-receptor-blokkolók és egyéb gyógyszerek, étrendkiegészítők kölcsönhatásai
Amennyiben más gyógyszert is szed, az alfa-blokkolók alkalmazása előtt egyeztessen kezelőorvosával, gyógyszerészével! Az alfa-receptor-blokkolók bizonyos gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphetnek. Ez eredményezheti a két szer hatásának gyengülését, elmaradását, vagy a mellékhatások nagyobb kockázatát.
Alfa-receptor-blokkolók mellett az alábbi gyógyszerek szedése jelenthet problémát:
- más vérnyomáscsökkentők (pl. ACE-gátlók, ARB-szerek, béta-blokkolók) együttes szedése túlzott vérnyomásesést okozhat;
- merevedési zavar kezelésére alkalmazott gyógyszerek (PDE-5 gátlók) alfa-blokkolóval kombinálva veszélyesen alacsony vérnyomást idézhetnek elő;
- májenzim-gátló gyógyszerek (pl. ketokonazol, makrolid antibiotikumok) növelhetik egyes alfa-blokkolók vérszintjét és a mellékhatások kockázatát;
- májenzim-induktorok (pl. rifampicin, karbamazepin) csökkenthetik az alfa-blokkolók hatását;
- nitrátkészítmények együtt alkalmazva fokozott értágítást és hirtelen vérnyomásesést okozhatnak;
- nyugtató hatású gyógyszerek együttes alkalmazása erősítheti az álmosságot és a vérnyomásesést;
- vízhajtó gyógyszerekkel való együttes szedése vérnyomásesést okozhat;
- vércukorszint-csökkentő gyógyszerekkel az alacsony vércukorszint kockázatát növelhetik;
- szívre ható gyógyszerek (pl. szívglikozidok);
- köszvényellenes gyógyszerek;
- szívritmus-szabályzó gyógyszerek;
- láz- és fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők;
- bizonyos antivirális szerek.
Ha kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy szedett gyógyszerei szerepelnek-e a fenti felsorolásban, kérdezze meg a kezelőorvosát vagy gyógyszerészét.
Ajánlott tartalom:
