Az allergiás rhinitis az orrnyálkahártya gyulladásos megbetegedése. Bár nem tekinthető súlyos betegségnek, az életminőséget jelentősen ronthatja. Kialakulásának hátterében az immunrendszer túlzott reakciója áll az egyébként ártalmatlan környezeti anyagokkal (pl. pollen, por) szemben.

Az allergiás rhinitis két fő formája ismert. Intermittáló (váltakozó) formáról beszélünk, ha a tünetek fennállása kevesebb mint 4 hétig tart; míg perzisztáló (tartós) formáról akkor, ha a panaszok időtartama meghaladja a 4 hetet.

Az allergiás rhinitis tünetei

A betegség vezető klinikai triásza, azaz tipikus tünetegyüttese a vizes orrfolyás, a tüsszögés és az orrdugulás.

Ezek mellett jelentkezhet:

A nem szezonális náthában inkább az orrtünetek dominálnak, a szemtünetek elvétve jelentkeznek. Az esetek egyharmadában szénanáthával (pollenosis) együtt alakul ki.

Az allergiás rhinitist a súlyossága és lefolyása alapján tudjuk osztályozni.

Súlyossága alapján lehet enyhe, illetve középsúlyos/súlyos.

Enyhe: kevés tünet jellemzi, amelyek napi 1-2 órán át állnak fenn. Kezelés nélkül is jól tolerálható. A betegség az alvást és a napi aktivitást nem befolyásolja.

Középsúlyos/súlyos: a tünetek naponta legalább 2 órán át, de akár egész nap, folyamatosan is fennállhatnak. A gátolt orrlégzés zavarja a munkavégzést, tanulást, valamint negatív hatással van az alvásminőségre is. Abban az esetben, ha a napi tevékenység vagy az alvás lehetetlenné válik, az allergiás rhinitis komoly betegségtudat kialakulásához és az életminőség romlásához vezet.

Az allergiás rhinitis a lefolyása alapján lehet intermittáló (váltakozó) vagy perzisztáló (tartós).

Az intermittáló forma jellemzői:

  • szezonális, vagyis évszakhoz kötött típus;
  • tünetei rövidebb mint 4 hétig tartanak és heti 4 napnál kevesebbszer jelentkeznek;
  • pollenosis (szénanátha) – kiváltó okai a különböző virágporok és gombaspórák;
  • Európában a lakosság 5-20%-a érintett. 

A perzisztáló forma (a tünetek időtartama több mint 4 hét, és legalább 4 nap/hét) jellemzői:

  • perenniális (nem szezonális, tartós forma);
  • tünetei 4 hétnél hosszabb ideig tartanak és heti 4 napnál többször jelentkeznek;
  • kiválthatja háziporatka, lisztatka, állati szőrök, hám- és testnedvek, gombaspórák, élelmiszerek, csótány, váladékok (széklet, nyál stb.).

Mikor forduljon orvoshoz?

Az allergiás rhinitis tünetei általában orvosi segítség nélkül is enyhíthetők.

Keresse fel háziorvosát vagy forduljon fül-orr-gégész szakorvoshoz, ha:

  • a felsorolt tünetek tartósan (egy héten legalább 4 napon át, és legalább 4 héten keresztül) fennállnak;
  • a tünetek közepesen súlyosak vagy súlyosak, amelyek befolyásolják az alvást és a mindennapi tevékenységeket (munkát, tanulást, sportot, szabadidős tevékenységeket).

Háziorvosa szükség esetén beutalhatja allergológia szakrendelésre is.

Az allergiás rhinitis lehetséges okai

Az allergiás rhinitis hátterében az arra hajlamos személyeknél a közömbös környezeti antigénekkel szemben kialakuló fokozott immunválasz áll.

A tünetek kialakulásáért leggyakrabban az alábbi környezeti anyagok felelősek:

  • fűfélék, gyomok és fák pollenjei (mogyoró, nyír, éger, kőris, csalán, útifű, parlagfű, gabonafélék stb.);
  • por- és lisztatka;
  • állati szőr- vagy bőrdarabkák, állati testnedvek;
  • penészgombák, gombaspórák;
  • légszennyező anyagok (szmog) vagy gőzök;
  • rovarmérgek;
  • egyes élelmiszerek;
  • gyógyszerek.

Az allergiás rhinitis diagnosztizálása

A diagnózis felállításának része a kórtörténet felvétele, a tünetek kikérdezése, illetve a fül-orr-gégészeti vizsgálat, melynek során általában orr- és fültükrözést végeznek, megtekintik a garat és a gége képleteit, valamint kitapintják a nyaki nyirokcsomókat.

További vizsgálatok lehetnek:

Az elvégzendő vizsgálatokról a tünetek és egyéb körülmények alapján a kezelőorvos dönt.

Az allergiás rhinitis kezelése

Az allergiás rhinitis kezelése több szinten történhet, célja a tünetek enyhítése, a szövődmények megelőzése és az immunválasz hosszú távú módosítása. A gyógyszeres kezelés mellett a tünetek enyhítésében nagy szerepe van az allergének lehetőség szerinti elkerülésének, illetve rendszeres eltávolításának.

Megelőzéses, nem gyógyszeres kezelések lehetnek:

  • atkamentesítés;
  • hobbiállat elkülönítése;
  • hajmosás naponta;
  • ágynemű mosása hetente;
  • hálószoba megfelelő berendezése (pl. tollpárnák kerülése);
  • irritáló anyagok elkerülése; 
  • dohányzásról való leszokás.

A gyógyszeres kezelés lehet tüneti vagy célzott.

Tüneti gyógyszeres kezelés: a lépcsőzetesség elvén alapul, már a tünetek jelentkezése előtt kezdik (ún. profilaktikus terápia) antihisztaminok, kortikoszteroidok helyi és/vagy szisztémás alkalmazásával.

Célzott gyógyszeres kezelés (immunterápia): nagy tisztaságú, specifikus allergént vakcinaként, emelkedő adagban alkalmaznak, sokszor éveken át, hogy a szervezetet hozzászoktassák az egyébként ártalmatlan, allergiát okozó anyaghoz.

Kiegészítő, nem gyógyszeres lehetőségként a sós vizes orrmosás segíthet a tünetek enyhítésében és a komfortérzet javításában.

Az allergiás rhinitis lehetséges szövődményei

A nem megfelelően kezelt, visszatérő vagy idővel krónikussá váló orrnyálkahártya-gyulladás társbetegségek megjelenéséhez és egyéb szövődményekhez vezethet.

Az allergiás rhinitis megléte növeli az alábbiak kockázatát:

A szénanátha az esetek 20%-ában a hörgőasztmával (asthma bronchiale) együttesen fordul elő.

Keresztallergiák

Pollenérzékeny egyéneknél bizonyos élelmiszerek elfogyasztásakor azonnal szájnyálkahártya- és torokviszketés, illetve -duzzanat alakulhat ki. Ezt nevezzük keresztallergiának.

A pollenek és táplálékok közötti leggyakoribb keresztallergiák:

  • parlagfű: görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka;
  • fekete üröm: articsóka, ánizs, árnika, bazsalikom, bors, borsmenta, burgonya, kömény, chilibors, dinnye, kamilla, kapor, kivi, koriander, krizantém, majoránna, mangó, mustármag, napraforgó, oregánó, paprika, paradicsom, petrezselyem, sárgarépa, szerecsendió, tátika, uborka, zeller;
  • nyírfa: alma, avokádó, burgonya, cseresznye, dió, kivi, körte, meggy, mandula, mogyoró, őszibarack, sárgabarack, szilva;
  • füvek: bab, borsó, búza, földimogyoró, paradicsom, rozs, szentjánoskenyér, szója, tamarind.

A keresztallergia az anyagok hasonló kémiai szerkezetén alapuló reakció.

Az allergiás rhinitis megelőzése

A tudomány mai állása szerint az allergiás rhinitis kialakulása genetikai hajlamra vezethető vissza, ezért nem megelőzhető. Leginkább serdülő- és fiatal felnőttkorban jellemző a megbetegedés.

Ha valaki allergiás rhinitisben szenved, az alábbi tanácsok betartásával (a kiváltó allergéntől függően) enyhíteni tud a tüneteken.

  • Magas pollenkoncentráció esetén, szeles időben vagy zivatarok után tanácsos zárt térben tartózkodni.
  • Javasolt a szabadban napszemüveg viselése, hazatérve pedig alapos zuhany, és a szem vízzel való átmosása.
  • Kerülni kell a fűnyírást, a füves területeken való sétálást, a kempingezést.
  • El kell távolítani mindent a hálószobából, ami kiválthatja az allergiás tüneteket.
  • A poratkák számának csökkentése érdekében hetente tanácsos kimosni a törölközőket, az ágyneműt. Lehetőség szerint HEPA-filteres porszívóval ajánlott a heti alapos porszívózás. Megfontolandó a szőnyegek, függönyök használatának mellőzése.
  • Állatszőrre allergiás személy ne engedjen be háziállatot a hálószobába.
  • A penészre allergiás személy kerülje a párás környezetet, ne járjon pincékbe, illetve tartsa alacsonyan otthona páratartalmát.
  • Javasolt sós vizes orrspray használata, vagy orrmosás sós vízzel.

A fentiek betartása és a megfelelő gyógyszeres kezelés, gondozás mellett a tünetmentesség is elérhető.

Az allergiás rhinitis várandósság idején

Gyógyszeres terápia előtt mindenképpen ajánlott egyeztetni a kezelőorvossal, mert egyes készítmények (pl. a xylometazolin-tartalmú orrspray) megzavarhatják a magzati vérellátást a várandósság során, különösen az első trimeszterben.

Ajánlott tartalom:

Allergén növények a környezetünkben

Idén több penész lesz a lakásunkban?