Az Alzheimer-kór napjaink egyik jelentős egészségügyi kihívása az öregedő társadalmakban: fokozatosan rontja a memóriát, a gondolkodást és az önálló élet képességét. Bár jelenleg nem gyógyítható, léteznek olyan gyógyszerek, amelyek lassíthatják az állapotromlást és hozzájárulhatnak az életminőség javításához.
Az Alzheimer-kór az időskori demencia leggyakoribb formája. A betegség során az agysejtek fokozatosan károsodnak és pusztulnak, ami memóriazavarhoz, tájékozódási nehézséghez, majd a mindennapi tevékenységek egyre nagyobb mértékű beszűküléséhez vezet.
A betegség hátterében összetett biológiai folyamatok állnak. Az agyban kóros fehérjelerakódások jelenhetnek meg, és csökken bizonyos ingerületátvivő anyagok mennyisége, amelyek az idegsejtek közötti kommunikációért felelősek. Ez a sejtszintű „kommunikációs zavar” vezet a memória és a gondolkodás fokozatos romlásához.
Az Alzheimer-kórról bővebben itt olvashat.
Az Alzheimer-kór kezelésére használt gyógyszerek
Az Alzheimer-kór gyógyszeres kezelésére többféle készítmény áll rendelkezésre.
Ezek a gyógyszerek különböző módon hatnak az idegsejtek működésére, de egyik sem gyógyítja meg a betegséget.
Kolinészteráz-gátlók: az idegsejtek közötti kommunikációt javítják. Alzheimer-kórban az acetil-kolin „hírvivő molekula” szintje csökken az agyban; ezek a gyógyszerek gátolják ennek a vegyületnek a lebontását. A leggyakrabban alkalmazott szerek, általában tabletta vagy tapasz formájában. Ebbe a csoportba tartozik például a donepezil, rivastigmin, galantamin hatóanyag. Főként enyhe és közepesen súlyos Alzheimerben alkalmazzák.
NMDA-receptor antagonisták: védi az idegsejteket a túlingerléstől, így lassítva a tünetek súlyosbodását. Gyakran kombinálják kolinészteráz-gátlókkal. Ebbe a csoportba tartozik a memantin hatóanyag. Főként középsúlyos és súlyos Alzheimerben alkalmazzák.
Bizonyos esetekben – egyéni mérlegelés alapján – más gyógyszerek is szóba jöhetnek kiegészítő kezelésként.
MAO-B-gátlók: a dopamin lebomlását gátolják az agyban, így csökkenthetik a kognitív funkciók romlását. Főként Parkinson-kórban alkalmazzák, de Alzheimer-kór esetén is használható kiegészítő kezelésként. Ilyen hatóanyag például a selegilin, rasagilin.
Nootróp szerek: az idetartozó szerek többféle módon hathatnak, céljuk az agyi keringés javítása. Egyes kognitív funkciókra lehetnek hatással, azonban alkalmazásuk tudományos bizonyítékai korlátozottak, és nem képezik az Alzheimer-kezelés alapját. Nootróp szer a piracetam, a vinpocetin vagy a Ginkgo biloba-kivonat.
Az Alzheimer-kór kezelésében alkalmazott gyógyszerek nem csodaszerek, de értékes segítséget nyújtanak a betegek és családtagjaik számára. Megfelelő alkalmazás mellett lassíthatják a tünetek romlását, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az érintettek hosszabb ideig élhessenek méltósággal minél teljesebb életet.
Milyen tünetekre hatnak a gyógyszerek?
Az Alzheimer-gyógyszerek hatása egyénenként eltérő lehet, de a cél elsősorban az, hogy a beteg minél tovább megőrizze önállóságát és életminőségét.
Leggyakrabban az alábbi területeken várható javulás vagy lassabb romlás:
- memória és tanulási képesség;
- figyelem és koncentráció;
- mindennapi tevékenységek (öltözködés, étkezés);
- tájékozódás.
Fontos hangsúlyozni, hogy nem minden beteg reagál egyformán a kezelésre. A jelenlegi terápiák nem állítják meg a betegséget, nem fordítják vissza a károsodást. Az Alzheimer-kór kezelése akkor a leghatékonyabb, ha kiegészül szellemi és fizikai aktivitással, strukturált napi rutinnal, illetve családi és gondozói támogatással. A környezet biztonsága és a türelem legalább olyan fontos, mint a gyógyszerek.
Viselkedési és pszichés zavarok gyógyszeres kezelése
A demencia későbbi szakaszaiban sok érintettnél jelentkezhetnek az úgynevezett demenciához társuló viselkedési és pszichés zavarok (BPSD).
A BPSD tünetei lehetnek például:
- fokozott nyugtalanság;
- szorongás;
- elvándorlás, elkóborlás;
- agresszió;
- téveszmék és hallucinációk.
Ezek a viselkedésbeli változások nagyon megterhelőek lehetnek mind az Alzheimer-kórral élő személy, mind a gondozója számára. Ha a megküzdési stratégiák nem hoznak eredményt, a pszichiáter riszperidont (antipszichotikum) írhat fel azoknak, akiknél tartós agresszió, ön- vagy közveszélyes állapot jelentkezik. Ezeket a gyógyszereket a lehető legalacsonyabb adagban és a lehető legrövidebb ideig szabad alkalmazni, mivel komoly mellékhatásaik lehetnek.
Ha felmerül a gyanú, hogy a szorongás hátterében depresszió áll, antidepresszánsok alkalmazása is szóba jöhet.
Bizonyos esetekben más gyógyszereket is javasolhatnak a BPSD egyes tüneteinek kezelésére, ami indikáción túli (off-label) alkalmazásnak minősül (vagyis nem kifejezetten erre a betegségre fejlesztettek és engedélyezettek).
Új lehetőségek az Alzheimer-kór kezelésében
Az Alzheimer-kór kezelésében az elmúlt években új lehetőségként jelent meg az ún. betegségmódosító terápia (lásd még: Biológiai terápiák). Ezek közé tartoznak az úgynevezett anti-amiloid immunterápiák (például a lecanemab és a donanemab), amelyek célja az agyban felhalmozódó kóros amiloid plakkok csökkentése. Ezek az első olyan kezelések, amelyek nemcsak a tüneteket enyhítik, hanem magát a betegséget okozó folyamatot próbálják befolyásolni.
A jelenlegi adatok alapján ezek a készítmények korai stádiumú Alzheimer-kórban alkalmazhatók, szigorú feltételek mellett:
- Genetikai vizsgálatra van szükség, amely megmutatja, hogy a beteg nem hordozza, vagy csak egy példányban hordozza az ApoE ε4 nevű gént. Ez azért fontos, mert bizonyos genetikai háttér esetén a kezelés kockázatos lehet.
- Igazolni kell, hogy az agyban jelen vannak az Alzheimer-kórra jellemző fehérjelerakódások (amiloid plakkok). Ezt speciális agyi képalkotó vizsgálattal vagy laboratóriumi mintavétellel lehet kimutatni.
- A kezelés során rendszeres agyi MRI-vizsgálatokra van szükség, hogy időben észrevegyék az esetleges mellékhatásokat.
- Maga a gyógyszer infúzió formájában adható, ezért a kezelés csak olyan egészségügyi intézményben lehetséges, ahol ez a kezelés biztonságosan elvégezhető.
Bár az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is engedélyeztek már ilyen terápiát, az általános, rutinszerű hozzáférés jelenleg még korlátozott. A jövőben azonban várható, hogy ezek a terápiás szerek egyre nagyobb szerepet kapnak az Alzheimer-kór kezelésében.
Az Alzheimer-terápiás szerek mellékhatásai
Mint minden gyógyszer, az Alzheimer-kór kezelésére alkalmazott készítmények is okozhatnak mellékhatásokat, amelyek azonban nem mindenkinél jelentkeznek, és gyógyszercsoportonként eltérőek lehetnek.
Gyakran jelentkező mellékhatások:
- hányinger;
- étvágycsökkenés;
- szédülés;
- alvászavar.
Amennyiben nem várt mellékhatást tapasztal a gyógyszerek szedése közben, azt lehetősége van bejelenteni, melynek folyamatáról itt olvashat bővebben.

