A hörgőtágulat (bronchiectasia) idült tüdőbetegség, amely során a hörgők valamilyen károsodás miatt véglegesen, visszafordíthatatlanul kiszélesednek.
A kitágult hörgőkben felgyülemlik a váladék, pangása tovább károsítja a hörgőket, ami növeli a fertőzések kockázatát. A betegség legfőbb tünete a krónikus köhögés a váladék nagy mennyiségű termelődése miatt.
A hörgőtágulat tünetei
A betegség legjellemzőbb tünete a légutakból váladék felköhögése, általában kora reggel és estefelé. Az erek sérülékenysége miatt előfordulhat véres köpet is. A tünetek rendszerint fokozatosan fejlődnek ki, és az évek során súlyosbodnak.
A hörgőtágulat tünetei a következők lehetnek:
- köhögés (váladék, esetleg vér felköhögése);
- arcüreggyulladás, orrmelléküreg-gyulladás;
- visszatérő láz, hőemelkedés;
- légszomj vagy zihálás (a károsodott légutak miatt);
- nagyfokú fáradtság, különösen alvászavarral együtt;
- mellkasi kellemetlen érzések (fájdalom, szorító érzés, „telítettség”).
A hörgőtágulat az alábbi tünetek megjelenése esetén tekinthető súlyos fokúnak:
- légszomj: nehézséget okoz 100 méteres távolság megtétele pihenés nélkül;
- mellkasi fertőzések: évente három vagy több alkalommal;
- baktériumok kifejlődése a váladékmintákon (köpetmintákon);
- mindkét tüdő érintettsége (CT-vizsgálat alapján);
- testsúlycsökkenés, kóros fogyás;
- kisebb tüdőkapacitás (a légzésfunkciós vizsgálatok szerint).
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha légúti fertőzése van, és ehhez esetleg légzési nehézségek is társulnak, akkor forduljon mielőbb háziorvosához vagy tüdőgyógyászhoz, mert a gyulladásos betegségek elhanyagolása hörgőtágulat kialakulásához vezethet.
Ha elhúzódó légzési-, légúti panaszai vannak, keresse fel háziorvosát, aki szükség esetén tüdőgyógyászatra utalja be.
Amennyiben krónikus tüdőbetegsége van, fontos, hogy rendszeresen részt vegyen a tüdőgyógyászati kontrollvizsgálatokon, és pontosan kövesse a kezelőorvosa által előírtakat. Ha állapotában változás áll be, mielőbb keresse fel kezelőorvosát!
A hörgőtágulat kiváltó okai
A fertőzések következtében károsodnak a légutak, ami megakadályozza a nyálka eltávozását. A nyálkát a légutak termelik, hogy segítsenek eltávolítani a port és más apró részecskéket a tüdőből. A nyálka pangása és megfertőződésre való hajlama a légutak elzáródásához, illetve ismételt tüdőfertőzéshez vezethet.
A hörgőtágulatot általában hosszan tartó, súlyos tüdőfertőzések okozzák, például:
- tüdőgyulladás,
- alsó légúti gyulladások,
- gyermekkori szamárköhögés,
- tuberkulózis,
- gombás fertőzések.
A hörgőtágulatot az alábbi betegségek is okozhatják:
- súlyos asztma;
- autoimmun betegségek (reumás ízületi gyulladás, Crohn-betegség);
- allergiás reakció (az Aspergillosis nevű gombára);
- légutak eltömődése vagy elzáródása mérgező anyagok, káros porok belélegzése miatt;
- veleszületett genetikai rendellenesség;
- cisztás fibrózis (vastag, ragadós nyálkahártya a tüdőben).
Az esetek egy részében nem deríthető ki egyértelműen a hörgőtágulat oka.
A hörgőtágulat diagnosztizálása
A betegség korai diagnózisa – és kezelése – kiemelten fontos a további tüdőkárosodás megelőzése érdekében. A tüdőgyógyász a kórtörténet (anamnézis) felvételekor tisztázza a köhögés gyakoriságát és jellegét. Lényeges szempont, hogy a beteg dohányzik-e, illetve hogy a családban előfordult-e a betegség.
A pontos diagnózis felállításához az alábbi vizsgálatok elvégzésére lehet szükség:
- képalkotó vizsgálatok: mellkasröntgen, CT-vizsgálat;
- laborvizsgálat (az immunrendszer ellenőrzésére);
- köpetminta elemzése;
- légzésvizsgálat, légzésfunkciós vizsgálat;
- hörgőtükrözés (bronchoszkópia) a tüdődaganat kizárására.
A hörgőtágulat kezelése
A hörgőtágulat kezelése a kiváltó októl függetlenül általában ugyanaz, bár egyes esetekben kiegészítő kezelésre is szükség lehet.
A hörgőtágulat esetén alkalmazott kezelések:
- inhalátorok használata a gyulladás, duzzanat csökkentésére (láz esetén nem használható);
- gyógyszerek (antibiotikumok, szteroidterápia, hörgőtágítók, köptetők);
- influenza, Pneumococcus (a tüdőgyulladás leggyakoribb bakteriális oka) elleni védőoltás;
- oxigénterápia, légzéstámogatás (alacsony oxigénszint esetén);
- sebészeti beavatkozás (nagymértékű károsodás esetén a károsodott rész eltávolítása);
- dohányzásról történő leszokás támogatása (a dohányzás súlyosbítja a betegséget);
- légzőgyakorlatok végzése;
- immunerősítés: rendszeres testmozgás, multivitamin-készítmények szedése, egészséges ételek fogyasztása;
- tudatos védekezés a mérgező gőzök, gázok, füstök és ártalmas porok ellen;
- gyógynövények, pl. lándzsás útifű alkalmazása (a váladék feloldására).
Bizonyos esetekben – gyakori fertőzések vagy súlyos tünetek esetén – a kezelőorvos megelőző, alacsony dózisú antibiotikum-kúrát rendelhet a tüdőben lévő baktériumok visszaszorítása érdekében.
Kapcsolódó tartalmak: