egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A húsvéti ünnepet megelőző időszakban sokak figyelme terelődik a böjtre, ami lemondást, vagyis valamilyen étel- vagy italféleség fogyasztásától, illetve valamely tevékenységtől való tartózkodást jelent.

 

Míg a vallási (katolikus, zsidó, iszlám stb.) böjtök szabályai pontosan ismertek, addig az egészségügyi indíttatásból alkalmazott különböző böjtök előírásai nem egységesek. Ez utóbbi esetben a böjt általában a szervezet tehermentesítését, az emésztőrendszer kímélését és a salakanyagok gyorsabb kiürülésének elősegítését célozza.

 

A böjtölés fajtái

A böjtölésnek számos fajtája és célja van. Az évszázados gyakorlatra visszatekintő vallási böjtöket meggyőződésből, meghatározott időszakban, szigorú vagy lazább előírások szerint végzik. Míg ezek szabályai általában mentesek a túlzásoktól, addig a fogyókúra vagy méregtelenítés céljából alkalmazott böjtök gyakran szélsőségesek, és némelyikük akár az egészségre is káros lehet (lásd még: Fogyókúra).

 

Vallási böjtök

A keresztény böjtölés – mint a megbocsátásért való könyörgés – gyökere a Bibliában olvasható történetből ered, amelyben Dávid király első gyermekéért fohászkodott. Mózes könyve a böjtöt úgy említi, mint valaminek az önmagunktól való megtagadását. A katolikus hit szerint a böjt a mértékletesség erényének gyakorlása. Tágabb értelemben minden erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadást, főként az érzéki élvezetektől való tartózkodást jelenti, szoros értelemben a létfenntartási ösztön megfékezését az evés és ivás terén. Célja a lélek fölemelése és a bűnbánat kifejezése.

 

A római katolikus vallásban a nagyböjt húshagyó kedden kezdődik, ekkor már nem szabad húst fogyasztani. A húsvétot megelőző negyven napos periódusban a hívők Jézus pusztában töltött negyven napos böjtjéről emlékeznek meg. Ebben az időszakban korábban csak a napi egyszeri étkezés volt megengedett, és tiltották a hús fogyasztását. Ezt a szigorú kötöttséget idővel enyhítette a napi legfeljebb egyszeri jóllakás és a pénteki húsevési tilalom szabálya. A nagyböjt utolsó napja nagypéntekre, Jézus kereszthalálának napjára esik. A húsevés tilalma a római katolikus egyházban az év minden péntekén kötelező a 14. életévüket betöltött személyeknek, egészen a 60. életévük megkezdéséig.

 

A görögkatolikus étkezési szabályok mögött az Istenhez önmegtartóztatással való közelebb kerülés szándéka húzódik meg. A nagyböjt a római katolikus hagyományoknál két nappal korábban, vajhagyó vasárnap utáni hétfőn kezdődik. A böjt előtti héten a tej, túró és más állati eredetű ételek fogyasztása megengedett, de a húsé nem. A pünkösd utáni vasárnapot követő hétfőn kezdődik a Péter és Pál apostolok ünnepére való felkészülés, ami változó időtartamú – 1-6 hétig terjedő – böjtöt jelent. Az egyházi év utolsó bűnbánati időszaka a Nagyboldogasszony ünnepét (augusztus 15.) megelőző kéthetes böjtöléssel jár.

 

A zsidó vallás több ünnepéhez is köt böjtöt. Ezeket eltérő szigorúság jellemzi: míg egyes ünnepekkor csak bizonyos fajta ételek mellőzése kötelező, addig például a jóm kippur az evést és ivást is szigorúan tiltja. Érdemes megjegyezni, hogy már a bibliai időkben is tiltották a várandós anyák és a 9 évnél fiatalabbak teljes böjtjét. Más böjtök gyásznapokhoz (például a zsidóság két nagytemplomának lerombolása) kapcsolódnak, amikor kerülni kell a húsételek és a bor fogyasztását is. A zsidók figyelemreméltó böjtje továbbá a pészáh, amikor az Egyiptomból való kivonulásra emlékeznek. Ezen a napon minden erjedésre alkalmas dolgot kitakarítanak a háztartásból, és teljesen külön (se nem húsos, se nem tejes) edényzetben főznek. Ilyenkor pászkát – kovásztalan kenyérféleséget – fogyasztanak.

 

A ramadán a Korán kinyilatkoztatásának hónapja, az iszlám holdév 9. hónapja. A körülbelül 30 napos böjt akkor veszi kezdetét, amikor a muszlimok meglátják az új holdhónap elejét jelentő holdsarlót. A Korán leírása szerint a hajnalhasadástól naplementéig tartó böjti napokon tartózkodni kell ételtől, italtól, dohányzástól és házasélettől. A böjtöt megtörő étkezés (iftár) – néhány szem datolya, gyümölcs, tej vagy víz fogyasztása – naplementekor megengedett. A hajnal előtt elfogyasztott reggeli (szuhúr) könnyebb ételek vízivással kísért fogyasztását jelenti. A ramadánt sok folyadék, valamint zöldségekben, fehérjében és rostokban gazdag ételek fogyasztása követi.

 

Nem vallási böjtök

Az egészségügyi megfontolásból – főként tisztulási vagy fogyási céllal – tartott böjtöknek számos formája létezik. A léböjt (folyékony nyers étrend) például kizárólag víz, nyers gyümölcsök és zöldségek kipréselt levének fogyasztását jelenti. A szilárd nyers étrend vegyesen összeállított, nyers gyümölcsökből és zöldségekből álló étkezést jelent. A 4-5 napos időtartamra ajánlott, bővített nyers étrend pedig megengedi a nyers gyümölcsök és zöldségfélék teljes kiőrlésű rozslisztből készült kenyérrel, párolt főzelékfélékkel, héjában sült burgonyával történő kiegészítését. A gyümölcsnapokon különböző gyümölcsök fogyasztása történik napi 5-6 étkezés során.

 

Léteznek olyan elméletek, amelyek szerint a daganatos megbetegedések kialakulása (karcinogenezis) az elfogyasztott táplálékokra vezethetők vissza, ezért a daganatok „kiéheztetésével” ezek a betegségek meggyógyíthatók. Ezen a megfontoláson alapul a Breuss-féle koplalókúra, amely 42 napig csak zöldséglé és gyógytea fogyasztását engedi meg. Hatása tudományosan nem bizonyított, ugyanakkor súlyos alultápláltsághoz és egyéb veszélyes egészségügyi állapotokhoz vezethet.

 

Szintén nem igazolt hatású, ellenben az egészségre veszélyes a Gerson-terápia, amelynek célja a test méregtelenítése. A kúrát megalapozó elmélet szerint a daganatos betegségeket a máj elégtelen működéséből fakadó mérgezés okozza. Az első 6 hónapban szigorú vegán léböjtöt kell követni (lásd még: Vegetáriánus és vegán étrend), majd 12 hónapig kávés beöntések mellett kell folytatni a sószegény, igen szigorú léböjtöt, amelynek része napi 4,5 liter zöldség-gyümölcslé és nyers borjúmáj fogyasztása. A Gerson-terápia továbbfejlesztett változata a Kelley-Gonzalez terápia, amely igen szigorú léböjtöt jelent, emésztőenzimek adásával és kávés beöntéssel kiegészítve.

 

Fontos, hogy egészsége érdekében kizárólag szakemberrel egyeztetett diétát alkalmazzon! Mind az étrend, mind pedig a böjt vonatkozásában személyre kell szabni az alkalmazott étrendet!

 

A böjtölés élettani hatásai

Az ún. méregtelenítő kúrák abból a megfontolásból indulnak ki, hogy megfelelő diétával (például léböjtkúrával) megakadályozható a méreganyagok beépülése a szervezetbe, mindemellett fogyás érhető el. Azonban az ilyen típusú diéták igen szigorú megkötéseket tartalmaznak, ezért nehezen betarthatóak és rosszullétet is okozhatnak. Ráadásul az ily módon elért súlycsökkenés folyadékvesztésből és az izomtömeg megfogyatkozásából fakad (lásd még: Fogyókúra).

 

Tévhit, hogy a böjtölés megtisztítja a szervezetet és eltávolítja a méreganyagokat. Éppen ellenkezőleg: koplalás során ún. ketózis alakul ki, amikor nem elérhetőek az energia előállításához szükséges szénhidrátok. A szervezet természetes védekező rendszerét a gyomor- és bélrendszer, a tüdő és a bőr képezi. Ezek egészséges működése önmagában biztosítja a szervezet védelmét a táplálékokkal elfogyasztott, biológiailag hatékony idegen anyagokkal szemben (ún. méreganyagok). Amennyiben a szervezet számára veszélyes vagy ismeretlen anyagok mégis átjutnak ezen a védelmi rendszeren, működésbe lép a szervezet méregtelenítő folyamata, amelyet a bél immunrendszere és a máj enzimrendszere biztosít.

 

A böjt előnyös hatásai

A böjti időszakban mind a testsúly, mind a testzsírtömeg csökken. A másnaponta tartott böjt alkalmas lehet a testsúlycsökkentésre. Mivel a böjti napokon az éhség nem csökken, a böjt hosszú időn keresztül nehezen kivitelezhető. Ezért érdemesebb a böjtölés helyett kis mennyiségű étel fogyasztását beiktatni. Ez a nem szélsőségesen szigorú, testsúlycsökkentő módszer hasonlít leginkább a vallási böjtökhöz.

 

Fontos! A léböjtkúrák egészségre gyakorolt előnyös hatása nem igazolható tényeken alapuló orvostudományi módszerekkel.

 

A böjt káros hatásai

A ma leginkább daganatterápiaként alkalmazott, alternatív léböjtök gyógyító illetve életet meghosszabbító hatására vonatkozóan nem áll rendelkezésre meggyőző tudományos bizonyíték. Ugyanakkor a léböjtök tovább ronthatják a rosszindulatú daganatok miatt amúgy is alultápláltsággal veszélyeztetett betegek állapotát.

 

A szigorú léböjt (ld. feljebb) súlyos tápanyaghiányhoz vezet, a kávés beöntés következtében pedig szepszis, illetve súlyos elektrolithiány alakulhat ki, akár halál is bekövetkezhet. A léböjt-kúrák során alkalmazott gyógynövényfőzetek hatóanyagai pedig gyengíthetik a daganatos megbetegedések kezelése során alkalmazott kemoterápia hatékonyságát.

 

Étkezés böjtöt követően

A böjtöt követően ajánlott a fokozatosság a bőségesebb étkezéshez való visszatérés során az emésztőrendszer hirtelen megterhelésének elkerülése érdekében. A böjt utolsó napjaiban célszerű könnyen emészthető ételféleségeket kis adagokban beiktatni az étrendbe. Kerülendők a különösen magas zsír-, cukor- és rosttartalmú ételek, mert ezek fogyasztása puffadáshoz és hasi diszkomforthoz vezethet. Nem tesznek jót a tejszínes sütemények, zsíros húsok, nagyon magas rosttartalmú ételek és a szénsavas italok sem.

 

Célszerű tápanyagokban gazdag, könnyen emészthető, fehérjéket, keményítőt és telítetlen zsírokat tartalmazó élelmiszereket fogyasztani. Ilyenek például a nyers gyümölcsöknél és zöldségeknél kevesebb rostot tartalmazó, így könnyebben emészthető turmixok és az aszalt gyümölcsök (datolya, mazsola, stb.).

 

Az átvezető szakaszban ajánlott a fehérjét és könnyen emészthető szénhidrátokat (lencse, tofu, tészta) tartalmazó levesek, a keményítőt tartalmazó főtt burgonya, valamint tojás és avokádó fogyasztása. Kerülendők a tejszín felhasználásával vagy nagy mennyiségű, magas rosttartalmú, nyers zöldségfélékből készült levesek. Később további nyersanyagok – például teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, zöldségek, diófélék, húsok és halak – építhetők be fokozatosan az étrendbe, így visszatérve a kiensúlyozott, vegyes táplálkozáshoz.

 

Böjt gyermekkorban

Vallási meggyőződésből vagy egészségügyi céllal sok szülő alkalmaz különféle alternatív (makrobiotikus, vegán, organikus stb.) étrendet a gyermek étkeztetése során. Ezek bevezetése előtt és alkalmazása során feltétlenül ajánlott szakember (dietetikus) tanácsát kérni. Ugyanis a táplálékokat nagyon megszorító, tiltó étrend a gyermekek fejlődés- és növekedésbeli elmaradásához, alultápláltságához és esetenként akár életveszélyes állapot kialakulásához is vezethetnek.

 

A böjtölés ellenjavallatai

Krónikus betegség esetén csak orvosi konzultáció után, a szükséges vizsgálatok elvégzését követően és azok eredményének ismeretében szabad böjtölni.

 

A szigorú böjt kifejezetten nem javasolt bizonyos gyógyszerek (például szteroidok) tartós szedése mellett, valamint veseelégtelenség, cukorbetegség, vérképzési zavarok, tuberkulózis, pajzsmirigy-túlműködés megléte esetén, illetve várandósság és szoptatás ideje alatt.

 

KULCSSZAVAK
húsvét  |   vallás  |   nagyböjt  |   húshagyó kedd  |   nagypéntek  |   ramadán  |   jom kippur  |   pészáh  |   léböjt  |   nyers étrend  |   méregtelenítés  |   koplalókúra  |   éhezés  |   alultápláltság  |   ketózis
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít