Hörgőgyulladás (Bronchitis)

A hörgőgyulladás (bronchitis) a tüdő nagy és közepes légútjait érintő gyulladás, melyet sokszor kísér köhögés, illetve köpetürítés. Akut és krónikus formában is előfordulhat.

Akut esetben a gyulladás többnyire virális eredetű, de okozhatja baktérium is, míg krónikus esetben sokszor a dohányzás áll a betegség hátterében. A krónikus bronchitis a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) tünetegyüttesének része is lehet.

Minden életkorban előfordulhat, de akut bronchitis esetén leggyakrabban a gyermekek érintettek, különösen 5 éves kor alatt. A betegség megjelenése télen a leggyakoribb, főleg megfázást vagy influenzát követően.

Krónikus bronchitis főleg 40 éves korban gyakori. Megelőzésében és kezelésében kiemelt jelentőséggel bír a dohányzás mellőzése.

A hörgőgyulladás főbb tünetei

A hörgőgyulladást akut esetben 7-10 napig tartó tünetek kísérik, míg krónikus esetben a tünetek hónapokig, akár évekig is fennállhatnak.

A hörgőgyulladás tünetei lehetnek:

  • köhögés;
  • köpetürítés;
  • zihálás, nehéz légzés;
  • mellkasi fájdalom;
  • mellkasi szorító érzés;
  • fáradtság;
  • hőemelkedés.

A köpet színe lehet átlátszó, fehér, sárgásan festenyzett vagy zöld, bizonyos esetekben akár véres is lehet.

Akut bronchitist kísérhetnek további influenzaszerű tünetek is, például fejfájás, végtagfájdalom, torokfájás, orrdugulás, orrfolyás.

Krónikus bronchitis esetén a tünetek több mint 3 hónapig fennállnak, és visszatérő epizódokban jelentkeznek minimum 2 éven át. Krónikus esetben tehát a tünetek hullámzóak, felülfertőződés esetén pedig tovább súlyosbodhatnak a panaszok.

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben tünetei hosszan fennállnak vagy súlyosbodnak, mihamarabb keresse fel háziorvosát. Krónikus lefolyású betegségnél háziorvosa gondoskodni fog a szükséges vizsgálatok megszervezéséről.

Az alábbi tünetek jelentkeze mellett ajánlott mielőbb orvoshoz fordulni:

  • a tünetek több mint 3 héte fennállnak;
  • a tünetek akadályozzák az alvásban;
  • 38°C fölötti láz esetén;
  • elszíneződött köpet esetén, különösen ha véres;
  • ha zihálással, nehézlégzéssel társulnak tünetei.

Magas láz és újonnan jelentkező fulladás esetén azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt!          

A hörgőgyulladás kiváltó okai

Akut bronchitist a legtöbb esetben vírusfertőzés okoz, különösen gyakori az influenza okozta megbetegedés előfordulása.

A krónikus bronchitis elsődleges kiváltó tényezője a dohányzás, illetve a szennyezett levegő, vagy az irritáló gázok, gőzök belélegzése. Krónikus légúti megbetegedés szempontjából különösen veszélyeztetettek azok, akik ilyen környezetben dolgoznak.

A dohányzás kiemelt jelentőségű mind az akut, mind a krónikus bronchitis kialakulásában. Fontos tisztában lenni azzal, hogy nem csak a dohányzó esélyét növeli ezekre a betegségekre, hanem a dohányzást passzívan elszenvedő családtagok, a környezet esélyét is.

Fentieken túl egyéb tényezők is hajlamosíthatnak a gyulladás kialakulására:

Az influenza, pneumococcus vagy szamárköhögés elleni oltás hiánya szintén növeli a hörgőgyulladás kialakulásának esélyét.

Lásd még: Védőoltásokkal megelőzhető betegségek.

A hörgőgyulladás lehetséges szövődményei

Az akut bronchitis előrehaladtával tüdőgyulladás (pneumonia) is kialakulhat bizonyos esetekben, ilyenkor a fertőzés tovaterjed a tüdő alsóbb légútjaiba.

Hosszútávon visszatérő krónikus bronchitises epizódok COPD kialakulását eredményezhetik, ami a tüdő vissza nem fordítható károsodásával jár.

A hörgőgyulladás diagnosztizálása

A diagnózishoz elengedhetetlen a tüdő meghallgatása fonendoszkóppal, mely során a légzési hangokból következtetni lehet a diagnózisra, illetve ez alapján lehet eldönteni, hogy milyen további vizsgálatok szükségesek.

Hörgőgyulladás esetén mellkasröntgen készítése általában nem szükséges, kivéve, ha súlyos, visszatérő formáról van szó, vagy más betegséggel is társul.

Sok esetben hasznos a köpet tenyésztése is, így képet kaphatunk arról, hogy amennyiben bakteriális eredetet feltételezünk, milyen baktérium állhat a betegség hátterében.

Ezen kívül légzésfunkciós vizsgálatra is sor kerülhet, mely során egy ún. spirométert használnak annak mérésére, hogy mennyi levegőt képes befogadni a vizsgált tüdő, illetve mennyit tud kifújni rövid időn belül. Így a vizsgálat valós képet ad a tüdőkapacitásról. Ez segít főként az asztma és a COPD diagnózisának felállításában is.

A hörgőgyulladás kezelése

Az akut bronchitis leggyakoribb kóroki tényezője valamely légúti vírusfertőzés, így ezekben az esetekben antibiotikum adása nem javasolt, megfelelő pihenéssel és tüneti kezeléssel pár napon belül gyógyul a beteg.

Az alábbi módszerekkel akut és krónikus esetben is enyhíthetők a tünetek:

  • inhaláció;
  • párologtató, párásító használata;
  • meleg fürdő;
  • irritáló gázok, cigarettázás mellőzése;
  • megfelelő folyadékbevitel biztosítása;
  • fájdalom- és lázcsillapító;
  • köptető alkalmazása;
  • köhögéscsillapító alkalmazása;
  • krónikus esetben légzőtorna.

Köhögéscsillapító használata 6 éves kor alatt nem javasolt. 6 és 12 éves kor között csak orvosi utasításra adjon ilyen szereket gyermekének!

Amennyiben a bronchitis bakteriális eredetű, vagy fennállnak olyan tényezők (pl. idős kor) és társbetegségek (szív, tüdő, vese vagy máj krónikus betegségei) melyek megnövelik a tüdőgyulladás kialakulásának kockázatát, úgy antibiotikum adására is szükség lehet. Erről a tünetek és körülmények alapján kezelőorvosa dönt.

A hörgőgyulladás megelőzése

Az akut bronchitis megelőzésében fontos a higiénés szabályok betartása, a gyakori kézmosás, illetve az influenza elleni védőoltás által nyújtott védelem.

Az akut bronchitis fertőző, így ha ebben a betegségben szenved, felgyógyulásáig mellőze a társasági életet, maradjon otthon, míg a tünetei fennállnak!

A fertőzés főként a köhögés során levegőbe került vírusok vagy baktériumok útján terjed, így fontos, hogy köhögéskor takarja el a száját kezével vagy a könyökhajlatával, és ezt követően alaposan mosson kezet, hiszen a kezén megragadt kórokozók legalább 24 órán át életképesek, és tovább fertőzhetnek.

Lásd még: Vírusfertőzések és Bakteriális fertőzések

Az akut és krónikus bronchitis elkerülése érdekében a dohányzás mellőzése kiemelt jelentőségű. A dohányzás a tüdő vissza nem fordítható károsodásához vezet.

Leszokás támogatás

Ha abba szeretné hagyni a dohányzást, akkor a következő honlapon és ingyenesen hívható telefonszámon kaphat segítséget, illetve tájékoztatást a lehetőségekről:

www.leszokastamogatas.hu

Zöldszám: 06-80-44-20-44

COPD-s betegnek javasolt utazáskor, vagy nagyobb tömegben a maszk viselése az esetleges fertőzések elkerülése érdekében.

Ajánlott tartalom: 

Hörgőcskegyulladás

Respiratorikus szinciciális vírus (RSV)

Koronavírusok

Szezonális légúti megbetegedések

Védőoltások típusai

 

Cikkek a védőoltásokról

  • Be vagyok-e oltva?

    Az oltásoknál és az oltással kivédhető fertőző betegségek többségénél ki lehet mutatni, hogy a szervezetnek az adott kórokozóval szemben van-e védettsége. A védettség kimutatása általában vérvizsgálat segítségével történik. Egyes betegségeknél más...

    Olvass tovább

  • Egyéni védőoltás-szaktanácsadás

    Az oltások a fertőző betegségek megelőzésének alapkövei, a minél nagyobb számban történő immunizálás a járványok terjedésének esélyét csökkenti. Vannak azonban olyan állapotok, korábbi oltásokra adott reakciók, amikor az alapellátásban nem dönthető el...

    Olvass tovább

  • Foglalkozáshoz kötött védőoltások

    Egyes munkakörök és tevékenységek bizonyos fertőző betegség általi megbetegedés kialakulására nagyobb kockázatot hordoznak. Ezekben az esetekben egyes védőoltások beadása ajánlottá, kötelezővé válhat az egyén és környezetének védelme érdekében....

    Olvass tovább

  • Ingyenesen igénybe vehető védőoltások

    Magyarországon ingyenesen igénybe vehetők a gyermekkori, a munkakörhöz kötött, valamint a megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások, továbbá akoronavírus (SARS-CoV-2) elleni védőoltások. Mindezek mellett a meghatározott kockázati csoportok...

    Olvass tovább

  • Majomhimlő elleni védőoltás

    2022 májusában több európai országban, így Magyarországon is azonosítottak több majomhimlős esetet. A majomhimlő-fertőzöttek száma nem volt kiugróan magas az országban, de folyamatosan hétről hétre új esetek kerültek diagnosztizálásra. A...

    Olvass tovább

  • Nem kötelező, ajánlott felnőttkori oltások

    A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem...

    Olvass tovább

  • Nemzetközi utazásokhoz kötött védőoltások

    A föld sok országában számos olyan járványos fertőzőbetegség előfordulhat, amelyek más országokban gyakorlatilag már nincsenek jelen, illetve egyes betegségek a klimatikus viszonyok miatt eleve kizárólag a trópusokon találhatók meg. Az egyes...

    Olvass tovább

  • Oltás előtti és utáni tudnivalók

    A fertőzéseket kiváltó kórokozók, köztük a vírusok és a baktériumok okozta fertőzések ellen védőoltásokkal lehet a leghatékonyabban védekezni. A járványok terjedése tömeges oltással és megfelelő óvintézkedésekkel lassítható vagy megelőzhető. A védőoltás...

    Olvass tovább

  • Oltási ellenjavallatok

    Oltási ellenjavallatnak (vagy kontraindikációnak) nevezzük az olyan állapotokat, amelyek esetében az oltás beadása nem javasolt. Összességében kevés az olyan betegség vagy állapot, amely fennállásakor az oltás nem adható be. Az ellenjavallatok...

    Olvass tovább

  • Oltási időközök

    Az oltások esetében kiemelten fontos a biztonság, amely csak pontos és precíz megfigyelés és adatgyűjtés megvalósításával lehetséges. A biztonság és hatékonyság biztosítása érdekében az oltások között eltelt időtartamokra szakmai szabályok...

    Olvass tovább

  • Oltási reakciók

    A fertőzésekkel szemben védelmet nyújtó oltásoknak is lehetnek mellékhatásaik, ún. „oltási reakciót” válthatnak ki. Az esetek túlnyomó többségében ezek átmeneti, maguktól elmúló tünetek, melyek az immunizálásra adott természetes immunválasz...

    Olvass tovább

  • Oltások a várandósság alatt

    A várandósság időszakában a kismamák immunrendszere módosul, hajlamosabbak bizonyos fertőzésekre, amelyek árthatnak a magzatnak. A fertőző betegségek elleni védőoltásokat a kismamáknak a tervezett terhesség előtt érdemes beadatniuk, mert a...

    Olvass tovább

  • Varicella Zoster elleni védőoltás

    A Varicella zoster (VZV) a herpeszvírusok családjába tartozó kórokozó, mely elsősorban a bárányhimlő, idősebb életkorban pedig az övsömör megbetegedéseket okozza. A VZV elleni oltás ma már a kötelező gyermekkori védőoltások közé tartozik. A VZV...

    Olvass tovább

  • Védőoltások típusai

    A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem...

    Olvass tovább

  • Védőoltással megelőzhető betegségek

    A védőoltások azáltal, hogy felkészítik, megedzik a szervezet fertőzések elleni védekező rendszerét (immunrendszerét), képesek kivédeni számos fertőző betegség, illetve annak súlyos állapotának kialakulását. Jelenleg az alábbi fertőző betegségek...

    Olvass tovább

Kapcsolódó tartalmak

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk