Beszédzavarnak nevezzük a központi idegrendszerben található beszédközpont, az agytörzsben található agyi struktúrák vagy a beszédformáláshoz szükséges szervek (nyelv, szájüregi struktúrák, fogak) sérülése következtében kialakult állapotokat, melyek során a beszédalkotás és beszédkifejezés, illetve a beszédértés szenved zavart.
Fontos! Hirtelen jelentkező beszédzavar hátterében agyi érkatasztrófa (stroke) is állhat, amely az orvosi ellátás késlekedése vagy elmaradása esetén maradandó idegrendszeri károsodást, súlyos esetben halált okozhat. Akut kezdetű beszédzavar esetében ezért azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt!
A beszédzavarok lehetséges okai
A beszédzavarok hátterében különféle kórképek állhatnak. Felnőttkorban leggyakrabban stroke, agyvérzés, traumás agysérülés, agyvelő- vagy agyhártyagyulladás, gyógyszerhatás vagy alkoholmérgezés, illetve a beszédképzésben résztvevő szervek (nyelv, szájüregi struktúrák, fogak, hangszálak) megbetegedései lehetnek kóroki tényezők.
Amennyiben hirtelen kezdetű beszédzavart észlel magán vagy hozzátartozóján, azonnal hívja a mentőket a 112-es telefonszámon!
A beszédzavarok típusai
A beszédzavarok az alábbiak szerint csoportosíthatók.
Artikulációs zavar (dysarthria)
Az agytörzs vagy a beszéd alkotásában résztvevő szájüregi struktúrák (nyelv, garatizmok, fogak, szájpad stb.) sérülése esetén vagy bizonyos gyógyszerhatások (altató-, nyugtató- és kábítószerek), esetleg alkoholos befolyásoltság hatására alakulhat ki. Ilyenkor a beszéd nehezen érthetővé, úgymond elkentté vagy galuskássá válik.
Beszédkifejezés zavara (motoros phasias zavar)
A központi idegrendszer motoros (mozgást végrehajtó) beszédközpontjának (általában a bal agyféltekét érintő) sérülése következtében alakul ki. Ilyenkor a beteg tünetei az enyhe szótalálási nehezítettségtől a súlyosabb beszédalkotási nehézségeken át a teljes beszédképtelenségig terjedhetnek, mert a beszédindításért felelős idegrendszeri struktúrák károsodnak. Elképzelhető, hogy a beteg keresi a szavakat, nem tud megnevezni bizonyos tárgyakat (esetleg egyáltalán nem tud beszélni), de a beszédet megérti, az utasításokat rendeltetésszerűen végrehajtja.
Beszédértés zavara (sensoros phasias zavar)
A központi idegrendszer szenzoros (érzékelő), beszédértésért felelős központjának (általában a bal agyféltekét érintő) sérülése következtében alakul ki. Ilyenkor a beteg beszédértése sérül, vagyis a hozzá intézett beszédet – az idegrendszeri érintettség mértékétől függően – korlátozott mértékben vagy egyáltalán nem érti, az utasításokat ennek megfelelően korlátozottan vagy egyáltalán nem tudja végrehajtani.
A fentieken kívül vannak egyéb, kórélettanát tekintve bonyolultabb beszédzavarok is.
A beszédzavarok kezelési lehetőségei
A terápiás lehetőségek a kóroktól és a beszédzavar kialakulásának idejétől függenek, ezért nem létezik általános terápia mindegyik típusára, illetve bizonyos esetekben maradandó idegrendszeri károsodás alakul ki, ami nem gyógyítható.
Ha a galuskás beszéd hátterében orvosolható fogászati-, szájsebészeti- vagy fül-orr-gégészeti probléma áll, akkor annak kezelésével a beszédzavar is jó eséllyel javulást mutat vagy elmúlik. Gyógyszerhatás vagy alkoholos befolyásoltság esetén ugyancsak szűnnek a tünetek a gyógyszerek (vagy az alkohol) szervezetből való kiürülése után. Amennyiben viszont idegrendszeri sérülés/károsodás okozza a beszédzavart, akkor az idegrendszeri megbetegedés fajtájától, az agyi érkatasztrófa kezdetétől a vérrögoldó kezelés megkezdéséig eltelt időtől és a beteg általános állapotától függően változó kimenettel számolhatunk.
Általánosságban elmondható, hogy a fiatalabb, társbetegséggel nem rendelkező betegek esetében jobb a gyógyhajlam, és a beszédzavar tüneteire az idegrendszeri rehabilitációs-, valamint a logopédiai kezelések jótékony hatással lehetnek.
Kapcsolódó tartalom: Dadogás
