A bárányhimlő (varicella) egy igen fertőző betegség, amelyet az egyik herpeszvírus (Varicella-zoster) okoz. Az esetek többségében a betegség gyermekkorban lezajlik, de felnőttek is elkaphatják a fertőzést.
A betegség lappangási ideje 8-28 nap, majd megjelennek az igen viszkető bőrkiütések, melyek pörkösödésig fertőzőképesek. Az esetek jelentős részében spontán, szövődménymentesen gyógyul, a vírus viszont általában egy életre a szervezetben marad egyes idegdúcokban. Így a korábban bárányhimlőt okozó vírus legyengült immunrendszer esetén újra aktiválódhat, ezt a betegséget övsömörnek nevezzük.
A bárányhimlő főbb tünetei
A betegség első tünetei – enyhe fejfájás, alacsony láz és rossz közérzet – elsősorban felnőttkorú betegeknél jelentkeznek. A lappangási idő (8-28 nap) után testszerte kicsiny, lapos, majd kiemelkedő, kellemetlenül viszkető, piros kiütések jelennek meg. Újabb kiütések megjelenésére még 5-7 napig lehet számítani. A kiütések növekedhetnek, majd helyükön folyadéktartalmú hólyagocskák keletkeznek, amelyek végül pörkösödnek és 3 héten belül eltűnnek. A hólyagok mennyisége egyénenként változó: egyeseknél csak a törzs felső részén, illetve a fejtetőn, másoknál az egész testen megtalálhatóak.
A szájban is kialakulhatnak hólyagok, amelyek felszakadva és nyílt sebbé alakulva fájdalmassá tehetik a nyelést. Hasonló nyílt sebek a test egyéb tájain is előfordulhatnak, például a szemhéjakon, a felső légutakban, a végbélben és a hüvelyben is. A bárányhimlő további tünete lehet a nyaki nyirokcsomók duzzanata és érzékenysége.
Mikor forduljon orvoshoz?
A bárányhimlő általában szövődménymentesen gyógyul, a kiütések jelentkezésekor azonban mindenképpen ajánlott házi gyermekorvoshoz vinni a beteg gyermeket, illetve a felnőttkorú betegnek a háziorvosához fordulni.
Különösen fontos ez abban az esetben, ha a gyermek nem fogyaszt elegendő folyadékot, a kiütések körüli bőr bevörösödik vagy fájdalmassá válik, a beteg túl sokat alszik és nehezen ébreszthető fel, erősen köhög, sokszor hány, tartósan lázas, vagy láztalan állapotot követően újból belázasodik.
Kórházi ellátást igénylő állapotok
Egészséges immunrendszerrel rendelkező betegeknél a bárányhimlő kezelése az alapellátás keretében történik, ám előfordulhatnak olyan szövődmények, amelyek kórházi ellátást igényelnek.
Ezek a következők:
- súlyos bőr- vagy lágyrész-fertőzés;
- bármilyen mellkasi/hasi panasz vagy tünet;
- bármilyen idegrendszeri panasz vagy tünet;
- bárányhimlőre nem jellemző (atípusos) kiütések;
- vérzéses szövődmény;
- elhúzódó vagy 6 nap után ismét jelentkező láz;
- újabb kiütések jelentkezése 6 napon túl;
Magas kockázatú személyeknél (veleszületett vagy szerzett immunhiány-betegségben szenvedő, valamint az immunrendszert gátló (immunszupresszív) gyógyszeres kezelés alatt álló betegek és várandós nők) esetében a tünetek és a begegség alakulására fokozottan figyelni kell, szoros orvosi követés ajánlott.
A bárányhimlő kialakulásának okai
A bárányhimlőt az alfa-herpeszvírusok alcsaládjába sorolt Varicella-zoster vírus (egyéb megnevezése: Humán herpeszvírus 3, HHV-3) okozza. A fertőzőképesség a kiütések megjelenése előtt 2 nappal kezdődik. A bárányhimlő közvetlenül a tünetek megjelenése után fertőz igen intenzíven, azonban a beteg fertőző marad mindaddig, amíg az utolsó hólyag is be nem pörkösödik.
Fontos tudni, hogy a fertőzést nemcsak bárányhimlős betegtől lehet elkapni, hanem övsömörben szenvedő betegtől, és fedetlen testtájon a vírust hordozó betegtől is.
Lásd még: Herpeszvírus-fertőzések
A bárányhimlő lehetséges szövődményei
A gyermekek általában szövődménymentesen, probléma nélkül felépülnek a bárányhimlőből, mindazonáltal az esetek 10 százalékában kialakulhatnak szövődmények, amelyek a következők lehetnek:
Bakteriális felülfertőzés: a betegség hatodik napját követően, újabb kiütések megjelenése nélkül észlelt láz, illetve láztalan állapotot követő láz esetén baktérium okozta szövődmény feltételezhető. Ez többnyire a bárányhimlő okozta kiütések felülfertőződését jelenti (ótvar, cellulitis), aminek szepszis és toxikus sokk szindróma lehet a következménye.
Tüdőgyulladás: a bárányhimlő főként egészséges felnőtteknél kialakuló leggyakoribb szövődménye. A kiütések megjelenését 1-3 nappal követően légúti panaszok utalnak a tüdő érintettségére, a diagnózist mellkasröntgen-felvétel igazolja.
Idegrendszeri gyulladások: agyvelőgyulladás (encephalitis), agyhártyagyulladás (meningitis) és az akaratlagos izommozgások koordinációs zavara (celebelláris ataxia). Mindegyik ritka szövődmény, amely a bárányhimlő utolsó szakaszában vagy a betegség lefolyását követő egy-két hét múlva jelentkezhet, és kórházi szakellátást igényel. Gyermekeknél még fokozottabban figyelni kell az idegrendszeri érintettségre.
Belső szervi gyulladások: szívizomgyulladás (szívzörej kíséri), májgyulladás (általában tünet nélküli), ízületi gyulladás (ízületi fájdalommal jár).
Vérképzőszervi rendellenességek: alacsony vérlemezkeszám (thrombocytopenia) és alacsony fehérvérsejtszám (leukopenia), mindkettő kórházi szakellátást igényel.
Reye-szindróma: ritka, nagyon súlyos szövődmény, amely megfelelő kezelés hiányában halálos kimenetelű is lehet. Csillapíthatatlan hányás és olykor tudatzavar veti fel a gyanúját. Elsősorban 18 éves kor alatti betegeknél alakul ki acetilszalicilsav-tartalmú lázcsillapító szedése esetén, ezért bárányhimlőben az acetilszalicilsav-talmú szerek adása tilos!
A fertőzés lefolyását követően a herpeszvírus nem tűnik el a szervezetből, hanem megbújik a gerincoszlop melletti idegdúcokban vagy a trigeminális ganglionokban. Később, ha felnőttkorban valamilyen okból meggyengül a szervezet védekezőképessége, a vírus övsömör formájában aktivizálódhat.
A bárányhimlő diagnosztizálása
A bárányhimlő diagnózisát a háziorvos, illetve a házi gyermekorvos a klinikai kép, vagyis a kiütések és az egyéb tünetek jellegzetességének alapján állítja fel. Néha a betegség felismerését nehezíthetik a megszokottól eltérő (atípusos) kiütések, amelyek főként immunrendszeri megbetegedésben szenvedő, vagy az immunrendszer működését befolyásoló gyógyszert szedő betegeknél fordulnak elő.
Ritka esetben szükség lehet a kórokozó kimutatására, mely PCR-vizsgálattal történhet. Egyéb vizsgálatok elvégzése csak szövődményes esetekben indokolt.
Mit tehet bárányhimlő esetén?
A bárányhimlős gyermeket leginkább zavaró panaszt a viszkető kiütések jelentik. A bőrviszketés enyhítése érdekében javasolt a bőrt hűsítő zuhanyozás és hintőporok alkalmazása, azonban nem szabad semmilyen szerrel bekenni a kiütéseket. A himlőhegek kialakulása miatt tartózkodni kell a kiütések vakarásától.
A bárányhimlő lefolyása alatt kerülendő az ülőfürdő, helyette a zuhanyozás választandó. Ügyelni kell a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre is. A lázcsillapítás megengedett, ugyanakkor az acetilszalicilsavat tartalmazó szerek adása tilos!
A bárányhimlős beteg ne menjen közösségbe, különösképpen kerülje a várandósokkal, idősekkel és beteg emberekkel való találkozást.
Régi szokás, hogy amikor egy gyermek megbetegszik bárányhimlőben, összefektetik a testvéreivel, illetve a rokon gyermekeket is összeeresztik vele, annak érdekében, hogy így elkapva a betegséget ők is minél hamarabb átessenek a betegségen. Ez a gyakorlat azonban azért nem javasolható, mert nem tudható előre, hogy melyik gyermek vészeli át könnyű lefolyással a betegséget, és kinél fog megjelenni súlyosabb szövődmény.
A bárányhimlő kezelése
A bárányhimlő enyhe lefolyású esetei csak tüneti kezelést (lázcsillapítás, viszketést csökkentő szerek adása) igényelnek. Bakteriális felülfertőzés esetén antibiotikum adása válhat indokolttá.
Súlyos esetekben, illetve a fentebb említett veszélyeztetett csoportba tartozó betegek esetén vírusellenes gyógyszer adására lehet szükség, melyek alkalmazásával csökkenthető a szövődmények kialakulásának valószínűsége.
A bárányhimlő megelőzése
A bárányhimlő megelőzésére védőoltás áll rendelkezésre, amely 2019 óta az életkorhoz kötött (12 hónapos kortól beadható) kötelező védőoltások közé tartozik. A vakcina legyengített varicella vírust tartalmaz, amely nem képes megbetegedést okozni. Az oltás beadása után 6 héttel igen ritka esetben a bárányhimlőre emlékeztető kiütések jelentkezhetnek.
A bárányhimlő elleni védőoltással megelőzhetők a bárányhimlő fentebb részletezett súlyos szövődményei és a későbbi életszakaszban jelentkező övsömört is.
A korábbi oltási gyakorlatban az oltást nem követte második, ún. emlékeztető védőoltás, amely azonban kötelező elemét képezi a mai oltási rendnek. Az új oltási rendnek köszönhetően a fertőződés tünetmentessé, a betegség megelőzhetővé válik, vagy enyhe, kevés tünettel járó, szövődménymentes lefolyást eredményez.
Lásd még: Varicella Zoster elleni védőoltás
Bárányhimlő időskorban és várandósság idején
A kor előrehaladtával könnyebben gyengül az immunrendszer működése, ezért az idős korosztályban a korábban bárányhimlőn átesett egyének körében gyakrabban fordul elő övsömör.
A bárányhimlő a terhesség első három hónapjában veszélyt jelenthet a magzatra nézve, a terhesség ezt követő hónapjaiban viszont egyre csökken a magzati károsodás veszélye. Azok a gyermekek, akik magzati korukban az édesanyjuk révén átvészelték a bárányhimlőt, védetté válhatnak, azonban könnyebben kialakulhat náluk a főként felnőtteknél előforduló övsömör.
Amennyiben az anya a szülés előtti öt napon belül, illetve az azt követő két napon belül betegszik meg bárányhimlőben, nagy a kockázata az újszülött ún. progresszív varicella megbetegedésének, ami gyógyszeres kezelést igényel.
