A széklettranszplantáció vagy székletátültetés (más néven: fekális bakterioterápia) során egészséges emberből származó székletet (illetve ennek speciális módszerekkel tisztított kivonatát) juttatják be a beteg gyomor-bélrendszerébe. A bejuttatott baktériumok ott megtelepednek, kolonizálódnak és kiegészítik, helyettesítik az egyébként erősen károsodott, vagy legyengült saját bélflórát, illetve kiszorítják onnan a kórokozókat.
Egyre kiemeltebb kutatási terület a gyomor-bélrendszer baktériumflórájának megismerése a tudomány világában, emellett pedig már a laikusok számára is egyre szélesebb körben ismert a mikrobiom hatalmas jelentősége. Betegségek és panaszok széles köre köthető valamilyen módon a baktériumflóra károsodásához vagy eltűnéséhez.
Transzplantációs eljárás során a beteg egy működésképtelen szervét egy donorból származó, működőképes szervre cserélik, mely a legtöbb esetben a befogadó fél számára életmentő, de mindenképpen javítja az életminőséget. A széklettranszplantáció is hasonló elven alapszik.
A gyomor-bélrendszer normálflórája
A mikrobiom azon baktériumok, vírusok és gombák összessége, amelyekkel szervezetünk sejtjei együtt élnek. Ezek közül a mikroorganizmusok közül számos jelenléte gyakorlatilag elengedhetetlen feltétele az egészségünknek.
A normál flóra feladatai közé tartoznak például az alábbiak:
- Anyatej emésztése: a csecsemők bélrendszerében az ott megtelepedő és felszaporodó (kolonizáló) bifidobaktériumok emésztik az anyatejben található cukrokat.
- Rostok emésztése: a rostok emésztésével rövid szénláncú zsírsavak keletkeznek, melyek a vastagbél egészségének fenntartásában fontos szerepet játszanak.
- Immunrendszer működésének támogatása.
- Agyi folyamatok szabályozásának támogatása.
A székletátültetés folyamata
A székletátültetés egy olyan belgyógyászati eljárás, amit többféle módon is el lehet végezni, mindegyik módszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai:
- Kolonoszkópia: előnye, hogy segítségével a bél monitorozható, a folyamat során az orvosok betekintést nyerhetnek, hogy mennyire károsodott a bél belső fala.
- Beöntés: kevésbé költséges és nem olyan kellemetlen élmény, mint a kolonoszkópia.
- Nazogasztrikus vagy nazoenterális szonda: egy cső segítségével a folyékony készítmény az orron keresztül a gyomorba (nazogasztrikus szonda), vagy a vékonybél kezdeti szakaszába (nazoenterális szonda) kerül. Mivel a mikroorganizmusok nagyon érzékenyek, ezért a folyamat sikeréhez szükség van gyomorsav termelődést gátló gyógyszeres kezelésre. Ennek hiányában a gyomorsav azonnal elpusztítaná a bejuttatott mikroorganizmusok nagy részét.
- Kapszula: a legújabb és a páciens számára legkényelmesebb módszer. A folyamathoz különleges kapszulákat használnak, melyeket a gyomorsav nem tud károsítani – így annak tartalma, vagyis a baktériumok csak a számukra megfelelő környezetben, a belekben szabadulnak fel. Fontos, hogy ezeket a tablettákat tilos szétnyitni, egyben kell lenyelni!
Mikor szükséges széklettranszplantációt végezni?
Széklettranszplantációt abban az esetben érdemes végezni, amikor a beteg mikrobiomja nem tudja megfelelően ellátni a szerepét, így különböző gyomor-bélrendszeri (gasztrointesztinális) betegségek, fertőzések alakulnak ki.
A mikrobiom károsodásával összefüggésbe hozott betegségek, melyek esetében orvosilag javallott lehet a széklettranszplantáció, az alábbiak:
- visszatérő Clostridioides difficile fertőzés (korábban Clostridium difficile);
- irritábilis-bél szindróma (IBS);
- fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa);
- autizmus spektrumzavar;
- súlyvesztés, kóros fogyás.
Hazánkban jelenleg a Clostridioides difficile okozta visszatérő fertőzés az egyetlen olyan betegség, amely kezelése során fekális bakterioterápiát is végezhetnek.
Vannak bizonyos esetek, amikor nem javasolt a széklettranszplantáció:
- drogfüggőség,
- HIV fertőzés miatti immunrendszer-gyengeség,
- előrehaladott májbetegség, például májcirrózis,
- friss csontvelőtranszplantáció.
A széklettranszplantáció lehetséges mellékhatásai
A széklettranszplantációt követően átmenetileg tapasztalhat mellékhatásokat, melyek az alábbiak lehetnek:
- alhasi fájdalom vagy görcsök,
- székrekedés vagy hasmenés,
- puffadás.
Amennyiben az alábbiakat tapasztalja, vagy a fájdalom súlyossá válik, azonnal forduljon kezelőorvosához:
- nagymértékű hasi duzzanat,
- hányás,
- vér a székletben.
A székletdonorrá válás feltételei
A transzplantációra felhasznált széklet egészséges emberi donoroktól származhat. Felhasználás előtt a székletet tisztítják, és folyékony vagy hamuszerű anyagot képeznek belőle. A donoroknak szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük, mint a véradóknak:
- vérvizsgálatot végeznek rajtuk (fertőző betegsége szűrések, pl.: hepatitis, HIV);
- székletvizsgálatot végeznek rajtuk (parazita, egyéb bélrendszeri problémák szűrése);
- a donációt megelőző 6 hónapban nem használhatnak antibiotikumot;
- megfelelő immunrendszer működés (nincs autoimmun vagy immunhiánnyal járó betegsége);
- nem él fokozott kockázattal járó szexuális életet;
- a donációt megelőző 6 hónapban nem csináltatott piercinget vagy tetoválást;
- nincs droghasználat a múltjában;
- nem utazott fertőzések szempontjából rizikós területre, országba;
- nincs krónikus (hosszan tartó) gyomor-bélrendszeri betegsége, különös tekintettel a gyulladásos bélbetegségekre.
A mikrobiom védelmének lehetőségei
A mikrobiom védelmében számos dolog tehető a mindennapokban, a táplálkozásra való odafigyelés ennek szerves részét képezi.
A mikrobiomot védi:
- változatos táplálkozás (főleg rostdús táplálékok);
- fermentált (erjesztett) táplálékok fogyasztása (pl.: joghurt, kefir, savanyú káposzta);
- mesterséges édesítőktől való tartózkodás;
- prebiotikus táplálékok fogyasztása (pl.: banán, zab, alma);
- csecsemők lehetőség szerint legalább 6 hónapos korukig anyatejjel való táplálása;
- teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása;
- főleg növényi tápanyagokból álló diéta kialakítása;
- polifenolokban gazdag étrend (zöld tea, étcsokoládé, olívaolaj, vörösbor – természetesen mértékkel!);
- probiotikum készítmények fogyasztása;
- antibiotikum használat csak abban az esetben, ha elengedhetetlen!
A gyomor-bélrendszer normálflórájának egészsége tehát meghatározó az egész szervezet egészségére nézve. Apróságokkal odafigyelve, táplálékkiegészítőkkel támogatva sok betegség megelőzhető, vagy csökkentheti azok kialakulásuk esélyét!
