egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A gyógyszerfejlesztés során – különösen igaz ez az onkológiára – a hatékonyság mellett az egyik legfontosabb szempont, hogy az adott hatóanyag ne károsítsa az egészséges emberi szövetet.

 

Ez egy baktérium vagy parazita esetén könnyebb feladat, hiszen egy férget nem nehéz megkülönböztetni az emberi szövettől. Daganatos sejtek esetén azonban ez közel sem ennyire egyszerű – hiszen a daganatos sejtek is emberi sejtek, melyeknek csupán a működése változott meg.

 

Léteznek olyan ún. markerek (a sejtek felszínén található jellemző fehérjék), amelyek mennyisége megnő vagy lecsökken, amikor a sejt daganatos sejtté alakul. Viszont kevés az olyan marker, amely kizárólag a daganatos sejtekre jellemző. Ha sikerülne minden daganattípusban ilyen markert azonosítani, az áttörést jelenthetne az onkológiai kezelésben – ez azonban nagyon nehéz feladat.

 

Vannak viszont olyan daganattípusok, ahol már sikerült olyan célzott gyógyszert fejleszteni, amellyel akár a teljes gyógyulás is elérhető (például a krónikus limfoid leukémia bizonyos eseteiben).

 

A daganatos sejtek tulajdonságai

A daganatos sejtek sok tulajdonságukban hasonlítanak az egészséges sejtekre, azonban van néhány, amely speciálisan jellemző rájuk:

 

  • kontrollálhatatlan osztódás: a sejtciklus szabályozásában vagy a sejthalál folyamatában valamilyen hiba keletkezik, így a normális életciklus helyett „halhatatlanná” válnak a daganatos sejtek;
  • dedifferenciálódás: a szövetekben, szervekben található sejtekre jellemző az adott szöveti környezet (vagyis meghatározható, hogy az adott sejt izomsejt, zsírsejt, neuron stb.) – a daganatos sejtek ezt a jellegüket kisebb-nagyobb mértékben elveszítik;
  • invazív tulajdonság: a daganat képes lehet áttörni más szövetek határait;
  • metasztázisképzés: a daganatos sejt a vérkeringésbe kerülve akár egészen távoli helyekre is eljuthat, letapadhat és metasztázist (távoli áttétet) hozhat létre.

 

Lásd még:

 

 

A célzott terápia célja

A célzott terápia célja, hogy szelektív legyen, azaz a gyógyszeres kezelés csak a tumoros sejtekre fejtse ki a hatását – az egészséges szövetre viszont ne legyen hatása. Az egészséges és a tumorsejtek nagyfokú hasonlósága miatt azonban nehéz ilyen gyógyszert fejleszteni. A mellékhatások mértéke általában arányos azzal, hogy egy kezelés mennyire szelektív a daganatos sejtekre.

 

A konvencionális kemoterápiás kezelések is már valamilyen szinten a célzott terápiák közé tartoznak – ezek a gyorsan osztódó sejteket célozzák. Gyorsan osztódó sejtek azonban az egészséges szervezetben is több helyen találhatók (pl. hajhagyma, emésztőrendszer nyálkahártyája, csontokban lévő vérképző szövetek). Ezzel összefüggésben alakulnak ki az ismert mellékhatások is: hajhullás, a vérképzés zavara és gyomor-bél rendszeri tünetek.

 

Az új, modern gyógyszeres kezelések a konvencionális kemoterápiánál már sokkal szelektívebbek, azonban még mindig nem tökéletesek – így a mellékhatások is sokkal enyhébbek, de továbbra is jelen vannak.

 

A célzott terápia példái

A célzott hatóanyagok nagyon sokfélék, így sokféle hatásmechanizmussal rendelkeznek, melyre példák az alábbiak.

 

Hormonterápia: a hormonterápiát azokban a daganatokban használják, amelyeknek hormonhatásra van szüksége a növekedéshez (hormonszenzitív daganatok). Ilyen például az emlődaganatok vagy prosztatadaganatok egy része, melyeknek a növekedését a nemi hormonok serkentik.

 

Angiogenezis-gátlók: nem a tumort célozzák, csupán gátolják az új erek képződését. A daganatok jellemző tulajdonsága, hogy a növekedés során ráveszik a szervezetet, hogy új erekkel hálózza be a tumort, így biztosítva a tápanyagokat és az oxigént. Új erek hiányában a tumor növekedése lassul, hiszen a közepén lévő sejtek nem jutnak a megfelelő tápanyagokhoz.

 

Génexpresszió-gátlók: bizonyos daganatok esetén van néhány jellemző fehérje, ami a gyors növekedésükhöz szükséges. Azokban a típusú daganatokban, ahol ismert ez a jellemző fehérje, a képződésének gátlásával csökkenthető a növekedés üteme.

 

Immunterápia: az immunrendszer felismeri a hibásan működő és/vagy daganatos sejteket, és elpusztítja azokat. Egyes daganatok viszont képesek elhitetni az immunrendszerrel, hogy az egészséges szövethez tartoznak, így gyakorlatilag kibújnak az ellenőrzés alól. Az immunterápiás kezelések gátolják ezt a mechanizmust, így az immunrendszer önmaga képes lehet legyőzni, vagy lassítani a daganatot.

 

Apoptózis-indukálók: a sejtek is a szervezethez hasonló öregedésen mennek keresztül, életciklusuk végén pedig elpusztulnak, ez az ún. programozott sejthalál (apoptózis). A daganatsejtek ezt a folyamatot kikapcsolják, és gyakorlatilag halhatatlanná válnak. Az apoptózis indukálók ezt a folyamatot újraindítják, így a normális sejtekhez hasonlóan a daganatos sejtekben is lejátszódik a sejthalál folyamata.

 

A célzott terápia korlátai

A célzott terápiák alkalmazásának vannak korlátozó tényezői, melyek az alábbiak:

 

Változékonyság: a tumoros sejtek genetikai mutációkkal nagyon könnyen alkalmazkodnak a környezetükhöz és az aktuális körülményekhez. Gyakori, hogy a kezelés egy ideig hatékony, azonban egy idő nem reagálnak a kezelésre. Ez azért van, mert egy új mechanizmustól teszik függővé az osztódást – az új tulajdonságokkal rendelkező tumorsejtekre pedig az addig megfelelő terápia hatástalanná válik.

 

Mellékhatások: bár a célzott terápia alapelve, hogy csak a tumorra hasson – a mai gyógyszerek még mindig nem tökéletesen szelektívek. Így vannak bizonyos kezelések, amelyek kellemetlen mellékhatásokkal járnak.

 

Költségek: a célzott terápiák a konvencionális kemoterápiás kezelésekhez képest nagyon drágák (sok daganatellenes célzott terápia költsége eléri az 1 millió Ft / fő / hónap költséget, ami nagy terhet ró az egészségügyi költségvetésre.

 

Napjainkban elérhető célzott terápiák

A gyógyszerfejlesztés iránya jelenleg a daganatok kezelésében a célzott terápia fejlesztésére, tökéletesítésére irányul, így már rengetegféle hatóanyag elérhető, és rengeteg van jelen pillanatban is engedélyezés alatt. Felsorolni őket gyakorlatilag lehetetlen.

 

A gyakrabban használt hatóanyagok közé például (a teljesség igénye nélkül) az alábbiak tartoznak:

 

  • központi idegrendszert érintő daganatok (agydaganat): bevacizumab;
  • emlőrák: everolimus, tamoxifen, trastuzumab;

 

KULCSSZAVAK
onkológia  |   daganat  |   tumor  |   kemoterápia  |   célzott terápia  |   hormonterápia  |   rák  |   rákgyógyítás
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít