egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A fertőzésekkel és gyulladásokk al való megküzdés az immunrendszer feladata. Az immunrendszer működése minden életkorban rendkívül bonyolult és összetett, amely két fő részből: veleszületett és szerzett (tanult vagy adaptív) immunitásból áll. A gyermekek immunfejlődése már a magzati korban megkezdődik, és a korai serdülőkorig tart.

 

Újszülöttkorban összességében az immunrendszer még éretlen, ezáltal jobban ki van téve a fertőzéseknek (100 véráramfertőzésből 1 újszülöttben történik!), így érthető a védőoltások kiemelt szerepe ebben az életkorban. A koraszülöttek még inkább ki vannak téve a fertőzéseknek, hiszen nem volt elég idő arra, hogy kellő mennyiségű anyai ellenanyag kerüljön át beléjük a méhlepényen keresztül.

 

A csecsemő immunrendszerének fejlődése már az anyaméhben megkezdődik: a harmadik trimeszterben a méhlepényen keresztül átjuthatnak hozzá ellenanyagok, ezek típusa és mennyisége az anya immunitásszintjétől függ. Ehhez hasonlóan: a szoptatás során az anyatejjel is átjutnak ellenanyagok a csecsemő szervezetébe. Az anyai ellenanyagok átjutása és védelme az ún. passzív immunizáció egy fajtája (lásd lentebb). Fontos azonban megjegyezni, hogy az anyai ellenanyagok nem örökre védenek a fertőzések ellen, ugyanis pár hónap után lebomlanak.

 

Ha az újszülött természetes úton jön a világra, szoros kapcsolatba kerül az anya hüvelyi baktériumflórájával is, ami rendkívül fontos az immunrendszer fejlődése szempontjából. Ha császármetszéssel születik, és utána esetleg antibiotikumos kezelést is kap az újszülött, az nehezítheti az immunrendszer fejlődését, de a kezelés szükségességét ennek megfelelően mérlegelik, és csak ha tényleg szükséges, akkor adnak antibiotikumot.

 

A csecsemő később is folyamatosan találkozik a külvilág addig idegen anyagaival, kórokozóival, amire az immunrendszere válaszol. A pár hónapos gyermekek fokozattan ki vannak téve a tokos baktériumok (Meningococcus, Hib, Pneumococcus) által okozott fertőzéseknek, valamint az RSV-fertőzésnek, az influenzának és a vírusos eredetű gyomor-bél rendszeri fertőzéseknek.

 

A környezet kiemelten fontos szerepet játszik az immunrendszer fejlődésében, így az is, hogy mikortól kezdik el a gyermeket közösségbe vinni, van-e testvére (nagyobb testvér esetén hamarabb találkozhat bizonyos gyermekbetegségekkel), illetve hányszor kap antibiotikumos kezelést, és van-e otthon háziállat.

 

Veleszületett és szerzett immunitás

A veleszületett immunitás az azonnali immunválaszért felel, ez az ember első védelmi vonala a fertőzésekkel szemben. Fő feladata a kórokozók elpusztítása, valamint a szerzett immunválasz beindítása. Vannak olyan esetek, amikor csak a szerzett immunválasz is elég a fertőzés leküzdéséhez. Sok esetben azonban a sokkal célzottabb adaptív immunválasz is szükséges a fertőzés teljes felszámolásához. Az adaptív immunválasz 1-2 hét alatt teljesedik ki, és ami nagyon fontos, immunmemória alakulhat ki az adott kórokozó ellen. A kétféle immunrendszer együttes működése esetén beszélhetünk egészséges immunrendszerről. A veleszületett immunrendszer részét képezik a makrofágok, a dendritikus sejtek, a természetes ölő sejtek, a granulociták, a hízósejtek, különböző peptidek és a komplement rendszer. A szerzett immunitás a humorális (ellenanyagok = antitestek) és a sejtes (celluláris) immunválaszból áll, amelyben a B- és T-sejtek szerepe nélkülözhetetlen.

 

Az újszülöttek viszonylag kevés falósejttel (neutrofil granulocita, makrofág) rendelkeznek. Így ha az újszülött elkap egy makacs fertőzést, a szervezete egy idő után nem fog tudni elég neutrofilt termelni (makrofágok kerülnek viszont át az anyatejből is), melyek elpusztíthatnák a kórokozókat. Tehát a kórokozó maradhat felül. Újszülöttek esetén így fontos az orvosi segítés, például baktériumfertőzés esetén antibiotikum-terápiával segíthetünk az immunrendszernek. 2 hónapos korára a gyermek általában kinövi ezt a sérülékenységet.

 

Ezenkívül az újszülöttek T-sejtjeit még csak kevésbé hatékonyon tudja aktiválni a veleszületett immunitás. A vírussal fertőzött sejtek elpusztítására képes T-sejtekből is kevesebb van az újszülöttekben. Az újszülöttek B-sejtjeinek antitesttermelő képessége is alacsonyabb. Az éretlen B-sejt-válasz miatt az újszülöttek fogékonyabbak a tokos baktériumok (Meningococcus, Hib, Pneumococcus) által okozott fertőzésekre.

 

Az adaptív immunválaszunk annál jobb, minél több különféle kórokozóval találkozott már a szervezetünk, és minél több ellen alakult ki immunmemóriánk. A magzat az anyaméhben steril környezetben élt, így érthető, hogy az újszülött adaptív immunrendszere olyan, mint egy „tiszta lap”, számára minden kórokozó új. Meglévő immunmemória esetén gyorsabban alakul ki az adaptív immunválasz, mivel az újszülöttek még nem rendelkeznek ezzel, így az adaptív immunválasz kialakítása elhúzódhat náluk. Ezért az immunizáció egyes magasabb kockázatú betegségek esetén gyermekkori védőoltásokkal elősegíthető (lásd még: Csecsemőkori immunizáció).

 

Az anyatejes táplálás támogató szerepe

A csecsemők immunrendszerét erősíti az anyatejes táplálás – az anyatejjel, illetve az előtejjel fontos anyagok (zsírok, fehérjék, vitaminok, cukrok, antitestek, probiotikumok, immunsejtek) jutnak a baba szervezetébe. Az anyatejjel táplált babák szervezete hatékonyabban veszi fel a harcot a különböző fertőzések ellen, mint a tápszeres babáké, következésképp ritkábban is betegszenek meg. Kimutatták, hogy az anyatej jótékony hatással bír a csecsemők immunrendszerének fejlődésében, pl. a T-sejtek termelődése majdnem kétszer nagyobb a kizárólag tápszerrel táplált csecsemőkhöz képest a harmadik hét végére. Ezenfelül az anyatejes táplálás során az anyatejjel antitestek jutnak a csecsemőbe, melyek passzív immunizálást váltanak ki. Tehát ha az anya találkozik egy kórokozóval, és a szervezete ellenanyagot termelt ellene, gyermeke is védve lesz a kórokozó ellen.

 

Fontos azonban tudni, hogy nem minden gyermekbetegség ellen ad védelmet a szoptatás. Nem véd többek között olyan súlyos betegségekkel szemben sem, mint a kanyaró, diftéria, polió, ezért rendkívül fontos beadatni a kötelező gyermekkori védőoltásokat! Továbbá az anyatejjel átadott ellenanyagok csak időszakos védelmet biztosítanak, ugyanis pár hét alatt a szervezet lebontja őket.

 

Ha az anya egészségesen táplálkozik a szoptatás során, az anyatejjel a babát is egészségesen tudja táplálni – minden általa fogyasztott ételből jut a babának is egy kicsi. Később, a hozzátáplálás időszakában érdemes pürésített zöldségeket, gyümölcsöket is adni a gyermeknek. Antibiotikumos kezelés mellett, illetve azt követően probiotikumok is segíthetik az ellenálló képesség növelését.

 

Újszülöttkori fertőzések megelőzése

A gyermek immunfejlődésének korai szakaszában érdemes külön figyelmet fordítani a fertőző betegségek kialakulási kockázatának csökkentésére. Mivel nem tarthatjuk a gyermeket 6 hónapos koráig buborékban, limitáljuk azoknak a számát, akik meglátogathatják az első két hónapban. Mindig kérjük meg a látogatókat, hogy csak alapos szappanos kézmosás után nyúljanak a gyermekhez.

 

Adassa be gyermekének az életkor szerinti kötelező védőoltásokat! Ha terhességet tervez, a terhesség közepén érdemes lehet beadatni az influenza és a koronavírus elleni vakcinát, így a gyermek is védett lesz ezekkel a kórokozókkal szemben.

 

Ha gyermeke lázas, azonnal forduljon a gyermekorvosához! Csak az orvos tudja megítélni, szükség van-e gyógyszeres terápiára vagy kórházi kezelésre.

 

Immunfejlődés és allergia

A későbbi allergia kialakulásának esélye csökkenthető, ha a gyermek korán találkozik allergénekkel. A születés után még minden, a külvilágban található anyag idegennek minősül, ehhez folyamatosan szokik hozzá a gyermek. Az allergénekkel való találkozás következtében úgynevezett orális tolerancia alakul ki – ezért a csecsemőt megfelelő időben, megfelelő módon kell hozzászoktatni a különböző tápanyagokhoz.

 

Az immunrendszer természetes védekezését segítheti, ha a gyermeket nem túlzott védelemmel, „búra alatt” nevelik, hanem találkozhat a külvilág kórokozóival. Az először 1989-ben idézett higiéniai hipotézisnek is ez az alapja, pontosabban, hogy az egyre több gyermekkori allergiás eset mögött az áll, hogy a gyerekek nem találkoznak kórokozókkal, fertőzésekkel. Ennek okaként a kisebb családokat és a túlságosan tiszta otthonokat hozták fel. Az elmélet széles körben elterjedt, habár később kiderült, hogy a higiéniával felállított kapcsolat nem volt teljesen helyes – nem fertőzéseknek kell kitenni a csecsemőket, hanem olyan mikrobáknak, amelyek előnyösen hatnak az immunrendszer érésére. Kimutatták továbbá, hogy ha a gyermek mellett az első életévben kutyát vagy macskát tartunk, csökken az allergiás megbetegedések kialakulásának esélye.

 

KULCSSZAVAK
veleszületett immunitás  |   szerzett immunitás  |   védőoltás  |   vakcina  |   anyatejes táplálás  |   immunrendszer  |   újszülött  |   csecsemő  |   antitest  |   ellenanyag
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít