A csontszcintigráfia (vagy csontizotóp-vizsgálat, csontscan) radioaktív, gamma-sugárzást kibocsátó izotópokkal végzett képalkotó vizsgálat, melynek segítségével a csontanyagcsere folyamatai térképezhetők fel. Bizonyos betegségek – daganatok, fertőzések, törések – esetén megváltozik a csontok anyagcseréje, így a kóros eltérések alapján felállítható a diagnózis.
A csontképző sejtek aktivitásának megváltozása hamarabb jelzi a csontfolyamatok kóros elváltozásait, mint a röntgensugár.
A csontszcintigráfia felhasználási területe
Csontszcintigráfiát abban az esetben végeznek, ha felmerül a csontok kóros anyagcseréjének gyanúja.
A vizsgálat elvégzése a következő esetekben indokolt:
- csontdaganatok kimutatása,
- elsődleges és másodlagos (áttétes) daganatos folyamatok követése,
- a daganatterápia eredményességének ellenőrzése,
- a csontdaganat jó- vagy rosszindulatú jellegének megítélése,
- csontok gyulladásos folyamatainak diagnosztizálása,
- csontok vérellátási zavarainak kimutatása,
- ízületi protézisek kilazulásának gyanúja,
- ízületi gyulladások aktivitásának ellenőrzése.
A vizsgálat fájdalommentes, mellékhatása nincs, szövődményt nem okoz. A vizsgálathoz szakorvosi beutaló szükséges (magánegészségügyi szolgáltatásban beutaló nélkül is elvégeztethető).
A csontszcintigráfia előnye, hogy a módszer nagyon érzékeny, képes a kóros folyamatok korai kimutatására; hátránya viszont, hogy a kapott kép alapján nem lehet egyértelmű diagnózist felállítani, mert számos kórfolyamat hozhat létre hasonló elváltozást.
A csontszcintigráfia menete
A több óráig tartó művelet nem igényel felkészülést (előtte lehet enni, inni, gyógyszert bevenni). A vizsgálatra egy liter folyadékot szükséges vinni.
A vizsgálat lépései:
- gamma-sugárzást kibocsátó izotópos kontrasztanyag bejuttatása a szervezetbe intravénás injekció formájában;
- a kontrasztanyag beadását követően egy liter folyadék elfogyasztása;
- az anyag bejuttatása után két-három óra várakozás (egyes esetekben azonnal elvégezhető a vizsgálat);
- a vizsgálat során az izotóp sugárzását érzékelő gamma-kamera végigpásztázza a testet (ez idő alatt a vizsgálóasztalon 15–30 percig mozdulatlanul kell feküdni).
A vizsgálatot követő 24 órában javasolt bőséges folyadékfogyasztás a bevitt anyag eltávozásának gyorsítása érdekében. Bár a sugárzás hat óránként a felére csökken, de a vizsgált személy még bocsáthat ki magából sugárzást, ezért egy napig kerülni kell a szoros közelséget várandósokkal és gyermekekkel (felnőttekre nem jelent kockázatot).
A csontszcintigráfia működési elve
A csontszcintigráfiához használt izotópos kontrasztanyag rádióaktív nyomjelzőként bejut a csontokba. A kóros állapotban lévő csontképző sejtek a nagyobb aktivitásuk miatt az egészségeseknél nagyobb mértékben veszik fel az izotópot (egyes esetekben viszont az izotópfelvétel csökkenése mutatja ki a rendellenességet). A gamma-kamerával készült felvételek a halmozó gócokat ábrázolják, így a vizsgálattal a teljes csontrendszer állapota megítélhető.
A gamma-kamera az egész testről készít felvételt elöl- és hátulnézetből, a bonyolultabb szerkezetű csontokról (csigolya, arckoponya) keresztirányú felvétel is készülhet. A mérési adatokat számítógép dolgozza fel.
Csontszcintigráfia gyermekek és várandósok esetében
A sugárterhelés miatt gyermekeknél és a várandós kismamáknál csak nagyon indokolt esetben végzik el a vizsgálatot (a terhesség első három hónapjában egyáltalán nem).
A terhességről és szoptatásról minden esetben tájékoztatni kell az orvost. A vizsgálatot követő 24 órában a szoptatást fel kell függeszteni (a lefejt tejet ki kell önteni).
