A metrorrhagia olyan menstruációs zavart jelent, amelyben a vérzés a ciklust nem tartja (rendszertelen), és/ vagy rendellenes mennyiségű vér ürül a hüvelyből.
A menstruációs ciklustól függetlenül jelentkező, rendellenes, gyakran tartós és visszatérő vérzés az alábbi formákban is jelentkezhet:
- a menstruációtól független pecsételő vérzés;
- a menstruációtól független, gyakran tartós, visszatérő vérzés;
- véres folyás a hüvelyből;
- alhasi vagy hasi kellemetlen érzés, fájdalom;
- hasfeszülés;
- kismedencei teltségérzés;
- alhasi görcsös fájdalom.
A metrorrhagia nem önálló betegség, hanem tünetegyüttes. A kiváltó okok felderítése orvosi segítséget igényel.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a menstruációs ciklustól függetlenül jelentkező vérzést tapasztal, mielőbb felkerese fel nőgyógyászát vagy a területileg illetékes nőgyógyászati rendelőt!
A nőgyógyászat beutaló nélkül felkereshető.
A metrorrhagia lehetséges okai
Fiatal nőknél a rendellenes vérzés háttérben általában hormonális eltérés, fertőzés vagy terhesség állhat; azonban a kor előrehaladtával nem zárható ki a szervi elváltozás (pl. méh-, méhnyaki, hüvelyi daganat) sem. A ciklust nem tartó rendellenes vérzés nem önálló betegség, hanem számos egyéb betegség tünete lehet.
A háttérben álló gyakoribb okok:
- női hormonzavarok;
- méhen belüli fogamzásgátló eszköz (IUD);
- fogamzásgátló szedése mellett jelentkező áttöréses vérzés;
- terhességgel kapcsolatos eltérések;
- polipok;
- rosszindulatú méhtest-, petefészek- vagy méhnyakdaganat;
- hátrahajló méh;
- véralvadási zavarok.
Mivel a ciklust nem tartó rendellenes vérzés adott kórkép tüneteként jelentkezik, fontos a hátterében álló elváltozás mielőbbi felderítése és kezelése; elkerülve ezzel a vissza nem fordítható, előrehaladott betegségek kialakulását.
A metrorrhagia diagnosztizálása
A kezelőorvos (nőgyógyász) gondosan kikérdezi a pácienst a panaszokkal kapcsolatban. A diagnosztizálás magában foglalja a hasi és a hüvelyi vizsgálatot, illetve a hüvelyen keresztül végzett ultrahangvizsgálatot is. Ezen túlmenően a választandó diagnosztikus módszert a beteg életkora és a kórelőzmény határozza meg. A méhkaparásnak fontos szerepe van a diagnózis felállításában és a tünet kezelésben is.
Fontos kizárni a fertőzés és a terhesség lehetőségét, ennek érdekében kenetvétel és terhességi próba is történik. A kezelőorvos – megítélése szerint – különböző laboratóriumi vizsgálatokat és képalkotó eljárásokat (ultrahang, CT, MR) is kérhet a diagnózis felállításához.
A metrorrhagia kezelése
40 éves kor alatt lehetőség szerint gyógyszeres kezelés ajánlott. Ha azonban a gyógyszeres kezelés nem eredményes, a méhkaparás lehet a gyógyító eljárás. 40 éves kor felett a méhkaparást kötelező elvégezni, elsősorban az ebben a korban gyakrabban előforduló jó- és rosszindulatú méh-, méhnyaki daganatok tisztázása céljából. A méhkaparás során eltávolítják a méhen belüli fogamzásgátló eszközt (IUD), valamint az esetleges polipokat.
Ha a rendellenes méhvérzést gyulladás okozza, antibiotikumos kezelés javasolt. Ha a méhkaparék szövettani vizsgálata hormonelváltozásra utal, a ciklus gyógyszeres visszaállítása javasolt. Amennyiben a szövettani vizsgálata során rosszindulatú daganat igazolódik, a megoldás a méh részleges vagy teljes eltávolítása sebészi úton, kiegészítve egyéb kezelésekkel (pl. sugárkezelés).
