Csonttörések

Csonttöréseket a legkülönfélébb irányokból érkező, a csont ellenálló képességét, szilárdságát meghaladó erejű behatások okozhatnak.

 

A csonttörést kiváltó hatás lehet:

 

  • a csont rugalmasságát meghaladó összenyomás (pl. csigolyatörések);
  • hajlítóerő: a csont két távolabbi pontjára hatva, a csontot ív alakban meghajlítva;
  • az egyik végén rögzített csont hossztengelye körüli megcsavarodása (spiráltörés);
  • az ízületi szalagok tapadási helyénél a csont egy darabját letépik.

 

Ezen túlmenően a csonttörés lehet közvetlen (a csont ott törik el, ahol a behatás, pl. az ütés érte), és lehet közvetett is. Utóbbi esetben a törést okozó behatás nem a törés helyén, hanem attól távolabb éri a csontot (ez fordulhat elő esések, különböző nagy erejű és hirtelen feszítő- vagy csavaróerők következtében).

 

Mindkét esetben előfordulhat nyílt törés – ilyenkor a törött csontvég(ek) átszúrjá(k) a bőrfelszínt, súlyos járulékos sérülést okozva –, valamint zárt törés, amikor a csontvégek a bőrt nem szúrják át, de a bőr alatt ugyanúgy képesek súlyos járulékos sérülést okozni.

 

A törés következtében a törött csontvégek elmozdulhatnak oldalirányban, összecsúszhatnak, egymásba csúszhatnak, elcsúszhatnak egymás mellett, illetve – a töréssel egyidejű izomhúzás következtében – hosszirányban el is távolodhatnak egymástól.

 

A csonttörések tünetei

  • fájdalom a sérülés környékén,
  • duzzanat,
  • véraláfutás vagy elszíneződés,
  • a sérült testrész deformálódása,
  • a sérült végtag mozgatása nem vagy csak nagy fájdalmak közepette lehetséges.

 

Mikor kell sürgősségi ellátást vagy mentőt kérnie?

A csonttörés kezelése mindenképpen orvosi beavatkozást igényel.

 

Azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt az alábbi esetekben:

 

  • Ha a sérült eszméletlen vagy nem reagál. Kezdje meg az újraélesztést, amennyiben nem tapasztal légzést.
  • Ha a törés nagy erőbehatás, baleseti mechanizmus eredménye.
  • Ha a sérült eszméletlen, erősen vérzik, nyílt törése van.
  • Ha a sérült hát-, nyak- vagy fejsérülést szenvedett.
  • Ha felmerül a csonttöréssel összefüggésben egyéb, pl. belső sérülés lehetősége.

 

A csonttörések okai

Csonttörések jellemzően balesetek, esések, közlekedési, munkahelyi, sport- vagy háztartási balesetek következtében jönnek létre. A csontszövet ellenálló képességét különböző körülmények, állapotok, illetve egyes gyógyszerek, betegségek csökkenthetik, miáltal növekszik a csonttörések esélye. Ilyen lehet a csontritkulás, a különféle csontszöveti gyulladások vagy a szteroidtartalmú gyógyszerek is.

 

A csonttörések szövődményei

Csonttöréskor a csontvégek jelentős, sokszor súlyos melléksérüléseket tudnak okozni a környező szövetekben. A csonttörések súlyos szövődményei közé tartoznak a lábadozás alatti mozdulatlanság miatt kialakuló légúti fertőzések, tüdőgyulladás, vérrögképződések, tüdőembólia, amelyek nemegyszer (elsősorban időskorban) a beteg halálához is vezethetnek. Éppen ezért kiemelten fontos időskorban a csonttörések megelőzése.

 

A csonttörések megelőzése

A csonttörések megelőzésében két fő lehetőség áll rendelkezésre. Az egyik a csonttörést okozó baleset elkerülése, a másik pedig a csontok rugalmasságának megőrzése:

 

  • Időskorban a csonttörések túlnyomó többsége elesésből adódik – így kiemelt fontosságú az elesés megelőzése egyensúlygyakorlatokkal, megfelelően beállított vérnyomással, rendszeresen használt támaszkodóeszközökkel.

 

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk