egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A családterápia a pszichoterápia egyik ága, a beteggel történt megállapodás alapján, lélektani eszközökkel végzett kezeléssorozat. Olyan segítő módszer, amely egységként, rendszerként kezeli a családot, és a családtagok közti kölcsönhatás (interakció) valamint kommunikáció révén hoz létre változást a családtagok magatartásában és abban, ahogy az élmények átélése és feldolgozása történik.

 

A pszichoterapeuta a család összes tagjával közösen tárja fel a problematikus viselkedésformákat és interakciókat, így az egész családot segíti a változásban. Ezért a családterápia hatására a nem megfelelően működő (diszfunkcionális) családi rendszer is rendeződhet.

 

A családterápia elméleti háttere

A családterápiában többféle irányzat van, amelyek közül az egyik legáltalánosabban elfogadott az ún. rendszerelmélet, mely abból az alapvetésből indul ki, hogy a társas rendszer zavara gyakran az egyén szintjén is zavart kelt, vagyis a tünethordozó személy (szaknyelven index páciens) a család egészének működésbeli zavarát, diszfunkcióját képviseli. Mivel bármely családtag viselkedése hat az összes többi tag viselkedésére is, egy tag viselkedésének elemzésekor a rendszer egészét kell feltérképezni.

 

Megfigyelték például, hogy a szkizofréniában szenvedőknél gyakori az ún. kettős kötés (duble-bind) kommunikáció, ahol az anya mást kommunikál, mint ahogyan viselkedik. Ez az ellentmondásos hatás a gyermekben tanácstalanságot, kóros reakciókat, arra hajlamos személyekben akár betegséget is képes kiváltani. Ilyen esetek is indokolták a családterápia bevezetését.

 

A terápiás gyakorlatot – annak irányultságától függően – a család kapcsolati, strukturális, szociokulturális, történeti, érzelmi vagy etikai rendszerként való értelmezése jellemzi.

 

  • A kapcsolati családterápia elsődlegesen a családi rendszeren belüli hatékony kommunikációra összpontosít, segítve a családtagokat a kártékony kommunikációs minták felismerésében és átalakításában.
  • A strukturális családterápia különös figyelmet fordít a családi erővonalak szerkezetére, az egyes családtagok szerepeire és a közöttük meglévő szövetségekre. Célja, hogy új működési egyensúly jöjjön létre a családban.

 

A pszichoedukációs irányzat célja a családban jelen lévő feszültség csökkentése oly módon, hogy a családtagoknak a nehéz helyzetekben alkalmazható új megküzdési mintákat mutat és gyakoroltat be. Leginkább olyan családok esetében alkalmazzák, ahol az egyik családtag súlyos lelki zavarral küzd.

 

A párterápiában vagy házasságterápiában a terapeuta két, egymással hosszú távú párkapcsolatban levő, nem feltétlenül együtt élő személlyel dolgozik. A párterápia olyan esetben alkalmazható, amikor egy kapcsolat rosszul működik vagy válságba jut. Párterápiás megközelítés javallott a családterápia helyett, ha a gyermek pszichés zavara a szülők közötti problémákra vezethető vissza.

 

A családterápia fő javallatai

A családterápia önálló terápiás módszerként, vagy egyéb terápiás formákkal – például viselkedésterápiával, szexuálterápiával, pszichodrámával – kombináltan alkalmazható. Használható valamely családtag egyéni terápiájával együtt, illetve kiegészítheti az egyéni pszichoterápiát annak különböző fázisaiban. Kiemelt szerepe van a gyermekek és serdülők pszichoterápiájával való kombinációnak.

 

A családterápia mindazon páciensek számára ajánlható, akik családban élnek, és tünetük, betegségük pszichoterápiával, vagy a pszichoterápia és gyógyszeres kezelés kombinációjával gyógyítható.

 

A családterápia hatékony a szkizofrén betegek kezelésében. Alkalmas módszer lehet a gyermekgyógyászatban, pszichoszomatikus betegségek, onkológiai betegségek esetén is.

 

A családterápia ellenjavallatai

A családterápia ellenjavallatát képezi a család felbomlásának irányába ható, visszafordíthatatlan folyamat, valamelyik szülő paranoid állapota vagy kriminalitása, a szülők őszintétlensége, ellenséges előítélet vagy bármely családtag merev ellenállása a terápiával szemben, valamint olyan szervi betegség vagy egyéb akadály, amely kizárja valamely családtag jelenlétét.

 

A családterápia menete

A kezelés általában 90 perces ülések keretében zajlik, melyek időtartama és gyakorisága kötött. Az ülések száma 4-től 25-ig, gyakorisága a napi alkalmaktól a havi alkalmakig terjedhet. A kezelés befejezése után, 3-12 hónapon belül egy utánkövető ülés lehet szükséges. A családterápiát pszichoterapeuta szakember vezeti, aki pszichiáter szakorvosi vagy klinikai szakpszichológusi képzettséggel, valamint pszichoterápiás szakképzettséggel és jártassággal rendelkezik.

 

A családterápia egyszerre összpontosít az egyénre, a többi családtagra és a helyzetre, amelyek közös erőterében az adott tünet felbukkanhatott. Úgy tekint a terápia során tapasztalt egyéni és családi működésekre, mintha azok csak egy-egy kisebb elemét képeznék egy visszatérő, illetve ismétlődő folyamatnak. Családterápiában a minták átalakítása, valamint a generációk közötti kommunikáció stílusának és módjának megváltozása révén változik a családi rendszer, és vele együtt az összes családtag is.

 

A terápia

 

  • Nem a miértekre kérdez rá, hanem arra, hogy mi történik pontosan és a jelenség mikor fordul elő.
  • Nem az események tartalmára kíváncsi, hanem azok ívére és dinamikájára.
  • Célja nem az, hogy az adott családtag belássa és megértse viselkedése mögött meghúzódó okokat, hanem hogy a családtagok közötti viselkedési mintázatok megváltozzanak.

 

Mikor forduljon szakemberhez?

Amennyiben családja egyik tagjánál lelki probléma (például szorongásos zavar, öngyilkossági kísérlet, komplikált gyász, szenvedélybetegség stb.) jelentkezik, vagy ha a családi rendszerben működési zavart (például súlyosbodó, visszatérő konfliktust) észlel, forduljon pszichiáterhez vagy pszichológushoz.

 

Akkor is javasolt szakembert felkeresni, ha a családja komoly változáson megy keresztül, és az új helyzethez való alkalmazkodásban, a családi egyensúly helyreállításában van szükség segítségre. Ilyen helyzet lehet például a szülővé válás, a család új taggal bővülése, a felnőtté vált gyermek önállósodása, vagy valamely családtag súlyos betegsége, illetve halála.

 

Gyermek- és ifjúságpszichiáter vagy gyermekpszichológus szintén javasolhat családterápiát a gyermek viselkedési problémái esetén, mivel a gyermek tüneteinek hátterében a családi viszonyrendszerben kialakult probléma is állhat.

KULCSSZAVAK
pszichoterápia  |   index páciens  |   diszfunkcionális viselkedés  |   párterápia  |   krízis  |   gyász
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít