A krónikus obstruktív tüdőbetegség (Chronic Obstuctive Pulmonary Disease, COPD) egy összefoglaló kifejezés, amely több krónikus tüdőbetegséget foglal magában, és ezek együttes jelenlétére utal.
A COPD-ben egyszerre van jelen a tüdőtágulat és a krónikus hörgőgyulladás.
A COPD kialakulásának fő oka a dohányzás.
A COPD idővel az alsóbb légutak beszűküléséhez és a légzőfelület jelentős csökkenéséhez vezet, ami megnehezíti a légzést. Ez a folyamat kezdetben visszafordítható, de az idő előrehaladtával egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a károsodás maradandóvá válik. A krónikus lefolyású betegségben olykor fellángolások jelentkezhetnek, amit a tünetek hirtelen történő rosszabbodása jellemez.
A COPD főbb tünetei
A visszafordíthatatlan szervi károsodás évek-évtizedek alatt alakul ki a dohányzás vagy egyéb környezeti ártalom hatására. A COPD korai szakaszban még tünetmentes lehet, a tünetek jelentkezésekor már általában nem visszafordítható a kórfolyamat.
A tünetek megjelenésekor a következők tapasztalhatók:
- nehézlégzés,
- köhögés,
- váladék felköhögése (köpetürítés),
- zihálás,
- mellkasi szorító érzés.
A COPD tünetei összetéveszthetők az asztma tüneteivel, a COPD azonban általában 40-50 év felett jelentkezik, míg az asztma gyakran már gyermekkorban is jelen van.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a fenti tüneteket tapasztalja, különösen akkor, ha azok vissza-visszatérnek, keresse fel háziorvosát, aki a panaszok kikérdezése és a fizikális vizsgálat alapján szükség esetén beutalja pulmonológiai kivizsgálásra.
Ha a levegővétel nehezített, mindenféleképpen tanácsos mihamarabb orvoshoz fordulni. A 35 év feletti dohányosoknál indokolt a COPD-re irányuló kivizsgálás, különösen, ha köhögnek, váladékot köhögnek fel, vagy légszomjat tapasztalnak.
A dohányzásról való leszokáshoz igénybe vehető lehetőségekről szintén érdeklődhet háziorvosánál, aki a megfelelő szakemberhez vagy szervezethez tudja irányítani, illetve használhatja az alábbi elérhetőségeket:
Dohányzás Leszokást Támogató Központ weboldala,
zöldszám: 06-80-44-20-44.
A COPD kiváltó okai
A COPD kialakulása az esetek 85-90%-ában a dohányzás következménye. A COPD kialakulásának valószínűsége folyamatosan növekszik a dohányzással töltött évek számával és az elfogyasztott dohány mennyiségével is.
Ritkább esetekben egyéb környezeti ártalom vezet a COPD kialakulásához, például egyes munkahelyeken, porokkal, gázokkal, vegyszerekkel dolgozók esetében is magasabb arányban alakul ki a betegség, illetve a genetikai tényezők szerepe is meghatározó lehet.
A COPD szövődményei
A COPD a harmadik leggyakoribb halálok világszerte. Évente több mint 3 millió ember veszti életét a dohányzással összefüggésbe hozható megbetegedés miatt. Magyarországon körülbelül 500 000 főt érinthet a betegség, rendszeres gondozásban ugyanakkor csak a betegek kb. 40%-a vesz részt, mivel enyhe tünetekkel sokan nem keresik fel az orvosukat, és nem kerül sor a korai diagnózisra.
A COPD számos szövődményhez vezethet, beleértve a visszatérő légúti fertőzéseket, például a megfázást, az influenzát és a tüdőgyulladást. Emellett a betegség rendellenesen magas nyomást okozhat a tüdő ereiben is (pulmonális hipertónia), amelynek talaján különböző szívbetegségek alakulhatnak ki.
A COPD-ben szenvedő betegeknél emellett fokozott a tüdőrák (ha dohányzik az illető) és a depresszió kockázata is, illetve számolni kell a gyakori kórházi kezelések szükségességével és az életminőség folyamatos romlásának esélyével is.
A betegségteher csökkentése és a kórfolyás lassítása csak a megfelelő gyógyszeres kezelés és az életmódváltás – dohányzásról való leszokás és személyre szabott aktivitás – együttes alkalmazásával lehetséges. A COPD-vel élők gondozását tüdőgyógyász (pulmonológus) szakorvos végzi a tüdőgondozó intézmények keretein belül.
A COPD diagnosztizálása
A kivizsgálást végző tüdőgyógyász felveszi a kórtörténetet, és feltesz a betegnek néhány kérdést például arról, hogy dohányzik-e, vagy dohányzott-e, tud-e allergiáról, illetve milyen környezetben dolgozik. Ezután következik a fizikális vizsgálat.
A COPD kórisméjének felállításában fontos a légzésfunkció vizsgálata (spirometria), amely megmutatja, hogy a betegnek beszűkült-e a tüdőkapacitása, és ha igen, milyen mértékű a COPD. Ez a vizsgálat segíthet elkülöníteni a COPD-t néhány más állapottól is, például az asztmától. Emellett szükség lehet terheléses vizsgálatokra, EKG-ra, vérgázvizsgálatokra és mellkasröntgenre is.
A COPD kezelése
A COPD-re nincs gyógymód, de kezelhető. Fontos az időben megkezdett terápia, mert azzal a betegség tünetei mérsékelhetők, és a betegség lefolyása is lassítható. A legfontosabb teendő a dohányzás kerülése, ideértve a passzív dohányzást és az alternatív dohánytermékek használatát is. A dohányzás minden esetben fenntartja és idővel súlyosbítja a betegséget.
A COPD legfontosabb gyógyszerei a hörgőtágítók, amelyek ellazítva a légutakat megkönnyítik a légzést. A gyógyszeres kezelés során gyakran szükség van szteroidokra, időről időre pedig antibiotikumokra, illetve olykor oxigénterápiára is. Egyes súlyosabb esetekben az egyetlen megoldást a tüdőátültetés jelenti.
Az egészség megőrzéséhez hozzájárulhat a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás és az influenza elleni védőoltás évente történő beadatása, valamint a Pneumococcus elleni védőoltás. Amennyiben rendelkezésre áll bármilyen légúti fertőzés elleni védőoltás (pl. COVID-19), azt is érdemes minél hamarabb beadatni.
Érdeklődjön kezelőorvosánál az ajánlott védőoltásokról és azok elérhetőségéről, mert COPD-vel magasabb kockázatot jelentenek a fertőző légúti betegségek!
