A fokozott izomtónus (hipertónia) azt jelenti, hogy az izmok a szokásosnál feszesebbek, merevebbek. Újszülötteknél és csecsemőknél ez különböző állapotok vagy betegségek kísérőjelensége lehet. A kezelés eredménye mindig a kiváltó ok súlyosságától függ.
Az izomtónus az az ellenállás, amit az izom nyugalmi állapotban kifejt. Fokozott izomtónus esetén az izmok túlzott ellenállást tanúsítanak, túl merevek, feszesek. Csecsemőknél és újszülötteknél ez arról ismerhető fel, hogy a végtagok vagy a nyak izmai feszesek, a baba mozgása kevésbé rugalmas, az izmokat nehezebb ellazítani.
A fokozott izomtónus tünetei
A legjellemzőbb tünet az izmok szokatlan merevsége. Emellett előfordulhat, hogy a gyermek egyensúlyérzéke rosszabb, mozgása kötöttebb, például nehezebben mozgatja a végtagjait, és bizonyos mozdulatok kivitelezése is nehezebb számára (robotszerű mozgás).
Újszülötteknél és csecsemőknél az alábbi tünetek hívhatják fel a figyelmet a fokozott izomtónusra:
- a végtagok és a nyak nehezebb mozgatása;
- kisebb mozgástartomány;
- feszes, merev testtartás;
- nehezített alapmozgások, például nyúlás, fogás, fordulás;
- esetenként etetési nehézségek;
- későbbi életkorban egyensúlyproblémák, ügyetlenség; gyakori elesések;
- izomfájdalom;
- akaratlan izomösszehúzódások.
A tünetek súlyossága nagyon eltérő lehet. Enyhébb esetben alig okoz panaszt, közepes formában gyakori esésekhez, súlyos formában pedig akár az ízületek mozgásképtelenséghez (kontraktúra) is vezethet. Extrém esetekben az izom teljesen merevvé válhat, és az érintett ízület mozgatása is nehezítetté válik.
A súlyosság általában attól függ, hogy a kiváltó probléma az agyban vagy a gerincvelőben helyezkedik-e el.
A fokozott izomtónus típusai
A fokozott izomtónusnak két fő formája ismert, ezek az alábbiak.
Szpasztikus hipertónia (spaszticitás): az izmok merevsége fokozott reflexekkel és izomgörcsökkel társulhat, amelyek romlanak mozgás hatására.
Disztóniás hipertónia (rigiditás): az izmok merevsége nem fokozódik mozgás hatására.
Mikor forduljon orvoshoz?
Érdemes minél hamarabb gyermekorvoshoz fordulni, ha a baba mozgása szokatlanul merevnek tűnik, nehezen mozgatja a végtagjait, vagy a mozgásfejlődése elmarad az életkorilag elvárttól.
A fokozott izomtónus olykor már újszülöttkorban észlelhető, de előfordul, hogy csak később válik feltűnővé.
A csecsemők mozgásfejlődéséről bővebben itt olvashat.
A fokozott izomtónus kiváltó okai
A fokozott izomtónus hátterében leggyakrabban az idegrendszer olyan eltérése áll, amely befolyásolja az izmok működésének szabályozását. Ez érintheti az agyat vagy a gerincvelőt. Maga a fokozott izomtónus tehát nem önálló betegség, hanem valamilyen alapbetegség tünete.
A fokozott izomtónus lehetséges okai:
- agyvelőgyulladás vagy agyhártyagyulladás;
- fokozott koponyaűri nyomás (például veleszületett tumor, stroke vagy a gerincvelő-folyadék áramlási zavara következtében);
- bénulás az agy fejlődése során történő sérülés miatt (cerebralis paresis);
- öröklött genetikai betegségek vagy anyagcsere-betegségek;
- születés körüli oxigénhiány következtében kialakult agykárosodás.
Koraszülöttekben átmenetileg is előfordulhat fokozott izomtónus az idegrendszer éretlensége miatt. Nagyobb gyermekek esetén ritkán más betegségek, például a szklerózis multiplex is okozhat fokozott izomtónust. Felnőttekben leggyakoribb oka a Parkinson-kór.
A fokozott izomtónus lehetséges szövődményei
Ha a fokozott izomtónus tartósan fennáll, az befolyásolhatja a gyermek mozgás fejlődését és a mindennapi aktivitását. Súlyosabb esetekben nőhet az elesések, sérülések, ízületi problémák, illetve a mozgáskorlátozottság kockázata.
A fokozott izomtónus diagnosztizálása
A diagnózis felállításához az orvos a fizikális vizsgálat során felméri az izmok feszességét, a mozgástartományt, az egyensúlyt és a koordinációt, a motorikus képességeket (fogás, végtagok mozgatása, felülés) és a reflexeket. Emellett fontos a családi kórtörténet, valamint a várandósság és a születés körülményeinek pontos ismerete is.
Szükség esetén képalkotó vizsgálatokra, például CT-re és MRI-re is sor kerülhet. Az izmok és az idegek funkciójának vizsgálata pedig elektromiográfia (EMG) segítségével végezhető.
A fokozott izomtónus kezelése
A kezelés célja az izommerevség csökkentése, a mozgás javítása és a szövődmények megelőzése. A terápia mindig a kiváltó októl és a tünetek súlyosságától függ.
A kezelés része lehet:
- rendszeres, egyénre szabott mozgásfejlesztés;
- gyógytorna vagy fizioterápia a mozgástartomány javítására;
- helyi injekciós kezelés (botox) az idegi impulzusok „kikapcsolására”;
- bizonyos esetekben izomlazító gyógyszerek adása.
A súlyos hipertóniában érintett személyek számára különféle mozgást segítő eszközök is elérhetők a biztonságosabb közlekedés érdekében.
A központi idegrendszer károsodása miatt kialakult fokozott izomtónus egész életen át fennálló állapot. Egyes gyermekek a korán megkezdett fejlesztés, kezelés következtében jelentős javulást mutatnak, és az állapot nem befolyásolja számottevően az általános egészségüket. Súlyosabb esetben a tünetek idővel rosszabbodhatnak, és hatással lehetnek a gyermek általános egészségi állapotára, illetve életminőségére is.
Ajánlott tartalom:
