A meddőség az elmúlt évtizedekben világszerte egyre gyakoribb probléma, hazánkban a statisztikák szerint minden ötödik pár érintett. A meddőségnek szervi, életmódbeli vagy lelki okai egyaránt lehetnek, illetve időtényező (relatív magas életkor) is állhat a fogantatási nehézségek hátterében.
Meddőségről akkor beszélünk, ha legalább 1 éven át tartó, védekezés nélküli szexuális élet ellenére sem következik be a kívánt várandósság (35 év feletti nő esetében fél év).
A meddőségkezelési ellátások indokoltsága
Meddőségi intézet felkeresése azoknak a pároknak ajánlott, akiknél egy év rendszeres és védekezés nélküli házasélet sem vezetett várandóssághoz. A meddőségi centrumokban célzott vizsgálatokkal megállapítják a felek meddőségben való érintettségét (előfordulhat, hogy mindkét fél egészséges), és javaslatot adnak a megoldására, ami lehet életmódváltás, hormonkezelés, illetve humán reprodukciós beavatkozás.
A meddőségkezelés akkor kezdhető el, ha az orvosilag indokolt és elvégezhető. A szakorvosi javaslatot szülész-nőgyógyász szakorvos jogosult megadni andrológus szakorvos véleményének figyelembevételével.
A meddőségkezelési ellátások finanszírozása
Hazánkban a meddőségcentrumokban az orvosszakmailag kötelező vagy szükségesnek ítélt kezelési módszerek – az egyszerűbbektől a speciális eljárásokig – ingyenesen vehetők igénybe, a beavatkozásokat az Egészségbiztosítási Alap finanszírozza.
A 2021-ben életbe lépett szabályozás szerint meddőségkezelési célú beavatkozásra 2021. szeptember 30-tól csak állami kézben lévő, központi költségvetésből finanszírozott ellátást nyújtó centrum jogosult, a magánintézmények erre vonatkozó működési engedélye 2022. június 30-án hatályát veszti (a folyamatban lévő kezelések és a fagyasztott minták az EMMI által kijelölt állami szolgáltatóhoz kerülnek).
2020 óta a meddőségkezelésben használt gyógyszerek 100 százalékos állami finanszírozásúak.
A meddőségkezelési ellátások elvégzésének feltételei
A meddőségkezelési eljárás házastársak, élettársi kapcsolatban álló különnemű személyek, valamint egyedülálló nők esetén végezhető el.
A meddőségi ellátás további feltételei:
- biztosítotti jogviszony;
- legalább két egymástól független szakorvosi szakvélemény a meddőség tényének és okának megállapítására;
- a nő életkora nem éri el a reprodukciós kor felső határát (45 év);
- orvosilag megalapozott esély egészséges gyermek fogamzására és megszületésére.
A közfinanszírozott meddőségkezelési eljárásban azok is részt vehetnek, akiknek már van természetes módon született gyermeke.
Nem végezhető el a reprodukciós beavatkozás:
- ameddig bármelyik kérelmező a gyermek életét, egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető valamely megbetegedésben szenved, vagy fertőző megbetegedés kórokozóját hordozza;
- ha a létrejövő terhesség a kihordó anya életét súlyosan veszélyezteti, illetőleg abból nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem születhet.
Nem vehetnek részt a térítésmentes meddőségkezelési eljárásban azok, akiknél korábban művi meddővé tétel történt (kivéve, ha orvosi javaslatra történt).
A meddőségkezelés körébe tartozó ellátások
Az 1997. évi CLIV. törvény 166. paragrafusa szerint az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások a következők:
- testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés (in vitro fertilizáció, azaz IVF);
- a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel (inszemináció);
- ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés;
- embrióadományozással végzett embrióbeültetés;
- a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer.
Az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vehető meddőségkezelések mértéke
A törvény megszabja, hogy a közfinanszírozott meddőségkezelési beavatkozások hány alkalommal és milyen időközönként vehetők igénybe. 2023. december 31-ig bezárólag mesterséges ondóbevitelből (inszeminációból) legfeljebb hat beavatkozás, testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetésből legfeljebb öt teljes, azaz az embrió beültetésével végződő beavatkozás közfinanszírozott igénybevételére nyílt lehetőség (ideértve az eljárások során keletkezett, fagyasztva tárolt embriók beültetését is, ha azok a korábbi eljárások során kerültek fagyasztásra).
2024. január 1-től a korábbi szabályok a következőképp módosultak:
- ovuláció indukcióból, és mesterséges ondóbevitelből legfeljebb hat beavatkozás;
- petesejtnyerés céljából történő gyógyszeres stimulációból legfeljebb öt beavatkozás;
vehető igénybe a kötelező egészségbiztosítás terhére.
A módosítások értelmében tehát a támogatás számbeli korlátozása már nem a beültetéssel végződő beavatkozásokra, hanem egy-egy újabb ciklus megkezdésére vonatkozik. Fontos továbbá, hogy a nem petesejtnyerés céljából végzett gyógyszeres stimulációk nem csökkentik a lehetőségek számát, így a fagyasztott embriók beültetését nem érinti a fenti szabályozás. Kivételt képez ez alól, aki a korábbi szabályozás alapján a beültetések számával a közfinanszírozott lehetőségeit nem merítette ki, de az új szabályozás alapján már nem lenne jogosult további stimulációra: a fagyasztott embriók beültetése is csökkenti a beültetési lehetőségének számát a hatálybalépésétől számított egy évig.
A stimulációkba beletartoznak a 2024. január 1-ét megelőzően az Egészségbiztosítási Alap terhére elvégzett stimulációk is. Ennek megfelelően, a jövőbeni kezelésekre való jogosultságot a korábban igénybe vett stimulációk száma határozza meg. Például, akinél 2023. december 31-ig már 3 stimulációt végeztek petesejtnyerés céljából, esetében még 2 stimuláció indítható e célból, függetlenül attól, hogy a korábbi szabályok alapján még hány beültetésre lett volna jogosult.
Aki a korábbi szabályozás alapján a beültetések számával a közfinanszírozott lehetőségeit kimerítette, annak 2024. január 1-el sem keletkezik jogosultsága újabb beavatkozásokra.
Aki a korábbi szabályozás alapján a beültetések számával a közfinanszírozott lehetőségeit nem merítette ki, de az új szabályozás alapján már nem lenne jogosult további stimulációra, a stimulációk számától függetlenül a módosítás hatálybalépésétől számított egy évig annyi beavatkozásra jogosult, amennyire a hatálybalépést megelőző szabályok szerint jogosult volt.
Továbbra is fennáll, hogy ha a közfinanszírozottan elvégzett reprodukciós eljárások eredményeképp legalább egy gyermek élve születik, további 4 közfinanszírozott ciklusra (beültetés helyett petesejtnyerés céljából történő stimulációra, illetve inszemináció indítására) keletkezik jogosultság, amely lehetőségek a Rendelet 2. § (1) bekezdés ca) és cb) alpontjai szerinti öt, illetve hat lehetőség kimerítését követően, a további jogszabályi feltételek fennállása esetén vehetők igénybe.
A testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés beavatkozássorozatai között a támogatott formában történő igénybevételhez már nem szükséges három hónapos időközöknek eltelnie. A következő, orvosilag indokolt IVF-ciklus az egyéni egészségügyi állapot függvényben – egyéb jogszabályi feltételek teljesülése esetén – indítható.
A 2024. január 1-től hatályos szabályozás értelmében újabb stimuláció addig nem indítható, amíg az adott pár esetében lehetőség van a saját célra letétbe helyezett embriók felhasználására, ettől orvosszakmai indokoltság esetén utóbbi jogszabályban foglaltak szerint van lehetőség eltérni:
- ha az érvényben lévő egészségügyi szakmai irányelv szerinti nem konvencionális – többszörös – stimulációindítás történik ugyanabban az ovarialis ciklusban;
- fertilitásprezervációs kezelés esetén;
- preimplantációs genetikai teszt végzése esetén.
Szerződött szolgáltatók
A beavatkozások közfinanszírozott formában a NEAK-kal e feladatra szerződött szolgáltatóknál vehetők igénybe:
- Dunamenti REK Kft.,
- Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ,
- Semmelweis Egyetem Klinikai Központ,
- Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ,
- Debreceni Egyetem Klinikai Központ.
A szolgáltatók több telephelyen végezhetnek asszisztált reprodukcióval összefüggő tevékenységet, ezek elérhetőségeit a NEAK nyilvántartásai tartalmazzák, illetve az aktuális igénybevételi lehetőségekkel kapcsolatosan közvetlenül a szolgáltatóknál célszerű érdeklődni.
Intézményi regisztrációs lista
A szerződött egészségügyi szolgáltatók a társadalombiztosítás terhére tervezett beavatkozásokat a rendelkezésre álló kapacitásaik alapján ütemezik, így az aktuálisan elvégzendő ellátásokra intézményenként eltérő várakozást követően kerülhet sor. A várakozási időt és a betegellátás sorrendjét ezen felül az egyes páciensek egyéni tényezői is befolyásolhatják.
Amennyiben testen kívüli megtermékenyítéssel és embrióbeültetéssel végzett reprodukciós eljárást (IVF) kezdenek el, a beavatkozás végzésére jogosult egészségügyi szolgáltató köteles a biztosítottat intézményi regisztrációs listára felvenni a további szükséges ellátási feladatok tervezése és ütemezése érdekében.
Az intézményi regisztrációs lista nem várakozási lista, azaz a biztosított nem attól az időponttól kezdődően kerül a listára, amikor az igény az ellátás iránt megjelenik, hanem csak azt követően, hogy az ellátás elvégzésére jogosult egészségügyi szolgáltató az IVF program megvalósítását az adott biztosított esetében elkezdi.
Amennyiben meddőségi kivizsgálás, inszemináció vagy IVF eljárás indítására kerül sor, az ezek végzésére jogosult egészségügyi szolgáltató köteles a biztosítottat intézményi regisztrációs listára felvenni a szükséges ellátási feladatok tervezése és ütemezése érdekében. Tekintettel arra, hogy az ellátások több alkalommal vehetők igénybe közfinanszírozottan, így minden indításkor szükséges a biztosítottat regisztrálni. A regisztráció egy adott szolgáltató listájára történik, így ha időközben a biztosított szolgáltatót vált, a regisztrációt az új szolgáltatónak is el kell végeznie.
Amennyiben a biztosított nem szerepel a regisztrációs listán, az ellátás nem vehető igénybe a közfinanszírozás terhére.
Megszakadt kezelések
Amennyiben a petesejtnyerés céljából indított gyógyszeres stimuláció, az ovulációindukció, a mesterséges ondóbevitel vagy az embrióbeültetés folyamata esetlegesen megszakad, térítésmentesen kizárólag akkor vehető igénybe, ha a megkezdett beavatkozás megszakításának orvosi indoka volt, vagy a megkezdett beavatkozás megszakítására az egészségügyi szolgáltatóra visszavezethető indok miatt került sor. Amennyiben tehát nem e páciensen kívülálló okok valamelyikéből kifolyólag szakad meg az ellátás, az a páciens számára térítéskötelessé válik.
Tekintettel arra, hogy a 2024. január 1-től hatályos szabályok értelmében a petesejtnyerés céljából végzett stimulációk (inszemináció esetén pedig az azt megelőző ovulációindukció) száma korlátozott, az e céllal indított, azonban valamilyen okból megszakadt kezelés szintén csökkenti a közfinanszírozottan igénybe vehető ciklusok számát. Egy-egy stimuláció céljának megállapítása az egészségügyi szolgáltatók által küldött, finanszírozási célú adatokból történik. Amennyiben a NEAK a korábban beérkezett adatokból kétséget kizáróan nem tudja megállapítani valamely stimuláció célját, azt nem veszi figyelembe felhasznált közfinanszírozott lehetőségként.
Ajánlott tartalom:
Jogszabályi háttér
- évi CLIV. törvényaz egészségügyről
- 49/1997. (XII. 17.) NM rendeleta kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról
- 30/1998. (VI. 24.) NM rendeletaz emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról
- 2021. évi CI. törvény egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról.
