egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

A dialízis a vér mesterséges tisztításának egyik módja, ha a vesék szűrőfunkciója már nem elegendő. A vesék egészséges működésük esetén megszűrik a vért, eltávolítva a káros salakanyagokat és a felesleges folyadékot, amelyek vizelet formájában távoznak a szervezetből. Amennyiben a vese működése valamilyen ok miatt nem megfelelő, a vérben salakanyagok, méreganyagok szaporodnak fel.

 

A dialízis során olyan salakanyagokat és folyadékot távolítanak el a szervezetből, amelyeket a vese önállóan nem képes eltávolítani. A dialízis célja az is, hogy a vérben lévő különböző mérgező anyagok szintjét, a sókat (elektrolitokat) és a víz mennyiségét korrigálva a szervezetet egyensúlyban tartsa. Enélkül a végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő betegek meghalnának.

 

Mikor van szükség dialízisre?

Dialízisre leggyakrabban veseelégtelenség miatt van szükség, amely lehet akut vagy krónikus.

  • Amennyiben a vese elégtelen működése rövid idő alatt, azaz néhány óra vagy nap alatt alakul ki, akut veseelégtelenségnek nevezzük. Ilyen állapot lehet heveny, súlyos betegség vagy baleset következménye.
  • Gyakrabban a veseelégtelenség krónikus vesebetegség eredménye, ekkor a veseműködés hosszú évek alatt, fokozatosan romlik.

 

A dialízis típusai

A dialízisnek két fő típusa van:

 

1. Hemodialízis

A vért a szervezetből kivezetik, egy szűrőn keresztül megtisztul, majd visszavezetik a páciensbe. A szűrőben hártyák (membránok) találhatók, amelyek egyik oldalukon a beteg vérét, másik oldalukon pedig a dialízisfolyadékot áramoltatják. A méreganyagok a vérből a dialízisfolyadékba jutnak, és a megtisztított vér kerül vissza a páciensbe. A hártya (membrán) felépítése és a dialízisfolyadék összetétele lehetővé teszi, hogy csak a méreganyagok kerüljenek ki a vérből, a fontos összetevők a vérben maradhassanak.

 

2. Peritoneális dialízis

Peritoneális dialízis esetén a hashártyát használják mint membránt, ezen keresztül juttatják ki a méreganyagokat a szervezetből. A hasüregbe műtéti beavatkozás során egy speciális puha csövet (katétert) ültetnek be. A katéteren keresztül dializálófolyadékkal töltik fel a hasüreget. Ebbe a folyadékba a hashártyán keresztül jutnak ki, szűrődnek át a méreganyagok, majd a folyadékot leengedik. Ezt követően ismét tiszta folyadékkal, dializálóoldattal töltik fel a hasüreget. A folyadékcserét naponta többször kell elvégezni.

 

Melyik típusú dialízis a jobb?

A kezelőorvos a típusok közötti választás lehetőségét felajánlhatja a betegnek. Speciális esetekben nincs választási lehetőség. Jelentősen a két technika hatékonyság szempontjából nem különbözik, de mindkettő rendelkezik előnyökkel és hátrányokkal is.

  • Hemodialízis esetén minden héten van négy nap kezelés nélkül, ellenben a dialízis ideje hosszabb, és a kezelés általában kórházban zajlik.
  • Otthoni hemodialízis esetén általában gyakrabban kell dialízist végezni, mint ha az kórházi körülmények között zajlana, de kezelőorvos segítségével készíthető olyan kezelési terv is, amely megfelel a beteg igényeinek, és a napi rutinjába is beilleszthető.
  • A peritoneális dialízis otthon is végezhető, akár alvás közben is. Hátránya, hogy mindennap szükséges a kezelés.

 

Mennyi ideig szükséges a dialízis?

Egyes kórállapotokban a veseelégtelenség csak átmenetileg áll fenn. Amint a vese működése rendeződik, a dialízisre sem lesz szükség a továbbiakban. Gyakran a veseelégtelenségben szenvedő betegeknek veseátültetés biztosítja a tartós megoldást, a dialízist feleslegessé téve. A veseátültetést (vesetranszplantációt) nem mindig lehet azonnal végrehajtani, ezért szükség lehet a dialízis folytatására, amíg a megfelelő donor nem áll rendelkezésre. Amennyiben nem találnak megfelelő vesedonort, élethosszig szükséges lehet a dialíziskezelés.

 

A dialízis mellékhatásai, szövődményei

 

  • Hemodialízis mellett jelentkezhet bőrviszketés, izomgörcsök alakulhatnak ki.
  • Peritoneális dialízis esetén szövődményként hashártyagyulladás (peritonitis) alakulhat ki.
  • Mellékhatásként mindkét esetben kimerültség, gyengeség jelentkezhet.

 

A dializált betegek élete

Sok esetben a veseátültetés lehetősége nem rögtön, vagy egyéb okból egyáltalán nem valósulhat meg, ezért a dialízis a veseelégtelen betegek jó részének élethosszig tartó kezelésként van jelen a mindennapjaiban. A betegek dialízis mellett is élhetnek teljes életet, a kezelőorvos előírásainak betartása mellett. A veseelégtelen beteg tanulhat, dolgozhat, vezethet autót, sportolhat, úszhat, utazhat.

 

A legtöbb ember sok éven át élhet dialízis mellett is, a kezelés sokat segít kompenzálni a vesefunkció csökkenését, de teljesen a vesét helyettesíteni nem képes. A nem megfelelően működő vesék nagy megterhelést jelentenek a szervezet számára. A hosszan dializált betegek halálával is végződhet a megbetegedésük, amennyiben nem jutnak időben új veséhez, és nem történik meg a veseátültetés (vesetranszplantáció). Leginkább az idős és krónikus betegek esetében van ez így. Mindezek mellett a dializált betegek túlélési aránya javult az elmúlt évtizedben, és várhatóan a jövőben is javulni fog.

KULCSSZAVAK
veseelégtelenség  |   akut veseelégtelenség  |   krónikus veseelégtelenség  |   nefrosztóma  |   vese  |   kiválasztó szervrendszer
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

  

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít