egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A betegségmódosító terápiák (disease-modifying antirheumatic drugs – DMARDs) körébe azok a gyógyszerek tartoznak, amelyek bizonyítottan lelassítják egyes betegségek súlyosbodását.

 

A gyógyító munkát ma már számos újfajta gyógyszerkészítmény segíti. Ezek képesek megfékezni olyan súlyos megbetegedések előrehaladását is, mint amilyen például a rheumatoid arthritis (összefoglalónkban ezt az autoimmun kórképet hozzuk példaként, de DMARDs terápiákat számos más autoimmun betegségben is alkalmaznak), vagy bizonyos rosszindulatú daganatok.

 

A betegségmódosító terápiák alkalmazásának javallatai

A reumatológiai kórképek betegségmódosító terápiával történő kezelésének fő célja a tünetek tartós visszafejlődése (remisszió), illetve az alacsony betegségaktivitás elérése. További kívánalom az ízületek szerkezeti, illetve radiológiai képalkotó módszerekkel kimutatható további károsodásának és a mindennapi életvitelt akadályozó rokkantság kialakulásának megelőzése. Megfelelő kezelés révén megtarthatóvá válik a betegek munkaképessége, megőrizhetők a társas kapcsolataik, végső soron pedig nagymértékben javítható az életminőségük. Rheumatoid arthritis esetén korán megkezdett, magas dózisú betegségmódosító terápiával, illetve annak egyéb gyógyszerekkel történő kombinációjával jelentősen csökkenthető a betegségaktivitás és megfékezhető a kórfolyamat. Az igazán súlyos, rossz kórjóslatú esetekben ugyanakkor a hagyományos betegségmódosító kezelések önmagukban nem elegendőek. Ezekben az esetekben biológiai terápia alkalmazása válik szükségessé. A biológiai terápiák megjelenése áttörést jelentett az immunrendszer kóros működéséből eredő ízületi gyulladások kezelésében, valamint forradalmasította a rosszindulatú daganatos és a vérképzőszervi betegségek kezelését is.

 

A betegségmódosító terápiák típusai

A reumatológiában alkalmazott betegségmódosító terápiák számos csoportja különíthető el.

 

A betegségmódosító terápiák az alábbiak szerint csoportosíthatók:

 

1. Hagyományos szintetikus betegségmódosító készítmények (conventional synthetic Disease Modifying AntiRheumatic Drugs, csDMARD): a kezelés bázisszerei, az immunrendszer működését gátló gyógyszerek (immunszuppresszánsok):

 

  • methotrexat: a rheumatoid arthritis kezelésének első vonalban alkalmazandó szere;
  • sulfasalazin: eredetileg gyulladásos bélbetegségek kezelésében alkalmazták, ma már a rheumatoid arthritisben is;
  • hydroxychloroquinok: maláriaellenes szerek, amelyek rheumatoid arthritisben történő alkalmazása enyhíti a tüneteket, de nem állítja meg a betegség előrehaladását;
  • leflunomid: a 2000-es évek elején, kifejezetten a rhematoid arthritis kezelésére kifejlesztett szer;
  • azathioprin: súlyos és aktív rheumatoid arthritis kiegészítő kezelésére alkalmazható;
  • ciclosporin: kiegészítő kezelés, amelyet ma már ritkán alkalmaznak;

 

2. Biológiai betegségmódosító készítmények (biological DMARDs, bDMARDs): minden korábbinál hatékonyabb, nagymolekulájú, fehérjetermészetű készítmények, amelyek az immunrendszer számos gyulladást serkentő elemét (citokint vagy immunsejtet) képesek szelektíven gátolni. Ebbe a csoportba tartoznak többek között a szisztémás gyulladásos válasz kialakulásában résztvevő egyik citokin, az ún. tumornekrózis-faktor-alfa működését gátló (TNF-alfa-gátló) készítmények:

 

  • biológiai originális (eredeti) betegségmódosító készítmények (boDMARDs);
  • biológiai hasonló (követő, biosimilaire) betegségmódosító készítmények (bsDMARDs): az eredetihez hasonló hatású molekulák, amelyek térbeli szerkezete nem egyezik meg bizonyítható módon az eredetiével;

 

3. Célzott szintetikus betegségmódosító készítmények (tsDMARDs): az ún. kináz inhibitor kismolekulák, amelyek a citokinek sejten belüli jelátvitelét befolyásolják, mint például az ún. Janus-kináz (JAK)-gátlók.

 

A betegségmódosító terápiák alkalmazásának lépcsőfokai

A betegségmódosító terápiák jótékony hatása e gyógyszerek több héten át – általában 3-12 hétig – tartó szedése után mutatkozik meg. Ezek a készítmények legalább fél éven át történő alkalmazás esetén képesek teljes mértékben kifejteni hatásukat, ezért látványos javulás csak ezt követően várható. A különböző kezelésekre egyénenként eltérő válasz születik, ezért egy adott terápia várható hatását nem lehet előre megjósolni. Mivel a betegségmódosító terápiák széles palettája áll a gyógyítás szolgálatában, illetve további új gyógyszerek válnak folyamatosan elérhetővé, a rheumatoid arthritis kezelése során, a szakmai irányelveknek megfelelően, egymást követően többféle kezelési módozat is bevethető annak érdekében, hogy a betegség aktivitásának csökkentése személyre szabott módon biztosítható legyen. Ennek megfelelően a szintetikus betegségmódosító készítmények alkalmazása általában a kezelés első fázisában történik. Adhatók önállóan (monoterápia), egymással kombinálva, vagy szükség esetén egyéb gyógyszerekkel kiegészítve. A kezelés második fázisában, rossz kórjóslat hiányában valamely másik szintetikus betegségmódosító készítmény adása következhet. Rossz kórjóslat esetén biológiai terápia vagy célzott szintetikus betegségmódosító készítmény alkalmazása válik szükségessé.

 

A betegségmódosító terápiák mellékhatásai

A methotrexat a rheumatoid arthritis gyógyszeres kezelésének egyik legfontosabb első vonalbeli vegyülete. Hatása viszonylag korán (4–6 hét elteltével) megjelenik, jól tolerálható. A lassan ható reumaellenes szerek közül az egyetlen vegyület, amelynek szedését a betegek öt éven túl is tolerálják, mivel mellékhatásprofilja kedvezőbb, mint a többi citotoxikus készítményé. Használata során leggyakrabban hányinger és a nyálkahártyák fekélyesedése jelentkezik, ritkábban az alkalmazott dózistól függően májkárosodás alakulhat ki. Az elsősorban a bél gyulladásos megbetegedéseiben alkalmazott sulfasalazin mellékhatásaként emésztőrendszeri tünetek, vérképzőrendszeri zavarok, veseproblémák és központi idegrendszeri panaszok (fejfájás, szédülés, hallucináció) jelentkezhetnek, valamint férfiaknál átmeneti meddőség léphet fel. A maláriaellenes szerek legjellegzetesebb mellékhatásaként károsodhat a szem ideghártyája (retina), és ennek következtében fényérzékenység, esetleg látásvesztés alakulhat ki. Ezen kívül bőrproblémák, idegrendszeri tünetek, a fehérvérsejtek számának kórosan alacsony szintre történő csökkenése (leukopenia) és emésztőrendszeri panaszok is előfordulhatnak.

 

A biológiai terápiák egyre szélesebb körben történő alkalmazása lehetővé tette mellékhatásaik mind jobban történő megismerését. A tumornekrózis-faktor-alfa működését gátló szerek alkalmazása során megnövekedhet a fertőzések kialakulásának veszélye. A fertőzések többsége enyhe vagy középsúlyos lefolyású, főként a bőrt és a felső légutakat érinti, de ritkán súlyos fertőzés (szepszis, tuberkulózis) is kialakulhat. A biológiai terápiák bőrgyógyászati jellegű mellékhatásai a bőrfertőzéseken kívül döntően túlérzékenységi reakciók, illetve ritkábban gyógyszer okozta pikkelysömör is kialakulhat.

 

KULCSSZAVAK
szintetikus  |   célzott terápia  |   biológiai terápia  |   immunrendszer  |   mellékhatás  |   fertőzés  |   rheumatoid arthritis
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít