egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb


A D-vitamin többféle szempontból nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára. Az egyik legfontosabb és legrégebben ismert feladata a kalcium és a foszfor felszívódásának elősegítése, melynek révén közvetlenül befolyásolja a csontképződést. A megfelelő mennyiségű D-vitamin és kalcium bevitele a csontlágyulás és a csontritkulás (osteoporosis) megelőzésének alapvető feltétele.

 

Az amerikai csontanyagcsere-specialista M. F. Holick orvosprofesszor (Boston University Medical Center, USA) „Can Vitamin D Save Your Life?” című, a Discover magazin 2007-ben megjelent cikkében a száz legfontosabbnak ítélt tudományos vívmány között tüntette fel a D-vitamin jelentőségét alátámasztó kutatási eredményeket. Tanulmányok tucatjaival bizonyította: a szervezet megfelelő D-vitamin-szintjének biztosítása nem csupán a csontszerkezet épségének megóvása szempontjából fontos, hanem számos idült betegség megelőzését is szolgálhatja.

 

Kapcsolódó tartalom: D-vitamin és az immunrendszer

 

Csontfejlődés

A csontfejlődést mintegy háromnegyed részben genetikai adottságok határozzák meg, negyedrészben azonban különféle környezeti tényezők befolyásolják. A táplálkozás és a fizikai terhelés a gyermekkor egész ideje alatt, a hormonális hatások pedig főként serdülőkorban játszanak fontos szerepet a csonttömeg alakításában. A D-vitamin fő feladata, hogy biztosítsa a csontok szilárdságát adó kalcium felszívódását és beépülését a csontokba.

 

A csontok lebontása és felépítése állandó folyamat. A csontfejlődésre a születéstől 20 éves korig az aktív növekedési fázis jellemző. Fejlődése során a csont végső, legnagyobb értékét, a csúcscsonttömeget a serdülőkor végén éri el. A csontfejlődés második fázisában, körülbelül 40 éves korig a csontépítő sejtek fokozott működése következtében a csontok vastagodnak, tömörebbé válnak, megnő a sűrűségük és elérik a fejlődés maximumát. A harmadik fázisban a lebontási folyamatok jutnak túlsúlyra: a tömörség csökkenése következtében a csont lassan törékenyebbé válik. Mindez észrevétlenül zajlik, ám a folyamat előrehaladására különböző típusú fájdalmak hívhatják fel a figyelmet. Az a tény, hogy a csontanyagcsere-betegségek kezdetben panaszmentes kórfolyamatok, megnehezíti a korai felismerésüket.

 

A D-vitamin-hiány csontokra gyakorolt hatása

A csontanyagcsere-betegségek a csontrendszer szisztémás betegségei, amelyek hátterében kóros anyagcserefolyamatok és/vagy a hormonrendszer betegségei állnak. Ezek közül a leggyakoribb a csontritkulás, a csontlágyulás és a mellékpajzsmirigy túlműködése (ld. még endokrin mirigyek).

 

Már az ókorban ismerték a D-vitamin-hiány csonttüneteit, melyeket elsőként F. Glisson angol orvos írt le részletesen 1650-ben. Később, a XIX. században megfigyelték Angliában, hogy a napi tizennégy-tizenhat órán át dolgoztatott, napfényre gyakorlatilag sosem jutó gyermekek csontrendszere ellágyult, és csontjaikban jellegzetes görbületek alakultak ki. Ezt követően, 1921-ben két amerikai orvos, Huss és Unger publikálta tudományos közleményben, hogy a napfényterápiával kezelt angolkóros gyermekek állapota jelentős javulást mutatott. Ennek az a magyarázata, hogy a szervezet a nap ultraibolya (UVB) sugárzásának hatására állítja elő a bőrben a D-vitamin előanyagát, melynek a májban és a vesében történő átalakulása révén keletkezik a tényleges D-vitamin. Ha huzamos ideig nem éri természetes UV-fény a bőrt, akkor D-vitamin-hiány alakul ki, mely gyermekeknél előbb-utóbb az angolkórra (rachitis) jellegzetes csontlágyuláshoz és -deformitásokhoz vezet. Ez komoly fájdalmat és az izomműködés gyengeségét is okozza. A rachitis a növekvő csontban kialakuló, jellegzetes csontszerkezeti és alaki eltérésekkel járó kalcium-anyagcserezavar.

 

A D-vitamin-hiány felnőttkorban is vezethet csontlágyuláshoz (osteomalacia), amelynek tünetei – a gerinc és ritkábban az alsó végtagok görbülete, a csontok érzékenysége és fájdalma, görcsrohamok, törések – hasonlítanak a gyermekkori angolkóréhoz. Az osteomalacia a D-vitamin csontra gyakorolt hatásának jelentős mértékű elégtelensége miatt kifejlődő, visszafordítható csontbetegség, amelyben a csont ásványi tömege csökken, szerves állománya pedig megnő. A statikus terhelés következtében a csont deformálódik, törékenysége fokozódik. A D-vitamin hiányának következményeként felnőttekben mérsékelten csökkenhet a csonttömeg (oszteopénia), ami kockázatot jelent a csontritkulás (osteoporosis) kialakulása szempontjából. A csontritkulás nagymértékben megnöveli a csonttörések kockázatát. A D-vitamin-hiány további mozgásszervi káros következménye lehet az izomgyengeség, ami megnöveli az elesések, és így a csonttörések kockázatát is.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Forduljon gyermekorvoshoz, ha gyermekénél csontfájdalmat, izomgyengeséget, vagy bármely csont deformitását észleli.

 

Forduljon háziorvosához, ha ugyanezeket a tüneteket saját magán tapasztalja.

 

Amennyiben elmúlt 65 éves, akkor járóbeteg reumatológiai szakrendelésen kérhet beutalót csontsűrűségmérésre, melynek célja a csonttömegcsökkenés kockázatának, vagy – jellemző tünetek megléte esetén – a csökkent csonttömeg felismerése, illetve kizárása.

 

A D-vitamin-hiány megelőzése

Egészséges embereknél megfelelő életmóddal és kiegyensúlyozott, változatos (bőséges D-vitamint tartalmazó) táplálkozással, ésszerű napozással, valamint a téli-tavaszi hónapokban D-vitamin-kiegészítéssel megelőzhető a D-vitamin-hiány kialakulása. Törekedni kell a naponta legalább 30 percnyi szabad levegőn való tartózkodásra. Fontos tudni, hogy a bőr nagy D-vitamin-képző kapacitással rendelkezik, amely azonban bizonyos fénymennyiség felett már nem nő tovább. Ősztől tavaszig azért kell pótolni a D-vitamint, mert Magyarország égövi elhelyezkedése miatt ebben az időszakban nem jut a szervezet – a D-vitamin szintéziséhez szükséges – elegendő napfényhez. Felnőtteknek a D-vitamin napi ajánlott bevitele 2000 nemzetközi egység (NE) októbertől márciusig. Fertőző betegségek, menopauza és csontritkulás esetén a napi dózist ajánlott 4000 NE-re emelni.

 

Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a D-vitamin túladagolható, melynek tünetei akkor jelentkeznek, ha valaki napi 4000 NE-nél nagyobb mennyiséget szed hosszabb időn keresztül. A nagy dózisú D-vitamin-pótlás előtt ezért érdemes a D-vitamin-szintet laborvizsgálattal ellenőriztetni, és a kezelőorvossal konzultálni a szükségességéről.

 

Túladagolás nem fordul elő étellel bevitt D-vitamin, vagy túl hosszas napfényen való tartózkodás következtében.

 

D-vitamin és a csontok egészsége gyermek- és időskorban, várandósság idején

Az anyatejjel táplált csecsemők vérében nincs elegendő mennyiségű D-vitamin, mivel az anyatej minimális mennyiségű – egy liternyiben körülbelül 25-78 NE – D-vitamint tartalmaz. A tejalapú tápszerek különböző mennyiségű D-vitamint tartalmaznak, amit a vitamin pótlása során figyelembe kell venni. Megelőzés céljából napi 400 NE/nap adása javasolt 3 hetes kortól (koraszülöttek esetén 5 napos kortól) 1 éves korig folyamatosan, majd 3 éves korig ősztől tavaszig.

 

A D-vitamin-képződés az életkorral jelentősen csökken a szervezetben: a fiatalok bőrében a D-vitamin szintézise kb. kétszer olyan intenzív, mint az idősekében. A D-vitamin-hiány kétszeres a tartósan lakásban tartózkodók, így jellemzően az idősek körében, mint a mobilis populációban. A D-vitamin és a kalcium megfelelő pótlásával 58 százalékos arányban csökkenthető a csonttörések gyakorisága a 65 évnél idősebbek körében. Azok az idősek, akiknek a szervezetében elegendő D-vitamin van, 72 százalékkal kevesebb alkalommal esnek el.

 

A várandósok D-vitamin-szintje befolyásolja a magzat D-vitamin-ellátottságát is. A várandós anyáknak napi 2000 NE D-vitamint javasolt szedniük, a szoptatás időszaka alatt pedig ennek a mennyiségnek a duplája ajánlott.

 

Kapcsolódó tartalom: Étrendkiegészítők

KULCSSZAVAK
kalcium  |   napfény  |   ultraibolya sugárzás  |   UVB  |   csontfejlődés  |   csontlágyulás  |   angolkór  |   csontritkulás  |   csonttörések

1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít