egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A D-vitamin többféle szempontból nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, így fontos szerepet tölt be az immunrendszer működésében is. Az immunfolyamatokra gyakorolt hatása már száz évvel ezelőtt ismert volt: a XX. század elején napoztatással védték a gyermekeket a tbc-fertőzés (tuberkulózis) ellen.

 

Néhány évtizede intenzív kutatások indultak, és a vizsgálati eredmények alátámasztották, hogy a szervezet megfelelő D-vitamin-szintjének biztosítása nem csupán a csontszerkezet épségének megóvása szempontjából fontos, hanem számos idült betegség megelőzését is szolgálhatja.

 

Kapcsolódó tartalom: D-vitamin és a csontok egészsége

 

D-vitamin az evolúció tükrében

Évtizedek óta foglalkoztatja a tudósokat, hogy a D-vitaminnak a csontok ásványianyag-tartalmának és szerkezetének szabályozásán túl más szerepe is lehet. A kutatók abból az alaptézisből indultak ki, hogy a D-vitamin a csonttal nem rendelkező élőlények szervezetében is megtalálható. Kiderült, hogy D-vitamint tartalmazó vegyületek több mint ötszázmillió éve vannak jelen a Földön, tehát már azokban az időkben is itt voltak, amikor nemhogy csont, de az élőlényeknek is csak igen primitív formái létezhettek.

 

Ahogy a D-vitamin előanyaga ma is képes elnyelni az ultraibolya (UVB) sugárzást, úgy ez évmilliókkal ezelőtt is megtörténhetett a tengeri egysejtűekben. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy az UV-sugárzás károsítja az örökítőanyagot (DNS), ami elengedhetetlen a túléléshez és a szaporodáshoz. Ha pedig károsodik a DNS, mutáció keletkezik benne, ami megakadályozza a szaporodást, illetve életképtelen utódok létrejöttét okozhatja. Tehát mindazon élőlények, amelyekben a D-vitamin fölfogja a folyamatos napsugárzásból eredő UV-fényt, védettek voltak, előnyhöz juthattak az evolúciós kiválasztódás folyamán, és képesek voltak fejlődni. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a D-vitamin eredendő szerepe a DNS védelme volt.

 

Kapcsolódó tartalom: Genetikai állomány

 

D-vitamin és autoimmun betegségek

Az idők során kimutatták, hogy a D-vitaminnak, mint velünk együtt fejlődő molekulának, hatása van az immunrendszer működésére is. Valamennyi immunsejt rendelkezik a D-vitamint érzékelő receptorral, tehát a D-vitamin kiemelkedő szerepet tölt be az immunválasz szabályozásában, számos ponton gátolva a kóros immunválasz létrejöttét.

 

Évtizedek óta vizsgálják a D-vitamin lehetséges szerepét az autoimmun betegségek megelőzésében és kezelésében. Mindennek alapjául az a megfigyelés szolgált, hogy bizonyos autoimmun betegségek – mint például a sclerosis multiplex, a rheumatoid arthritis és az 1-es típusú cukorbetegség – előfordulási gyakorisága összefügg a földrajzi elhelyezkedéssel. E betegségek előfordulása ugyanis a sarkoktól az Egyenlítő felé haladva csökken, ez pedig összefüggésbe hozható a napsütéses órák számának növekedésével, illetve a D-vitaminnal való ellátottsággal. Azt is megfigyelték, hogy a sclerosis multiplex kórlefolyása során előforduló heveny állapotromlások (exacerbáció) gyakoribbak a kora tavaszi időszakban, melynek hátterében a D-vitamin szintjének évszaki ingadozása is állhat. Egy 10 ezer gyermek bevonásával végzett skandináv tanulmány pedig meggyőző adatokkal szolgált arról, hogy a D-vitamin aktiválja az inzulintermelést is, szignifikáns mértékben csökkentve az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A laboratóriumi (in vitro) vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a D-vitamin előnyös, szabályozó hatású, ezzel szemben a hiánya kedvezőtlen, provokatív hatású lehet az autoimmun betegségekben.

 

Tizennégy hazai tudományos társaság 2012-ben közreadott konszenzus nyilatkozatában olvasható, hogy a D-vitamin mind a szerzett (adaptív), mind a természetes immunválasz fontos szabályozója. A dokumentum leszögezi továbbá, hogy a D-vitamin-hiány közrejátszhat az autoimmun betegségek kialakulásában. Ugyanakkor a megfelelő D-vitamin-pótlás kedvező hatású az autoimmun betegségek támogató (szupportív) kezelésében, és elsődleges megelőzésként alkalmazva csökkentheti az autoimmun betegségek kialakulásának veszélyét is. Mindezek alapján javasolt a D-vitamin-szint őszi-téli időszakban történő ellenőrzése az autoimmun betegséggel élők esetében, valamint a D-vitamin adása terápiás és megelőző céllal is.

 

D-vitamin és fertőzések

A fertőzésekkel szembeni védekezés során a D-vitamin serkentő hatást gyakorol a természetes immunválaszra, több ponton is fokozva azt. Ezt először a tuberkulózis kapcsán írták le, de időközben arra is fény derült, hogy a D-vitaminnal való ellátottság ténylegesen csökkenti az influenzás megbetegedések számát is. Egy 2020 szeptemberében, az egyik rangos orvosi folyóiratban (Jama) megjelent tanulmány szerint a D-vitamin-ellátottság jelentősen befolyásolja a Covid-19 fertőzéssel szembeni fogékonyságot is.

 

A vizsgálatba bevont személyek közül majdnem duplája (1,77-szer nagyobb) volt a pozitív COVID-19 tesztet produkálók aránya azoknál, akiknek a korábban mért D-vitamin-szintje alacsony volt. Az eredmények arra utalnak, hogy a D-vitamin szerepet játszhat a szervezet Covid-19 elleni védekezésében is, de ennek bizonyítására még további vizsgálatok szükségesek.

 

D-vitamin-hiány és allergiás megbetegedések

Az elmúlt évtizedekben sokkal gyakoribbá váltak az allergiás megbetegedések, például az allergiás asztma, a szénanátha, az ételallergia, az ekcéma vagy az anafilaxia. Ez részben a higiéniai hipotézissel magyarázható, de egyes szakértők szerint a D-vitamin-hiánnyal is összefügghet.

 

Tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy az ételallergia és az anafilaxia sokkal gyakrabban fordul elő azokon a területeken, ahol kevesebb a napsütéses órák száma (tehát a magasabb szélességi fokokon, az Egyenlítőtől a sarkok felé haladva); továbbá az asztma, az ekcéma és az atópia összefüggésbe hozható az alacsony D-vitamin-szinttel, különösen azoknál, akikben a D-vitamin-receptort kódoló gén mutáns.

 

A laboratóriumi vizsgálatok azt mutatják, hogy a D-vitamin képes aktiválni az immunrendszer bizonyos sejtjeit, amelyek megakadályozzák az allergiás betegségeket okozó és súlyosbító anyagok felszabadulását. A D-vitamin hiánya tehát gátolhatja ezt a szabályozó mechanizmust, ami súlyosbíthatja vagy kiválthatja az allergiás betegséget.

 

Fontos azonban, hogy ne egyszerűsítsük le túlzottan az allergiás betegségek kialakulását, ami valószínűleg összetett folyamatok eredménye, és közrejátszanak benne az egyén génjei és a környezete is. A D-vitamin hiánya tehát szerepet játszhat az allergia kialakulásában, de hogy pontosan milyen mértékben, azt még nem tudják a szakértők.

 

A D-vitamin-hiány megelőzése

Egészséges embereknél megfelelő életmóddal és kiegyensúlyozott, változatos (bőséges D-vitamint tartalmazó) táplálkozással, ésszerű napozással, valamint a téli-tavaszi hónapokban D-vitamin-kiegészítéssel megelőzhető a D-vitamin hiány kialakulása. Törekedni kell a naponta legalább 30 percnyi szabad levegőn való tartózkodásra. Fontos tudni, hogy a bőr nagy D-vitamin-képző kapacitással rendelkezik, amely azonban bizonyos fénymennyiség felett már nem nő tovább. Ősztől tavaszig azért kell pótolni a D-vitamint, mert Magyarország égövi elhelyezkedése miatt ebben az időszakban nem jut a szervezet – a D-vitamin szintéziséhez szükséges – elegendő napfényhez.

 

Felnőtteknek a D-vitamin napi ajánlott bevitele 2000 nemzetközi egység (NE) októbertől márciusig. Fertőző betegségek, menopauza és csontritkulás esetén a napi dózist ajánlott 4000 NE-re emelni. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a D-vitamin túladagolható. Ennek tünetei akkor jelentkeznek, ha valaki napi 4000 NE-nél nagyobb mennyiséget szed hosszabb időn keresztül. Nagy dózisú D-vitamin-pótlás előtt ezért érdemes a D-vitamin-szintet laborvizsgálattal ellenőriztetni, és a kezelőorvossal konzultálni. Nem fordul elő viszont túladagolás étellel bevitt D-vitamin, vagy túl hosszas napfényen való tartózkodás következtében.

 

D-vitamin és a csontok egészsége gyermek- és időskorban, várandósság idején

Az anyatejjel táplált csecsemők vérében nincs elegendő mennyiségű D-vitamin, mert az anyatej minimális D-vitamint tartalmaz: egy liternyiben körülbelül 25-78 NE D-vitamin van. A tejalapú tápszerek viszont különböző mennyiségű D-vitamint tartalmaznak, amit a D-vitamin pótlása során figyelembe kell venni. Megelőzés céljából napi 400 NE/nap adása javasolt 3 hetes kortól (koraszülöttek esetén 5 napos kortól) 1 éves korig folyamatosan, majd 3 éves korig ősztől tavaszig.

 

A D-vitamin-képződés az életkorral jelentősen csökken a szervezetben. A fiatalok bőrében a D-vitamin szintézise kb. kétszer olyan intenzív, mint az idősekében. A D-vitamin-hiány kétszeres a tartósan lakásban tartózkodók, így jellemzően az idősek körében, mint a mobilis populációban. A D-vitamin és a kalcium megfelelő pótlásával 58 százalékos arányban csökkenthető a csonttörések gyakorisága a 65 évnél idősebbek körében. Azok az idősek, akiknek a szervezetében elegendő D-vitamin van, 72 százalékkal kevesebbszer esnek el.

 

A várandósok D-vitamin-szintje befolyásolja a magzat D-vitamin-ellátottságát is. A várandós anyáknak napi 2000 NE D-vitamint javasolt szedniük, a szoptatás időszaka alatt pedig ennek a mennyiségnek a duplája ajánlott.

 

Kapcsolódó tartalom: Étrendkiegészítők

KULCSSZAVAK
DNS  |   tuberkulózis  |   autoimmun betegségek  |   sclerosis multiplex  |   fertőzések  |   Covid-19  |   asztma  |   cukorbetegség  |   allergia
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít