Diszkalkulia

A diszkalkulia a számolási, matematikai készségeket érintő tanulási zavar, amelyre legtöbbször gyermekkorban fény derül, de sok felnőtt él diszkalkuliával anélkül, hogy tudna róla.

 

A diszkalkulia nem fogyatékosság vagy betegség, és általában nem jár együtt alacsonyabb intellektussal.

 

A diszkalkuliával élők agya nem úgy dolgozza fel a számokkal és a matematikával kapcsolatos információkat, mint másoké, ezért számukra nehezebb ezeknek az információknak a kezelése. Ez a tanulási zavar az emberek kb. 3-7%-ánál fordul elő.

 

A diszkalkulia legfőbb tünetei

A tünetek függenek az érintett életkorától, illetve hogy a matematikai folyamatok melyik részét érinti a zavar.

 

Kisgyermekkorban problémát okozhat:

 

  • az egyesével számolás,
  • egy szám és az azonos számú tárgyak összekötése,
  • a számok rendszerezése,
  • a számok és matematikai szimbólumok felismerése.

 

Iskoláskorban problémát okozhat (leggyakrabban ekkor derül fény a zavarra):

 

  • az ujjak segítségével kiszámolni valamit,
  • kevés számú tárgy darabszámának számolás nélküli megbecslése,
  • a szorzótábla megtanulása,
  • egyszerű számítások fejben elvégzése,
  • számok rendszerezése tizedesjegyek alapján stb.

 

Kamasz- és felnőttkorban problémát okozhatnak a következők:

 

  • visszafelé számolás,
  • nagyobb problémák kisebbekre osztása, hogy kezelhetőbbek legyenek,
  • tárgyak méretének, mennyiségeknek a megmérése,
  • érmék és bankjegyek egymásba átváltása,
  • törtek megértése, átváltása stb.

 

Kísérő tünetként megjelenhetnek túlzott érzelmi reakciók, amikor számolásos feladatra kerül sor, úgymint:

 

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha gyermekénél a fenti tünetek érzékelhetők, forduljon tanárához, óvodapedagógusához, aki a pedagógiai szakszolgálathoz irányítja.

 

A diszkalkulia kiváltó okai

A zavar oka nem ismert. Egyes feltételezések szerint családi halmozódás figyelhető meg, de ennek igazolása még nem történt meg. A diszkalkuliával élők agyának érintett területei különböznek a zavarban nem szenvedőkétől: az adott terület kevésbé fejlett és kevesebb idegi kapcsolat alakul ki benne.

 

A diszkalkulia gyakran jelentkezik más zavarokkal együtt, például:

 

,

A diszkalkuliával élők között nagyobb az egyes mentális zavarok megjelenésének gyakorisága, úgymint:

 

 

Egyes betegségek kiválthatnak úgynevezett szerzett diszkalkuliát, amely nem tanulási zavar, hanem az agy károsodásának (fejsérülés, agyat károsító betegség) következménye.

 

A diszkalkulia lehetséges szövődményei

A diszkalkulia nehezíti a tanulást a matematikával rokon területeken. A kudarcélmények miatt az érintettek olyan következményekkel szembesülhetnek, mint a szorongás vagy depresszió.

 

A diszkalkulia diagnosztizálása

Az első jeleket általában a szülők és a pedagógusok észlelik. A diagnózis érdekében a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálathoz kell fordulni.

 

A diszkalkulia kezelése

A kezelés annál sikeresebb, minél hamarabb elkezdődik a fejlesztés. A kezelési terv alapján több szakember is részt vesz a munkában. Súlyosabb esetben a tanuló felmentést kaphat matematikából, de ez nem jelenti azt, hogy a fejlesztés abbamarad.

 

Mit tehet otthon?

A diszkalkuliás gyermeknek sok biztatásra, dicséretre van szüksége, és fontos, hogy olyan tevékenységeket is végezzen, amelyek sikerélménnyel párosul.

 

A diszkalkulia megelőzése

A diszkalkulia oka nem ismert, így a megelőzésének sincsen ismert módja.

 

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk